Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-08-25 / 191. szám

Békéscsaba, 1927 augusztus 25 Egyes szám ára 10 fillér Csütörtök 54-ik éflolyam, 191-ik szára IMAMMMMMAMMMWAMMMAMMMMMMMMRMflAflMM BEKESMEBYEI KOZLOHY mimui iipiiap Tslefoaasám: 7 Ssackeastőaég é» kiadóhivatal: Békéaossbán, II. ktrftlet Ferenc* JósaaMéi 20. a«ám alatt, Hirdetés dijaiabá* ««erlnt, Sftőflxetésl «l]ftk : Helyben és vidékre poétán küldve: negyedévié 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonként 10 íillér. Főaserkeastő: Dr. GySnfyiW János Felelős sserkesstő i Filippinyi Sámaal fl KözépisKoláK tantervéhez Irta: MADAI GYULA országgyűlési képviselő A differenciált középiskolák tan terve elkészült, ki is van adva a tantervet kiegészítő utasítás azonban még csak előkészület alatt áll. Megragadom ezt az alkalmat, hogy a középiskola tantervére vonatkozólag egy két szempontot hangsúlyozzak. A középiskola három irányban differenciálódott: A klasszikus müveltség, a modern nyelvismeret és a természettudományi gyakorlatiasság irányában. Ez a három tipus voltaképen igy nyersen, egymásmellé állítva három különböző világot képvisel, mér pedig a mi nevelési ideálunk valami egységes nemzeti lélek, ami áthassa, összekösse az egész magyar értelmiséget, amely a nemzet vezetésére, inspirélésáia hivatott. A középiskola három típusának egységes szellemet kell belehelnie a magyar ifjúságba, a leendő magyar értelmiségbe. \ nemzeti tantárgyak azok, emelyek ezt a három különböző iskolafajt, lelki, szellemi értelemben egységbe foglalják, de ezek a nemzeti tantárgyak csak ugy tűdnak megfelelni rendeltetésüknek, ha kereteiket olyan tartalommal töltjük ki, amely válóban alkalmas a három különböző iskolatípus rövendékeinek erre a lelki uniformizálására, erre a lelki amalgenizélására. Mik ezek a nemzeti tantárgyak ? A magyar irodalomtörténet, a megyar politikai történet és a földrajz. Ezek azok a tantáiáyak, amelyeken keresztül a magyar értelmiségben a magyar nemzeti lelket ki tudjuk formálni. A múltban ezeknek a tantárgyaknak a tanítását és anyagát is bizonyos hazafias intenció, bizonyos hazafias szellem lengte át, a hazafias tanításnak és nevelésnek valami szelid, enyhe zománca fogta ót. Ha most a differenciált középiskolánál is ezt az összefoglaló hatást akarjuk elérni, akkor ezt a hazafias nevelést is más hangsúllyal keil ellátni, mint ahogy eddig tettük. Megvallom, a hazafiságnak, a hazafias nevelésnek azt a bátortalan formáját, amely túlhajtott szerénységével bálványozza a külföldet, ellenben hajlamossá tesz bennünket a magunk nemzeti értékeinek lekicsinylésére, megváltoztatandónak tartom és helyettesilendőnek azzal a metodikával, amely a magyar ifjúságba a nemzeti önérzet, a nemzeti becsvágy szellemét sugallja. A magyar irodalom tanításánál hogyan érjük el ezt a célt? Semmiesetre sem a száraz történet* szerűséggel, az adatoknak száraz egymásmellé sorakoztalásával, hanem ugy, hogy ez ifjúban az irodalmi remekek közvetlen ismerete alapján, valami gyönyörködtető, nemesítő lelki hatást igyekezzünk kelteni. Nekünk megyaroknak szinte felüimu hatatlan világirodalérlékeink vannak Medách, mi Jókai Mór, Arany János müveiben. Ne resteljük ezeket koronkint a világirodalom egyéb nagy alakjaival egyenrangú értékként a magyar ifjúság elé állítani. Az egész világ leborult ezelőtt két esztendővel Petőfi Sándor nagysága előtt és mi magyarok, a magyar iskola, a magyar nevelés szempontjából, ezt a hatalmas, az egész világ előtt cscdólt szellemi tőkét és irodalmi kincset még se kamatoztatjuk eléggé. Arany epikáját ugyan Toldi révén bevisszük a magyar ifjúság vérébe, de például nem fordítunk ugyanekkora gondot Petőfi utólérhetetlen lírájának közkirccsé tételére. Mellőzzük Petőfit a maga százszőiarr.u költészetével, amelyben egyaránt helyei találnak az egyetemes emberi érzésnek, a gyakorlati élet filozófiájának, a te

rmészetimádásnak, a csalad szeretetének, egy emelkedett erkölcsi világnézetnek a hangjai. Mi alkalmasabb a magyar, érzelmi nevelésre, mint éppen Petőfi, a magyar érzelmi világnak, a megyar lelki világnak bibliája és Koránja? Legyen tehát bátorságunk legalább a középiskola utján ezt a hataimas, nagy világirodalomtörténeti kincset a magyar érzelmi nevelés központjává tenni. Ami a történettanítást illeti, a nemzeti történelemmel itt is elég mostohán bánt el a tantervünk, amennyiben mindössze két évfolyamra szorította ezt a gyönyörűséges anyagot; egyik a 111. osztály, a mátik pedig a VIII ik osztály. Ez bizony nagyon kevés, különösen, amikor latjuk, hogy köVilágszerte óriási tüntetéseK folynaK Sacco és Vanzetti Kivégzése miatt SoK helyen harcra Került a sor, melyben többen elesteK — fl csőcseléK rabol és pusztit — flmeriKában egyelőre csend van rülöttünk az utódállamok, de általában a világ vezető nemzetei is milyen nagy súlyt helyeznek a nemzeti történelemnek, a nemzeti földrajznak, az u. n. honismeretnek oktatására. Éppen ezért a történettanításnál is a nemzeti történelmet tegyük a történettanítás tengelyévé. Nem mondom, hogy a világtörténelmi vonatkozásokat mellőzzük — sőt inkább ezekkel támasszuk alá a nemzeti történelmet, de történettanításunknak végső célja mégis egy felvilágosult, emelkedett, magyar történelmi öntudatnak kialakítása legyen. A földrajz tanítása a tanterv alapján szintén kissé szétfolyó, hogy ugymondjam, internacionális. A világ minden iájának az exotikus népeknek sajátságaival megismertetjük gyermekeinket, de nem ismertetjük meg elég intenziven a magyar földet, a magyar néoet, a magyar néplélek szingazdag megnyilvánulásait, a magyar iparművészeiét, a magyar viseletet, a magyar dalt, a magyar tájnyelv gazdagságét. A mai tanítás mellett bizony ez a föld meglehetősen terra inccgnita marad, mér pedig meggyőződésem szerint a földrajzoktatásnak is csak egy célja lehef; az, hogy az ifjúságot megtanítsuk a magyar földnek, a magyar föld természeti kincseinek és népe értékeinek ismeretére, annak megbecsülésére, mindenekfölött pedig a földnek megszeretésére. Én tehát a tantervnek most készülő végrehajtási utasításét azzal az intencióval szeretném felruházni, hogy az oktatók ezeket a nemzeti tantárgyakat, emelyek a lelket lehelik az egész középiskolai oktatásba, ilyen értelemben tegyék a magyar ifjúság lelki kincsévé. Párizs, augusztus 24. (Wolffj í Fél 11 óra felé sürü tömeg tartja megszállva az amerikai követséghez vezető utcákat. Az embertömeg az Arc de Triomphe környékét is elzárva tartja. Ezekre a helyekre gépkocsin megerősítő rendőrosztagokat szállilottak. A tüntetők megkísérelték, hogy a Carrefour Reaumur-ön barrikádokat emeljenek, e kísérlet közben heves harcra került a sor a tömeg és a rendőrosztagok között. A harcban a környékbeli házak lakói is résztvettek, akik az épületek erkélyeiről a legkülönbözőbb tárgyakat dobálták a rendőrökre. Számos sebesülés történt. Sok embert letartóztattak. Később sikerült a rendőrségnek ezt a helyet megtisztítani. A nagy Boulevardokon, valamint a belső városrész különböző helyein több tüntetés zajlott le, amelyeknél a rendőrök kénytelenek voltak revolvereiket használni. Itt a tömeg az útvonal menti fák vasrácsait szétszedte és a dorongokkal támadtak a rendőrségre. 11 óráig 11 embert tartóztattak le. Eddigi megállapítás szerint 20'nál több rendőr sebesült meg. 11 óra felé újból öszszeütközésre került a sor a tüntetők és az Avenue des Champs Elysee-n levő egyik kávéház vendégei között. Itt is lövések estek, amelyek azonban senkit sem találtak. Itt a tüntetők csoportja csatlakozott ahhoz a tömeghez, amely az Avenue de Triomph on közelharcot vívott a rendőrökkel, itt mintegy 10 embert tartóztattak le, ezek közül hetet később elbocsátottak. A külső Boulvardokon az üzleteket bezárták. Összeütközés volt a Port St. Denisnél is, ahol a tüntetők késekkel és botokkal rohantak a rendőrökre. Ennél a tüntetésnél 4 rendőr súlyosan megsebesült. A rendőrök segítségére lovasrendőr osztagokat rendeltek ki. A nagykörűtek közelében fekvő utcákon ismételten súlyos összeütközésre került a sor. Megállapították, hogy számos kommunista és anarchista gépkocsin távozott, akik valószínűleg az amerikai követség épülete elé vonultak. A rendőrfőnökség jelentése szerint a város más részeiben is súlyos incidensek voltak. A Place Clichy-n mintegy 3C00 ember gyűlt össze. Ezek a tüntetők kidöntötíék a fákat, beverték a közeli kávéházak és más épületek ablakait és szétrombolták a közeiben levő gépkocsiállomás autóit. A Boulevard Sebastopolon egy nagy cipőkereskedés és csemegekereskedés kirakatát beverték és az üzleteket kirabolták, az árukat az utcára szórták. Az Avenue des Champs Elysee egyik helyén kézigránátokat dobáltak, anélkül azonban, hogy a robbanás kárt okozott volna. A Carrefour Reaumur ön a tömeg számos áruházat kirabolt. Párizs, euguszíu8 24. A Matin jelentése szerint Toulousban is összeütközés volt a rendőrök és tüntetők között. Luenből is incidenseket jelentettek. A kommunista pórt tegnap estére tüntető gyűlést hivott egybe, a gyűlésen mintegy 8000 ember vett részt. Itt lovasrendőrség vonult fel a tömeg ellen. Három rendőr kisebb-nagyobb sérülést szenvedett. London, aug. 24. (Wolff) Tegnap este Sacco és Vanzetti kivégzése ellen a Hyde Parkban tartott 6 órás tüntető gyűlésen, amelyen 15.000 ember vett részt, dulakodásra került a sor, amelynek során 40-nél több ember megsebesült, közülük 12-őt kórházba kellett szállítani. A rendőrség a tüntetők ellen gummibotokkal vo-