Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-06-09 / 129. szám

Egyes szám ára 10 fillér i, 1927 junius 9 Csütörtök 54-ik éFfoIyam, 129-ik mim / hi mm KOZLOFT POLITIKAI B1PIL/IP ^ ... ftUtffluté** Helyben és vidékre postán küldve: negyed' évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. PÁdá nyonként 10 fUlét. Főszerkesztő: Dr. GySngySal Jáaos Felelős szerkesztő i Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Sterkesstősíg és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. kerület Ferenc* Jósseí-té* 20. ssáot alatt. Hirdetés dijsaabás sserlnt. Vámmentes tengerit boznak be Budapest, jun. 8. (B. EJ A kor­mány engedélyt adott a sertés­hizlalóknak. hogy vámmentesen hozhatnak a külföldről tengerit, azonban a külföldi takarmánnyal hizlalt sertéseket külföldön köte­lesek eladni. Tlémetországgal is rendezzük báborus elszámolásunkat Budapest, jun. 8. A héten Ber­linben nagyjelentőségű tanácsko­zások fognék kezdődni, amelyek rendezni kivárják a Monarchia és Németország heboius elszámolását. Tllegint égnek a petróleum­kutak Romániában Bukarest, junius 8. Romániá­ban a morenii petróleumtelepen egy petróleumkut kigyulladt, a tüz átterjedi a szomszédos ku­takra is. A tüz helyén 17 munkás megszenesedett holttestét találták meg. fiz ipartestület újból benyújtotta telekiránti Kérvényét (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai ipartestület, mint köztudomásu, a pénzügyminiszter támogatása revén székháza fel­építéséhez nagyobb kamatmentes kölcsönt fog a közeljövőben fel­venni. A kölcsönön kivüi azon­ban saját kebelében is gyűjtési akciót indított, amely a legteljesebb siker jegyében halad, ugy hogy most mar aktuálissá vált a szék­ház telkének kérdése is. Az iparosszékház telkének ügye, mint ismeretes, mér két izben ke iült a képviselőtestület elé. Első izben nagy többséggel, másod iz­btn egyetlen szavazattal vetették el a kérést. Reméihető ennélfogva, hogy most, amikor az iparosság eleget tett mindama követelmé­nyeknek, melyeket annakidején a telekadományozást ellenzők tá­y maszloítak, nem is fogja a kép­viselőtestület a kérést elutasítani. Külcnben is az össziparosségot képviselő ipartestület nem ingyen telket kér, btnem annak ellené­ben méltányos áret is ajánl fel. Az iperlesiület elsősorban a Luther utcai lelek felét kéri, ha ezt nem kapná meg, ugy az Apponyi­utcai, vegy Andrássy uti lelkek valamelyikéből kér 600 négyszög­ölet, Megváltási árkcni 5 pengőt ejénl fel négyszögölenként az ipartestület. Ez a kérés is a legközelebbi k( pviselőtesíületi közgyűlés elé ke­rül s hisszük, hegy a város jelen­tékeny iparcstérsedalmának ez a reg huzedó ügye teljes megelége­désre nyer elintézést. Súlyos karokai okoz a kereskedőknek a főtér kövezési munkáinak lassúsága A kövezöm ester szaporítsa munkáslétszámát — Yan-e kitűzve határidő a köyezesre? Elkeseredett támadások várhatók a közgyűlésen (A Közlöny eredeti tudósítása.) Amilyen nagy örömmel üdvözöl­tük a közgyűlésnek a főtér köve­zésére vonatkozó határozatát, mely­nek alapján most mór végre vá­rosi voltunkhoz illő főterünk lesz, épp olyan elkeseredéssel nézzük azt a kecmergő kínlódást, mely­lyel a főtér kövezési munkálatai folynak, — azaz, dehogy is a kövezési munkálatok, hiszen egy­előre csak a régi burkolat felsze­déséről lehet szó. Érthetetlen, hogy a városnak ezen a rendkívül fon­tos közlekedési pontján a mérnöki hivatal türi ezt a iassusági ver­senynek beillő, de abban is rekor­dot jelentő késedelmeskedést. Az­zal számollunk, hogy a fetér kö­vezésének ideje alatt forgalmi za­vaiok leszrek, de jogosan hittük, hogy ezek a zavarok csak igen rövid ideig fognak tartani, mert ezen a fontos ponton fokozott menetű munkával végzik majd a kövezést. Elvóríuk volna a kövező mestertől, hogy a legnagyobb erő­vel fekszik bele a munkába s ahelyett azt látjuk, hogy mór napok óta mindössze 4 embere dolgozik, mert a többi városi bérelt fuvaros, holott nem 4, de legalább 10 munkásnak kellene a főtéren dol­goznia, hiszen az ut szélessége bőven alkalmas arra. Azokon a kellemetlenségeken kivül, melyeket a közönségnek a főtéri forgalmi ekadály okoz, még sokkal súlyosabbak azok a károk, melye­ket a főtéri kereskedők, nagyrészt a város bérlői szenvednek el a kése­delem miatt. A főtéri kereskedőknek — most már bebizonyítható — a kövezés alatt forgalmuk az eddigi felére csökkent, mégis ha azt látnók, hogy a munka serényen folyik, nem ejtenenek egy zokszót se. Az ellen azonban, hogy a mun­kálatok mesterségesen elnyujttas­sanak jogos elkeseredéssel pa­naszkodnak és a képviselőtestületi ülésen készülnek a vállalkozó ma­gatartását éles kritika tárgyává tenni, természetes, hogy ugyan­akkor a mérnöki hivatalnak is bő­ven ki fog jutni az őt illető rész. A mérnöM hivatalnak ugyanis nemcsak kötelessége a munkát sürgetni, de módjában ven a vál­lalkozol arra ró is kényszeríteni, hogy megfelelő számú munkást alkalmazzon és a munkát sür­gősen vegezze is el. Egyáltoljan szükséges lenne a város részerői nagyobb ellenőrzést gyakorolni a kövezesi munkála tekra, mert ez Irányi-ufeai köve­zés is sokkal lassabban halad, mint ahogyan kellene. Hisszük, ha az ellenőrzés megfelelő erélyes lenre, a vállalkozó is megtalálná a munkálatok gyorsításának módját. Apcnzüoyígazgat óság beküldte írásbeli kérését az adóhivatali telek ügyében (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Közlöny megírta mér ezt a negy érdeklődést kellő hiit? hogy a pénzügyminiszter az adóhivatal száméra peloíát óhajt építtetni ebban az esetben, ha a város annak részére megfelelő tel­ket adcmér.ycz. Azt is megírtuk, Fogy Berthóty István dr. polgár­mester erra hivta fel a pénzügy­igazgatásán ot, hogy a telek iránti kérést írásban adja be a város képviselőtestületéhez, hogy az ott letárgyalható legyen, mert a telek­edemányozós felett a képviselő­testület van hivatva dönteni. A pénjügyigazgatóság kérvénye szerdán mór meg is érkezeit a városhoz s ebban a pénzügyigaz­gefó kifejli, ht gy az elsőfokú ha­tósággá fejlődött csabai edóhiva­tel mindinkább bővül, miért is an­nak mcfcfíleJő elhelyezése feltét­lenül szükséges. Helyiséget bérelni száméra Bt késest bén teljességgel leheíe;!cn, minélfogva hivatalból intézett felterjesztést a pénzügy­miniszterhez egy edóhivaíali pa­lota építése irént. A pénzügymi­niszíer hajlandóságát ez épités iránt ki is fejezte, azonban kikö­tötte, hogy ennek leikét a város megfelelő helyen ingyen ajánlja fel. Tekintettel erra, hogy a városra nézve csak nyereség egy szép épülettel való gyarapodás, az épí­téssel járó különböző munkealkel mak, — nagy jelentősége van az ügyes-bajos polgárság szempont­jából is, hiszen az ujabb gyakor­lat azt bizonyítja, hogy a legtöbb adóügyet szóbeli tárgyalással in­tézi el a hivatal a felekkel. Ép ez okból kívánatos lenne egyrészt az, hogy a hivatal a forgalomnak meg­felelő, kényelmes legyen, másrészt az, hogy a város középpontjában olyan helyen épüljön fel, ahol min­den irányból könnyen lenne meg­közelíthető. A kérést minden valószínűség szerint mór a legközelebbi képvi­selőtestületi közgyűlés le is fogja tárgyalni. Fényesen sikerült „Magyar Est' Békésen in (A Közlöny eredeti tudósítása.) Minden tekintetben fényesen sike­rüli műsoros estélyt rendezett f. hó 5 én és 6 ón este a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége békési fiókjénak vezetősége Bé­késen a Bérház nagytermében „Magyar Est" címen. Hely szűke miatt teljes részletes­séggel nem közölhetjük a vezető rendezőség által nagy gonddal s ízléssel összeállított műsor minden egyes pontjában szereplők minde­nikének rátermettséggel s a leg­szigorúbb krilikát is elismerésre késztető s bírálatra biró szerepe­ket betöltők előadásait, de mégis röviden igyekszünk hü képet adni olvasóinknak a szépen sikerült estélyről. Az előadás esli 9 órakor vette kezdetét a békési Iparos Dalárda Szózat c. énekével. Ezt követte a műsor első felél kitöllő élőképen bemutatása „Magyar Asszonyok" cim alatt, melynek alkalmi Szen­tek Dezsőné^ által irt szövegét v. dr. Durkó Sándorné, a Mansz. ügyv. elnöke olvasta fel. A kilenc reszben bemutatott élőképekben felvonultak a hallgatóság előtt az első magyar királytól napjainkig kiváló szerepet betöltő magyar nagyasszonyok megszemélyesítve, korhű jelmezekben, a szereplők mindenike által a legtökéleteseb­ben bemutatva. A közönség alig győzött betelni a szebbnél szebb korhű élőképekkel s a szereplő­ket zugó tapsorkánnal jutalmazta. Szünet után a műsor második részét nyojc pontból álló hazafias s irredenta tartalmú ének, szava­lat, zene es táncok képezték. 1. Irredenta dalokat énekeli Farkas Böske, zongorán kisérte Gátsy Ilonka. 2. Levente c. táncot tán­colták : Morvay Paula, Keresztesi Marci, Terucy Kaíó, Durkó Évi, Holtzer Léci, v. Balogh Dezső, Morvay Bandi. 3. Rákóczi induló — Liszt Ferenctől. Zongorán elő­adta Gald Károlyné zenetanár. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents