Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-08-25 / 191. szám

2 bEkEsmeöyei közlöny Békéscsaba, 1927 augusztus 25 nul fel. A tüntetők megkísérelték, hogy az amerikai követség elé vonuljanak. Egyesek kísérletet tettek arra, hogy a rendőrök lo­vait megijesszék. Ez volt a jel a dulakodásra. A rendőrség elől visszavonuló ember tömeg olyan személyeket is magával sodort, akiknek semmi része nem volt a tüntetésben, Ezek közül is többen megsebesültek. Több ember csak azért tudott megmenekülni, mert a földalatti vasútállomásaira sza­ladt. Éjfél felé a rendet ismét helyreállították. Varsó, aug. 24. Varsó külváro­saiban tegnap este viharos tünte­tések voltak Sacco és Vanzetti kivégzése ellen. A tüntetésben jobbára szocialista munkások és anarchisták vettek részt. A rend­őrségnek végre sikerült a tüntető­ket szétoszlatni. Johannisburg, aug. 24. (Wolff) Tegnap este Sacco és Vanzetti hivei a városháza bejáratánál el­égették az amerikai zászlót. Az egyik tüntető beszédet mondott, amelyben követelte, hogy bojkot­tálják az amerikai árukat. Genf, aug. 24. Tegnap este 10 órakor óriási zivatar verte szét az Egyesült Államok konzulátus előtt összegyűlt tömeget. A tömeg azon­ban a zivatar végén ismét egybe­gyűlt és tüntetni kezdett. A rend­őrségnek ismét fel kellett vonulni. Működésbe hozták a motoros tűz­oltó fecskendőket is. A rendőrség ös szesen 30 embert tartóztatott le, akik jobbára 17—18 éves fiatal­korúak voltak, felismerték közöt­tük a tegnap lezajlott tüntetés résztvevőit is. Lipcsében is nagyarányú tünte­tések voltak tegnap este a bostoni kivégzések miatt. A tüntetések során a kommunisták visszaverték a rendőröket, amire azok sortüzet adtak le a tömegre. A sortűz két tüntetőt megölt. Többen súlyosan megszebeBültek. A tömeg erre még jobban feldühödött, a rendőrség­nek esett, ugy, hogy ezek kény­telenek voltak futva menekülni. Ezután teherautókon ujabb rend­őrcsapatok érkeztek, akik fél óra alatt szétverték a tüntetőket. fl Két Trianonról (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nem sokat hallottunk azelőtt Tri­anonról, a végzet azonban azt a tivornya-fészket, ahol valamikor a francia királyok barátnői dorbé­zoltak s tartózkndtak, koronás lovagok közelében, reánk magya­rokra nézve a legsötétebb s leg­gyűlöltebb hellyé avatta. Kevesen tudják, hogy tulajdonképen két Trianon van: a grand Trianon és a petit Trianon. Á Páris közelében levő híres királyi nyaraló és szórakozó hely­től, a pazar fényű Versaillestől negyedórányira van a grand Tri­anon, mely egyemeletes kéjlak s XIV. Lajos Maintenon asszony számára építtette. Pompás bútor­zata, malachit és sévresi vázái, díszes parkja stb. a király bő­kezűségének bizonyítékai. Közelé­ben van petit Trianon. XV. Lajos készíttette Dubarry grófné szá­méra. Később a szerencsétlen Mária Anteinette kedvenc tartóz­kodó h ;lye volt. E hely a francia királyok kéj­lakainak valósággal gyöngye volt. Gyönyörű kertjében bájos pata­kok, Amor templomai. Volt tiz kis parasztház is a kertben s ezekben az udvarhölgyek paraszt­nőknek öltözve mulattak. A Iedérség és könnyelműség fogalma fűződött egykor a Trianon névhez, most pedig egy szegény, letiport népnek, egy megcsonkított országnak mindan fájdalma, gyá­sza, Tempóra mutantur I (K. E.) jövő Magyarországhoz közele­dünk és ennek az uj honalapi­tásnak legfőbb érdeme és sikere Bethlen István nevéhez fűződik. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadásában megjelenő Bethlen István életéről irott könyv elismerő hála a nemzet részéről, amelyet személy szerint is doku­mentálnak a könyv előjegyzői. Ennek a nyomdatechnikailag is kiváló, nagyszerű diszmünek a terjesztése vármegyénkben már megkezdődött. 77 nemzeti kisebbségi értekezleten a probléma megoldását sürgették Genf, aug. 24. Az európai nem­zeti kisebbségi értekezlet iegnap este befejezte az állami souvere­nitásról és a kisebbségek jogairól foltatott vitát. Az értekezlet ezután élénk érdeklődéssel hallgatta vé­gig dr. Ewald Amende titkár je­lentését, amelyet a nemzeti türel­metlenség részéről fenyegetett európai béke ügyében tartott. Fej­tegetései éles fényt vetettek ama nagy nehézségekre, amelyekkel az egyes államokban a kisebb­ségeknek meg kell küzdeni. Fej­tegetései végén felhívta a nép­szövetséget, hogy a kisebbségi probléma megoldásához végre rendszeres és egységes intézkedé­sekkel kezdjen hozzá. A csabai piac A terménypiac szombati árai a következők: Buza 29'50-30'Sa árpa 23 00-24 00, rozs 24 50— 25'50, tengeri 23 00-24 00, zab 16 00-17.00, tökmag 41'50—42"50, bab la 16.50—17.50 pengő méter­mázsánként. Zürichben a magyar pengőt 90-75-el jegyezték. Ezen a héten a Réthy, Sfldy és Felker gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot. — Az Országos Földbirtok­rendező Bíróságnak a békés­csabai megváltási ügyekben hozott és annak idején részletesen ismer­tetett ítéletével elrendelt póttár­gyaiás határidejéül Szabó István dr. kiküldött központi járásbiró folyó évi szeptember 6 ik napjá­nak délelőtt fél 9 óráját tűzte ki és ezen időre a városháza tanács­termébe az összes érdeketeket megidézte, amikor is az összes függőben levő ügyek végleges el­intézés tárgyát fogják képezni. — Iskolai pótbeiratások ter­minusában változás állott be, amennyiben az eddigi közlésektől eltérően az összes békéscsabai felekezeti és állami elemi isko­lákban a pótbeiratások a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz­ter 45 800-927. V. sz. rendelete folytán f. évi szeptember 12. és 13 án. a tanyai ág. h. ev. iskolák­ban pedig szeptember 20-án lesz­nek megtartva. Ugyanekkor kell beiratkozni az ismétlősöknek is. Az iskolaév megnyitása pedig az összes iskolákban szeptember hó 14-én veszi kezdetét. fl város egész társadalma résztvesz a Szanatórium és Nőegylet vasárnapi népünnepélyén fl tombolán 500 értékes tárgy nyerhető — fl szépség­verseny érdekfeszítő döntő ütközetet ígér (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délután 3 órakor kez­dődik a két áldásos tevékenységű egyesület, a békéscsabai Sza­natórium és a Nőegylet közösen rendezett népünnepélye, mely az idén minden eddig rendezett ha­sonló ünnepélyt nemcsak kere­teiben, hanem tartalmában is messze felül mul. Valóban dicsé­retre méltó nemcsak az egyesüle­tek vezetőségének fáradhatatlan tevékenykedése, hanem a közön­ségnek is az a páratlan jó aka­rata, mellyel a nemes cél szol­gálatéban a kezdeményezők ön­zellen|fáradozásának támogatására siet. Egyébként érthető is ez a nagy érdeklődés, hiszen a közönség nagyon helyes érzékkel látja meg az igazi jótékonyság módjait. A legtöbbször hiába kilincselnek már a különböző jótékonysági cimek alapján az abból élő nagy­hanguak, msrt a közönség már mind ritkábban ül fel Ígéreteiknek. Viszont a Szanatórium és Nő­egyesület a mienk, működésüket a legteljesebb mértékben ismerjük s tudjuk azt, hogy minden nekik juttatott fillér náluk csak addig van, mig az arányos szétosztás megtörténhetik a szegények és a szegény betegek között. Éppen ezért a népünnepély egyúttal sze­retetteljes találkozója is lesz a város társadalmának, melynek minden tagja tisztában van azzal, hogy azokkal a szerény össze­gekkel, melyekkel a nemes célt támogatja a szegények és nyegény tüdőbetegek felsegitésével a tár­sadalom megerősítését is biztosan eléri. A népünnepélyen a sok mókán kivül lesz confetti csata, világ­posta és tombola, mely az idén óriási méretű, amennyiben mint­egy 500 értékes tárgy kerül ki­sorsolásra, legolcsóbbika is tíz­szerese a jegy 50 fillér értékének. A sok tárgy alapján minden har­madik tombola jegy nyer. A másik nagy attrakció a szépségverseny, melynek izgató döntő ütközete vasárnap délután a néDünnepé­lyen fog lefolyni s annak ered­ményét az esti órákban fogják kihirdetni. Az idei szépségverseny még a tavalyinál is nagyobb si­kerű les^ ami arra mutat, hogy a nemes cél érdekében ezt az iga­zán ártatlan és más hasonló szép­ségversenyekhez nem is hasonlít­ható kedves dolgot valóban érde­mes volt a jótékonyság szolgála­tába állítani. A program további ismertetését lezközelebbi számunkban hozzuk s most csak arra kérjük a város társadalmát, hogy az ünnepélyen való tömeges részvételével doku­mentálja azt, amiről egyébként meg vagyunk győződve, hogy a nemes célért áldozatot hozni is tud. II EmléKKönyv: Bethlen István gróf életéről" Irta: Székely Hiklós dr. Bethlen István gróf életéről irni, államférfiúi munkásságát és jelen­tőségét méltatni olyan irói fel­adatot jelent, melyet a történész higgadtságával, a bölcselő elmé­lyedésével, a szépiró finoman analizáló lelkiségével, de min­denekfelett csak egy olyan poli­tikus izzó hazafiságSval lehet megoldani, akinek idegeiben ott hullámzónak a nemzeti élet leg­főbb problémái. A történelmi nagy magyar gon­dolat egyik régi harcosa, Sebess Dénes dr. ny, államtitkár a minap megalakult nagy magyar revíziós liga elnöke, a neves politikai iró, a nagy feladathoz méltó irói készséggel oldotta meg ezt a problémát, Mintha a közös szülőföld em­léke adott volna szárnyaló erőt ! Sebess Dénes gondolatainak és érzéseinek, a közel 300 oldalra terjedő mü közvetlen meleg­hengu soraiból és rendkívül nagy­számú értékes illuiztrációból egy­másután elevenedik meg Bethlen István eseményekben oly gazdag élete: a gernyeszegi kúria, Bethlen gyermekkora, ifjúsága, tervei, re­ményei, a kezdő politikus küz­delmes évei és sok-sok más ese­mény, amelyből egyenként is a régi Magyarország boldog képe mosolyog felénk. De amire Bethlen István a férfikor delelőjéhez érkezik, elsö­tétedik köröskörül a szemhatár... A háború vértanuja, a letiport, önmagával meghasonlott magyar nemzet riadtan, tétován, majd der medt mozdulatlansággal szemléli az előtte tátongó örvényt és ke­resi vezérét... Már ugy lálszik, hogy betelje­sedik a végzet, amikor megjelenik Bethlen István és az igazság fegy­vereire támaszkodva, a hazasze­retet lángoló fanatizmusával egye­dül válalja a harcot... az egész világ ellen. Azóta hat esztendő telt el. Mintha napról-napra derültebb hajnalok köszöntenék ébredésün­ket, újból a munka, a rend, a fegyelem és tekintély országa let­tünk, számottevő tényező a né­pek társaságában. Sebess Dénes könyvét olvasva, ugy érezzük, hogy a boldogabb

Next

/
Thumbnails
Contents