Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1927-06-09 / 129. szám

2 bííkEsmegyei KÖZLÖNY Békéscsaba, 1927 junius 9 hamis váltóKM szélhámosKodott egy csabai gazdálkodó Magyar szóló, ?éncolla Hesz Manci. 5. Régi magyar dalokat énekelt sajét maga álíal kisért zongora­játékkal Medarassyné Miskey Er­zsike. 6. Páros magyar, táncolták Varga Ilonka és Kondor Endre. 7. Szavalt Korda Böske VI. reál gimn. tanuló 8. Diszpalotás, tán­colták: Durkó Böske, Farkas Ica és Böske, Gátsy Ilonka, Holtzer Olga, Kacsor Mili, Lévay Aranka, Nagy Edit, Baross Zoltán, v. Ba­logh Dezső, Balogh László. Han­czár János, Dobrovits Kornél, Kocsis Sándor, Molnár István és Mucsy Sándor. A ritka szép, rá­termettséggel, méltósággal előadott régi magyar táncok, érzéssel s szép hanghordozással szavalt köl­temények, a tiszta, csengős egész nagytermet betöltő énekek, nagy gyakorlati technikával s precízen előadott zongoraszámokat szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a közönség s a szereplők mindeni­kének ismételnie kellett. A szépen sikerült mü3oros estély a Himnusz eléneklésével ért véget. A legteljesebb elismeréssel kell megemlékeznünk az estély rende­zőségéről, kik vitéz dr. Durkó Sóndorné ügyvezető-elnök veze­tése alatt semmi fáradtságtól nem riadtak vissza, csakhogy Békés közönségének egy minden tekin­tetben sikerült, emlékezetes estélyt rendezzenek. MMItMMMMMIMMIMMMMM Beiratkozások a békéscsabai és orosházai állami felső­mezőgazdasági iskolákba (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai és orosházai állami felsőmezőgazdasági iskolákba ju­lius hó l én és 2-án lehet beirat­kozni. A felvétel IV. osztályos közép, vagy polgári iskolai bizo­nyítvány alapján történik. A négy éves tanfolyamból álló iskola a felsőkereskedelmi iskoláéval egyen­rangú érettségi bizonyítványt ad, minősítése körülbelül ugyanolyan, mint a felsőkereskedelmi iskoláké. Az iskola végzett növendékei előtt nyitva állanak az összes gazda­sági irányú főiskolák, külföldi gazdasági akadémiák és egyetemi mezőgazdasági fakultások. Mindkét iskola Tas Ferenc igaz­gató vezetése alatt áll, aki a bé­késcsabai tangazdaságot is az orosházi mintájára kezdte átszer­vezni, a szervezési munkálatok még a jövő tanévben befejeződ­nek. Az orosházai 6 és fél holdas mintakertészethez hasonló kert­gazdaságot egy év múlva szintén meg fogja szervezni, de termé­szetesen nem a tangazdaság je­lenlegi telepén, hanem egy, a város más részén fekvő, e célra alkalmasabb területen. Nem mulaszthatjuk el a mező­gazdákat arra figyelmeztetni, hogy az érettségizett gazdák száma egyre gyarapodik s a földmivelést is, mint egyes külföldi államok­ban, külföldi képesítéshez, azaz iskoláztatáshoz fogják kötni, mely nélkül a birtoköröklés és birtok­szerzés nagyon meg lesz nehe­zítve. Helyesen cselekszik tehát az a gazda, ki ezen körülmény­nyel számolva, fiát kellőképpen iskoláztatja. Fórfi ing, kalap, nyakkendő, harisnya újdonságok a legfi­nomabb minőségben Silber. stein divatáraháxában kap­hatók. Kipróbálta Csaba és Békés (A Közlöny eredeti tudósítása.) Egy egyszerű külsejü csabai gaz­dálkodó szélhámoskodásai adtak napokig tartó munkát Békéscsaba egész rendőrségének és Békés csendőrségének. Az egyszerű gaz­dálkodó ravasz furfanggal oly ügyesen játszotta szerepét, hogy a legtöbb bank, ahol megfordult meg is bizott benne és folyósította az általa kért váltókölcsönöket, mig aztán vagy 8 10 pénzintézet kipróbálása után végül is csak rajta vesztett manipulációin és ma már az ügyészség lakója a fur­fangos szélhámos. Még 1926 ban az egyik csabai pénzintézetnél megjelent Kovács János csabai gazdálkodó és elő adta, hogy felesége szül. Ancsin R. Mária, azelőtt özv. Zlehovszky Já­nosné nagyréti egy okta földjére 160 pengő váltókőlc3Önt szeretne felvenni. A bank óvatosságból egyik tisztviselőiét küldte ki a Kovács János által megadott cimre, ahol Kovács János felesége az állítólagos Ancsin R. Mária a vál­tót szabályszerűen alá is irta, amire a bank a kért 160 pengőt tényleg ki is fizette. Kovács János a sikeren felbuz­dulva 1926 decemberében és 192 7 januárjában ismét megjelentugyan­ezen banknál s további 120, illető­leg 200 pengőt vett fel az előbbi ingatlanra. Közben azonban egy kis baj történt, nevezetesen özv. Zlehov­szky Jánosné értesült arról, hogy valaki ingatlanát megterhelte, ho­lott ő soha sem vett fel bank­kölcsönt. A kellemetlen felfedezés utón nyomban a rendőrségre sie­tett és feljelentést tett ismeretlen tettes ellen s az igy megindított nyomozás aztán szép dolgokat derített ki. Mindenekelőtt meg­állapítást nyert, hogy özvegy Zlehovszkyné soha sem volt Kovács J&nos fele­sége, még kevésbbé An­csin R. Mária. Kovács János ezt a nevet csak azért adta feleségének, hogy igy a bankot könnyebben félrevezet­hesse s az ingatlenra, mely soha­sem volt az ő tulajdona, kölcsönt vehessen fel. Amikor az eset kiderült, Kovács János hozzálátott, hogy a hamis váltókat mennél hamarabb meg­szerezhesse. Pór nap múlva meg is jelent a bankban, a váltókat kifizette, azt mondván, hogy az összeget rokonai és ismerősei adták össze. A bank nem sokat törődött tovább a dologgal, örült, hogy a váltókat kifizették s a do­log további része mér nem ér­dekelte. Időközben egy másik csabai majdnem valamennyi bankját pénzintézetnél jelentkezett egy ma­gét Krizsán Pálnak nevező egyén s ingatlanára 200 pengő kölcsönt kért. Szabályszerűen igazolta ma­gát és azt, hogy a jelzett ingatlan tényleg létező, mire a bank a kért 200 pengőt minden további nélkül ki is fizette. Ez a Krizsán tulajdon­képpen nem volt más, mint Kovács János. aki azonban nyilván a leleple­zéstől való félelmében a 200 pen­gőt még lejárat elölt hirtelen visz­szafizelte. A félelem azonban Kovácsot nem akadályozta m^g abban, hogy el ne menjen egy harmadik bankba is, hol 160 pengőt kért ez ismertetelt mesével. A bank csak azt kérte, hogy egy városi esküdttel igazolja személyazonos­ságát, amit Kovács meg is igért, azonban természetesen nem cse­lekedett meg s igy a kölcsön fel­vételéből nem lett semmi. Hason­lóan járt még néhány banknál, mire jónak látta működési terét más városba áthelyezni. Igy került aztán Kovács János Békésre, hol az egyik banknál már mint Ancsin R. Pál mutatko­zott be és két darab 400—400 pengőről kiállított váltót mutatott be s hogy a dolog könnyebben menjen, ezekre kezesül Krizsán Pál nevét irta ré. A kölcsönt a békési határban levő földjeire való betáblézással kérte. A békési bank a 800 pengőt ki is fizette Ko­vácsnak. A szélhámosságot sportszerű izgalommal üző Kovács még ekkor sem nyugodott meg, hanem elment egy másik békési bankhoz és ott most már Ancsin R. Pál fiának mutatkozott be s újból 800 pengő kölcsönt kért. A bank azonban nehézségeket támasztott s a köl­csön ügylet nem sikerült. Innen elment aztán a harmadik pénz­intézethez, hol mo3tmár újból An­csin R. Pálként mutatkozott be és újból 800 pengő kölcsönt kért a békési határban levő földjeire. A bank valami módon gyanút fogott s értesítette a csabai rend­őrséget. Ezzel aztán vége is lett Kovács János felfele ívelő szélhámos pá­lyájának, mert a csabai állam­rendőrség és a békési csendőrség együttes nyomozása végeredmé­nye képen letartóztatták és a gyulai ügyészség fogházába kisér­tették. Érdekes dolog az egészben az, hogy Kovács János szélhámos­ságaival valóságos kört létesitetett, ugy, hogy előbbi váltóit mindig az utóbb hamisitottakkal fizette ki s a sok bank közül ninc3 több károsult, mint épen a felfedező utolsó békési bank, amely 800 pengőjét siratja. Hi az a Gudu-Gudu? Telefon az afrikai őserdőkben (A Közlöny eredeti tudósítása.) A primitív ember néha meglepően ? ötletes. A vándorcigény néhol rózsatüskével horgász. Az afrikai buschmann a "béhateknőt dohány­tartónak, a sakál farkát pedig zsebkendőnek használja. Az ame­rikai indiánok némely törzsénél, ha a férfi bálba megy, mezítelen testere néhány színes csíkot fest s kész a báli ruha. Az afrikai néger, ha valamelyik telepitvényes elhasznált frakkjához jut ho?zá, táncmulatság esetén mezítelen testére megfordítva veszi fel, ne­vezetesen a frakk hátulja elől van. Az eszkimó éhség idején orrára csap öklével s a kicsorgó vért felhörpöli. Nagyon érdekes azonban az utazók megfigyelése az afrikai őserdők benszülötteinél. Sajátsá- -f gos rádió van divatban náluk. Úgy hívják, hogy Gudu Gudu. Ali pedig ez egy belül üres fatörzsből, melyen hosszában vékony, hasi­tékalaku nyílást vágnak. Majd két nyersgummival bevont végű botot veszneK elő s hatalmas dobolást kezdenek a facilinderen. Csendes időben az öblös hangok 40 kilo' méterre is elhangzanak. A han­gok ritmusa fejezi ki a tudósítás értelmét. Elefánt csapatok közeledésekor, vagy antilopvadászat idején ezzel adnak értesítést a szomszéd tör­zseknek s igen gyakran az afrikai utazók is nagyszerű hasznát ve­szik. K. E. ^ Békésesaba r t, város május havi népmozgalmi kimutatása A közegészségi viszonyok május hónapban ugy általábm, mint az előző hónaphoz viszonyítva is kedvezőbbnek mondható, ameny­nyiben ugyanannyi halálozás mel­lett a születések száma emelke­dett. A természetes szaporulat 36. A leggyakoribb halál ok a lüdő­gümőkór volt. A heveny fertőző bajok közül május hó közepe tá­jén a kanyaró kezdett erősen ter­jedni, de remélhetőleg az iskolai tanítás megszűnésével nem fog járványszerüleg elterjedni. Született összesen 113, fiu 64, leány 49. Ezek közül: halvaszü- > letett 4, törvénytelen 15, iker 1 pár. Házasságot kötött 41 pár. Meghalt összesen 77, finemü 33, nőnemű 44. Nem orvosoltatott 7 éven aluli 2, hét éven felüli 3, összesen 5. Orvostörvényszéki bon­colás 1, orvosrendőri hullavizsgá­lat 4 esetben fordult elő. Az életkort tekintve 0—1 éves korig 20, 1—5-ig 4, 5—10-ig 5, 10—20 ig 5 20-30 ig 7, 30-40 ig 7, 40-50-ig 2, 50-60 ig 2. 60­70-ig 10, 70—80-ig 6, 80-90-ig 5. A kórnemekre nézve szivizom­elfajulás 2, szívszélhűdés 3, tüdő­gümőkór 13, veleszületett gyenge­ség 8, tüdőlob 4, halvaszületés 4, agyvérzés 1, rángógörcs 6, vég­elgyengülés 5, szivbelhártyalob 1,

Next

/
Thumbnails
Contents