Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-07-30 / 171. szám

Egyes szám ára 10 fillér mósesaba, 1927 inlius 30 Szombat 5 4-fk évfolyam, 171-ik szám BEKESMEGYEI I0ZL0HY mmui ímMF mjTjuuuiJinnnnjuuu wuuuuT^ ^ .ji uijüijujüiíiani'ünn rii- rra ri ra rmnri rnrrr r^ •" *•*"*' Blfiflxetéal dlj&k Helyben és vidékié postán küldve: ni árte 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példá­nyonként 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. GySogySsI János Felelős szerkesztő i FÍUpployi Sámuel Telefonnám: 7 Szerkesztőség éz kiadóhivatal: Békéeeubáft, II, bcrölat Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés dijszabáz szerint. Óriási tömeg Kisérte utolsó útjára Nagymagyarország utolsó hercegprímását fl Kormányzó végig résztvett a gyászszertartáson Esztergom, julius 29. (Magyar Kurir) Esztergomban ma reggel 9 órakor bezárták az összes üzlete­ket a gyász jeléül. Az egyházi hatóságok a pénteki böjt alól a város területére felmentést adtak, hogy a több ezernyi vendég ellá­tását megkönnyítsék. Az idegenek a vármegyeháza udvarán gyüle­keztek. Ezer számra jöttek át megszállott területről is. Kilenc dra után megnyitották a templomot, mely Magyarország legnagyobb temploma, azonban most szűknek bizonyult a hatal­mas gyászoló tömeggel szemben. A ravatal körül az államrendőr­ség, a hercegprímást uradalmi erdészet egyenruhás alkalmazottai és a dorogi bányászok állottak őrséget. A ravatal körül a poli­tikai, papi és társadalmi előkelő­ségek számára tartottak fenn helvet. Fél* 11 órakor kürtjel jelezte a vármeRveháza előtt nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó érkezését, ki autón jött, a vár megyeháza előtt a díszszázad tisztelgését fogadta, majd rövid be­szélgetést folytatott a kormány tag­jaival. Ezután megkezdődött a papság felvonulása a piimási palotából, majd az országgyűlés két háza és a kormány tagjai vonultak a vármegyeházáról a bazilikába, akik után a királyi hercegek men­tek. 11 óra után indult a kor­mányzó kíséretével. Dr. Walter •Gyula címzetes püspök, nagypré­post a ravatal mellett felállított trónszékhez vezette, szemben a pápai nunciussal. Midőn az előkelőségek már el­foglalták helyeiket, hatalmas asz­szisztenciával bevonult Szmrecsá­nyi Lajos egri érsek, hogy az ün­nepélyes rekviemet pontifikálja. A rekviem végeztével az érsek a fekete miseruhát fekete palásttal cserélte fel és a ravatalhoz ment a temetési szertartás végzésére. A püspökök körültömjénezték a -ravatalt, az egri érsek megadta a halottnak a feloldozást, azután az uradalmi erdészek vállukra vették a koporsót és megindult a temetési menet. Elől haladlak a zászlóvivők, a papság: szerzetesek és világiak, a primási tisztikar, az udvari pap­ság, az asszisztencia résztvevői. A koporsó ulán a kormányzó, a királyi család tagjai, a kormányzó felesége, az országgyűlés két há­zának elnöke, a kormány tagjai haladlak. A téren a díszszázad tisztelgett a halott előtt, a gyászmenet kö­rüljárta a templomot, majd levo­nult a primási sírboltba, az ott tartott gyászszertartás után o, kor­mányzó autón eltávozott. A közönség a bazilika két ajta­ján keresztül hagyta el a templo­mot. A Budapesttől leutazott men­tőállomásnak az óriási tömegben bőven akedt dolga. Ztirichhen a magyar pengőt 90 50-el jegyezték. fVegindultaK az adóvégrehajtásod Több mint 200 esetben történt végrehajtási beKebelezés adóhátraléKért a csabai járásbíróságon — CsöKKen a jel­zálog beKebelezés, mert egyrészt drágul a pénz, más­részt a banKok is tul vannaK zsúfolva (A Közlöny eredeti tudósítása.) A pénzügyminiszter az adótarto­zások kiegyenlítését már régóta sürgette az egyes hivataloknál, annál is inkább, miután a be ke belezési jog három év ulán meg­szűnik, már pedig a legtöbb adó tartozás tul van a két esztendőn. Az államháztartás helyzete mégis megengedte azt, hogy a pénzügy­miniszter a még nem túlságosan régi adótartozások kifizetésére az aratás utánig haladékot adjon s ez alatt az idő alatt csak azok­nak az adótartozásoknak kifize­tése volt kötelező, melyek már 2 évnél idősebbek voltak. A csabai járásbíróság telek­könyvi hivatalát valósággal el­árasztották régi adótarlozások miatt bekebelezendő végrehajtási megkeresésekkel. Több mint 200 esetben egyenként átlag 300 pen­gős bekebelezés tőrtént a legutóbbi napokban. Jellemző, hogy 200 pengőn alóli bekebelezés alig volt, ellenben az 1000 pengőtől egész 4000 pen­gőig való bekebelezés igen gyakori. A bekebelezések túlnyomórészt az együttesen kezelt közadó tar­tozások biztosítása c Íjából tör­téntek, ami élesen világit rá szo­morú gazdasági helyzetünkre. Igen szomorú tünet az is, hogy az ilyen bekebelezések leginkább gazdák 2 évesnél idősebb adó­tartozásai miatt váltak már szük­ségessé. A járásbíróság telekkönyvi hiva­talának munkáján egyébként alig látszik meg a törvénykezési szü­net, mert most érkeztek az or­szágos földmérési felügyelőségtől az eldarabolt ingatlanok váz­rajzai, melyeket most már a tér­k^oen végig kell vezetni. Mintegy 133 ilyen telekdarabolási ügy át­vezetése vált szükségessé. Édekes tünet, hogy az előző hónapok számos jelzálo^jogi be­kebelezését az utóbbi időben csak szórványosan követi egynéhány, ennek oka nyilván a pénz drá­gulásában és abban keresendő, hogy a bankok is valósággal túl­zsúfoltak már ebből a szempont­ból. Mint értesülünk, vannak ' pénzintézetek, melyek egyelőre nem is kötnek jelzálog ügyletet. Tekintettel arra, hogy a pénz­miniszter által engedélyezett vá­rakozási idő lejárt, a miniszter most szigorú rendeletet inté­zett alárendelt hivatalai­hoz a hátralékos ad ők feltétlen behajtását ille­tőleg. A közel napokban megejtik a zálogolásokat s ha a kitűzött idő alatt az adózók tartozásaikat ki nem egyenlítik, ugy kérlelhetetle­nül jön a végrehajtás, vagy ahol az lehetséges, a végrehajtási jog bekebelezése. Ismerve a szomorú gazdasági viszonyokat, a járás­bíróság telekkönyvi hivatala a közeljövőben ujabb rohamnak lesz kitéve, ami nyilván még a hivatal szorgalmas és hozzáértő munka­erőit is próbára fogja tenni, bár saját kijelentésük szerint a mun­kát pontosan el fogják végezni még igy is. Egyszóval a telek­könyv ha nehezen is, de birni fogia az ujabb rohamot is. Ámde meddig fogjuk kibírni mi, szerencsétlen adóalanyok ? ... közegészségügyi bizottsá­gának kell döntenie a tiszti orvosi pályázatok ügyében (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy a városi tisztikar kiegészítése körül hosszú vita folyt a miniszter és a képviselőtestület közt. melyben végül is a miniszter végérvényesen döntött olyan érte­lemben, hogy a vitás állások ha­ladéktalan betöltését rendelte el. A meghirdetett állások között van egy városi tiszti orvosi állás is, melyre mint értesülünk a követ­kezők pálváztak: Francziszky Dá­niel dr., Meixner Ferenc dr, Vér­tesi János dr.. Komássy Mihály dr., Szondy László dr. és Szeberényi János dr. Az alispán a beérkezeti pályá­zatok áttekintése ulán azt látta, hogy a vonatkozó szabályrende­letnek mindenben csak egy pá­lyázó felel meg, miután a többi­nek nincs meg a tiszti orvo3Í ké­pesítése. Nyilván az alispán nem akart e kérdésben a város meg­kérdezése nélkül dönteni s azért a pályázati kérvényeket vissza­küldte a város polgármesterének azzal, hogy a kérvények felett a közegészségügyi bizottság határoz­zon s határozatát a kérvényekkel együtt ismát terjessze fel az alis­páni hivatalhoz. A hivatkozott miniszteri rende­Győződjön meg sörkülönlegességeink kiválóságáról a Prófétában i pof)ár sör zónareggeíivet 40 fiííér Árnyas kerthelyiség Váci püspöki fajborok Első Magyar Részvény-serfőzde Budapest-Kőbánya

Next

/
Thumbnails
Contents