Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) július-szeptember 146-221. szám•

1927-07-30 / 171. szám

2 HEl[®SM®©¥M KÖMÉIT? Békéscsaba, 1927 julius 30 let ugyanis a vérosi tiszti orvosok­tól tiszti orvosi vizsgát követe) s a rendelet alepján igy tulajdon­képen a vizsgával nem rendeke­zők kérvényét tárgytalannak kel­lene tekinteni. Az esetleges egyéb körülmények mérlegelhetése cél­jából az elispán tehát a közegész­ségügyi bizottság határozatát is figyelembe óhajtja venni a dön­tésnél. Szabók küldöttsége a polgármester-helyettesnél Medovarszky dr. főjegyző megígérte. Hogy a jövöben a legszigorúbban fognak eljárni az ügynökökkel szemben (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Közlöny beszá­molt annakidején arról az eléggé nem ostorozható eljárásról, rr.ely­lyel minden jegeim nélkül a vá­rosban csellengő idegen házalók érzékeny karokat okoznak a helyi tisztes iparnak és kereskedelem­nek. Annyira ment már vakmerő­ségük, hogy közhivatalaink türel­messége miatt mér oda is betola­kodtak. A legutóbbi hasonló esetből kifolyólag pénteken délelőtt a bé­késcsabai szabóiparosok egy kül­döttsége Ellmann Adolf elnök ve­zetésével megjelent a polgármes ter-helyettese Medovarszky Má tyás dr. főjegyző előtt és előadta mindazon sérelmeket, melyek a szakosztályt és a helyi kereske­delmet ez ügynökök jogosulatlan házalása révén érték. Medovarszky Mátyás dr. fő­jegyző mindenben igazét adott a küldöttség érveléseinek s meg­ígérte, hogy a jövőben igen eré­lyesen fogja az idegen házaló ügynökök müködősét ellenőrizni s a legszigorúbb intézkedéseket fogja a hatóság ellenük foganato sitani. A küldöttség megelégedéssel vette tudomásul a főjegyző ki­jelentését és elvárja, hogy az Ígéretben foglalt intézkedések mi előbbi életfce léptetésével végre megszabadul a kártékony, adót sehol sem fizető ügynökök kelle­metlenkedéseitől. MAMVWMMftMMWWAMWAWMM Amerikában 8 év alalt • több embert ölt meg az autó, minta t)áboru Washington, julius 29. (Wolff) Az amerikai autókereskedelmi ka­mara jelenti, hogy a legutóbbi nyolc évben Amerikóban a köz­lekedési balesetek következtében több ember halt meg, mint ameny­nyi amerikai katona a vilóghábo ruban elesett. 1919 január 1 tői 1926 december 31 ig az autók 137.0C0 embert gazoltak halálra, mig a világháborúban mindössze 120.000 amerikai katona eselt el. Magában a múlt évben 230C0 embert gázoltak el az autók. A közlekedési hetesetek sorén meg­sebesültek száma 1919 január ota meghaladja a három és félmilliót. Kinek kell tudnia, hogy hol vannak a színházról leszerelt szobrok? fllakjtsáK meg haladéktalanul a városszépítő bizottságot (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mióta a „Békésmegyei Közlöny" ­ben a szinház épület tatarozásá­nak visszéságait szóvátettük, az érdekeltek részéről egy sereg szemrehányásban és teljesen in­dokolatlan apiehenzióban volt ré szünk. Pedig a cikkek irója egy­áltálján nem érintett személyekel, hanem kizárólag a cselekedetek felett gyakorolt kritikát, an it vagy helyesnek, vagy tévesnek lehet ugyan minősíteni, de ami viszont e város minden polgárának joga s az újságírónak ezen felül még kötelessége is. Hogy pedig meny­nyire helyes volt a kritika, misem bizonyítja jobban, mint az egyik érdekelt és a cikkíró részéről sze­mélyében még csak nem is aposz­trofált tisztvise ő, ki ellenérvek he­lyett természetes egyszerűséggel je lentette ki, hogy a cikkírónak azért fáj a szinház szobrainak hiánya, mert maga is szobrász s talán ö szeretné azokat megcsinálni. íme lehet-e ilyen körülmények között arra számítani, hogy a jó­zan érvelés végre is belátásra fogja kényszeríteni az érdekelt hivatalt? Hiszen még erról is megfeledkezik, amiről illenék fudni, t.ogy nem uj szobrok készítéséről, hanem kizárólag a régiek kijaví­tásáról, vagy esetleg újra formá­zásáról lehet csak szó. Ez pedig nem szobrász, hanem gipjzöntő dolga. A cikkíró megnyugtatnatja a városi műszaki hivatalt hegy egyáltalján nem óhajt a mérnöki hivatal szállítója lenni, amit egyéb­ként a hivatal is tudhat, hiszen a fürdő szoborcsoportjának ter­vezését és elkészítését is csak kényszerűségből válialta, meg pe­dig potom pénzért, azért, hogy ez egyik helybeli vállalat itt helyben készíthessen el mindent. A cikkíró bármikor hajlandó az inkább er­kölcsi, mint anyagi hasznot jelentő vállalkozástól vissza lépni. Mindez pedig csak azért tarto­zik a nyilvánosság elé, mert lehe­tetlen az, hogy valakinek meg­győződéses állásfoglalását ilyen módon akarja bárki is diskredi­télni, vagy esetleg az illetőt el­némítani. Ezekután pedig térjünk a tárgyra. A szinház szoorait azért, mert megvoltak rongálva, le kellett szedni. Minden természetes logika azt diktálná, hogy ezeket a meg­rongálódott szobrokat jól elrak­tározzák, hogy amikor itt az ideje, kijavíttassanak, vagy újra formáz-. tassanak, hogy végül ismét az épületen elhelyezhetek legyenek. Meg tette e ezt a mérnöki hivatal? Ha igen, vegye elő a szobrokat, ha elmulasztotta rr egtenni, vállalja a felelősséfcet, mert a színház­épületnek ezokra igenis szüksége van. A szgrafiito díszítést pedig szin­tén helyre kellett volna állítani. A legegyszerűbb technikai dolog a szgrafitto diszek karbantartása, vagy esetleges kijavítása. Csak ismerni kell a módját, ha pedig nem ismerik, ugy kérdezzék meg például — mondjuk — Orvos Endrét. Az elintézésnek azonban a leverés, vagy átmeszeléssel tör­ténő módja enyhén szólva: bar­barizmus. Végül még egy dolog tisztázása is szükseges. Tisztázni kell neve­zetesen azt, hogy középüleleknél általában, de müemléksaémba ve­hető épületnél különös-n — mit értünk tatarozás alatt? Vájjon az egyszerű átmeszelés kimeríti e a tatarozás összes kívánalmait1A leg­hatéiozoílabban kijelentjük, hogy nem, mert egy stílusos építményt nem is szabad másképen tata­rozni, mint ugy. hogy eredeti álla potába igyekezzünk visszahe lyezni. Ennélfogva gondos mérle­gelés tárgyává kell tenni a leg­apróbb reszletet is abból a cél­ból, hogy még véletlenül se ke­rüljön a tataiozás anyagába, ki vitelébe idegen elme gondolata, hcsreai kinos gondossággal ízről­ízre követni kell a tervező mű­vész Jegulolsó gondolat arabeszk­jét is. Tekintettel arra, hogy a mér­nöki hivatal egyrészt valóban tul van telhetve a különböző köz­munkákkal, de meg egyébként is megengedhetetlen az, hogy a vá­ros külső képét a sejét, esetleg egyéni tetszése szerint formálja, a legnyomatékosabban követeljük, hogy a minden városban meglevő szakértőkből álló város­szépítő bizottságot ha­ladéktalanul alakítsak meg. E bizottság megaiakilása nem je­lent gyémsógot a csabai mérnöki hivatal felett, aminthogy nem az Budapesten, Szegeden, Debrecen­ben stb., ahol szintén meg van­nak a mérnöki hivatalok is. Ha aztán ez a bizottság meg lesz, akkor bizonyára nem lesz a mér­nöki hivatal sem a mostanihoz hasonló támadásoknak kitéve, annál kevésbbé, mert ezzel is nem megnehezíteni, hanem megköny nyiteni akarjuk eppen a hivatal munkaját. ÜDÍT! GYÓGYÍT! SZENT LUKÁCS FÜRDŐ RT. KRISTÁLY FORRÁSVIZE LEGYEN MINDENNAPI ITALOD! Kapható mindenütt Főlerakat: BÉKÉSCSABA ANDRÁSSY UT 39: TELEFON 120. SZÁM Csabai mintára építik föl a vásárhelyi strand­és gőzfürdőt ? iz építési bizottság tanulmányútja Vásárhelyről jelentik : Csütörtö­kön egy bizottság, melynek tagjai Reich Ede műszaki főtanácsos, Juhász Mihály dr. tanácsnok, Konc Pál, Frcska János és Szabó Sán­dor építészek voltak, előbb az orosházi st'and- és gőzfürdőt, majd az épülőfélben lévő csabai­órtézi strand- és gőzfürdőt tekin­tette meg. A bizottság ez utóbbit' ugy tervezetében, mint a kivitelé­ben a legcélszerűbbnek és leg­modernebbnek találta. A bizottság: körében az a vélemény alakult ki, hogy a gőzfüidőt Vásárhelyen is s randfürdóvel kell osszekepcsolni s ezt teljesen a csabai mintájára• kell csinálni. A fürdőket a tervek szerint a Népkert melletli üres telken épí­tenek fel, ahol jelenleg a Balassa­fele fatelep rakodója van. Ugyanott kényelmesen megférne egy 100— 120 méter hosszú, 60-80 méter széles strandfürdő is, melynek­kiépítését a bizottság szintén ja" vasolni fogja. Mint értesülünk, az épilőbizott­ság tanulmányi célból augusztus 2 an Szolnokra utazik. MNMMMMMMMMMM«MMM» Kibontotta a börtön falát és megszöKött „Felügyelő ur, bocsássolt meg, hogy itthagyom" Battonyáról jelentik: A betfo­nyai járásbíróság fogházából es> tegnapi nap folyamán vakmerő módon megszökött Adamcsok György rovottmultu ember, aki a battonyai járásbíróság csempészés miatt 10 napi fogházbüntetésre, ítélt. Megállapították, hogy Adamcsok keresztülfurta cellája falát és így jutott ki az utcára, de hogy esz­közhöz miképen jutott és hogyan, tudta észrevétlenül teljesen ke­resztüifurni a falat, azt egyelőre nem tudják megállapítani. Megállapították azt is, hogy Adamcsok a tegnap éjszaka Bat­tonyán dühöngő vihar ideje alatt követte el szökését, amikor a köz­ség utcáin senkisem tartózkodott. A vakmerő szökevény humoros­hangú levelet hagyott hátra cel­lájában. A levél a következőké­pen szól. — Kedves felügyelő ur, bocsás­son meg, hogy szó nélkül ittha­gyom, de elintézendő ügyeim arra kényszerítenek, hogy megszökjem. De azt nem szeretném, hogy emiatt önnek baja történjen. Ezért meg­ígérem, hogy két hét múlva ön­ként visszajövök, A viszontlátásig üdvözli Adamcsok György. — Varrógép javításokat szak­szerűen, gyorsan és olcsón esz­közöl a Singer varrógép részv.­tórs. Békéscsaba, Andrássy ut 11.. Csipke-áruház I Békéscsaba, Andrássy-út 6 la georgettek, creppe de chinek, foulardok a legújabb divatszin és mintákban. Eredeti japán chantung, fürdő­sapkák a legnagyobb választékban, la selyemharisnyák az összes divatszinekben 6 pengő 80 fillér, csipkék 12 fillértől kezdve. Férfizoknik 36 fillértől, divatkesztyük 2 pengőtől kezdve. üyermekzoknik minden szám és szinben Gufwilí Frigyes • Selymek Csipkék Harisnyák Rövidárui:

Next

/
Thumbnails
Contents