Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-03-08 / 54. szám

/ Egyes szám ára 8 fillér Békéscsaba, 1927 március 8 Kedd 54-fl éflolyara, 54-ik szám xi xrarvT an/iAW» \mmirumriarinj-i ni "i "i 'i "i »mnm«itn*t BEKESMEGTEI BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY regény ajándéka 91-ik számú szelvény. 1927. III. 8. Hat ilyen szelvény bemutatása mellett 30Í.0 koronáért kiszolgáltatjuk Heltaí Jenő : FAMILY HOTEL cimü regényét. — Igényeket csak a ren­delkezésre álló példányszámmal elégíthe­tünk ki. miTiin sírni? Blöftsetért dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példá­nyonként 8 fillér. Főszerkesztő : Dr. GySngyősi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonasám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, 11, kerület Ferenci Józsei-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Cáfolják az ujpáríalakulás f)irél Budapest, március 7. Mayer János földmivelésügyi miniszter a a következő nyilatkozatot tette: „Nagyfokú rövidlálás, vagy rossz­akarat kell ahhoz, hogy valaki az évek óla megismétlődő baráti összejövetelekbe politikai tenden­ciát keveijen. Az egységes párt­ban nincsen semmi néven neve­zendő szembenálló csopoitosulás és ha Gál Endrénél összejön ma este egy képviselőtérsaság, ez nem jelent semmiféle szervezkedést, csak bizonyos körök szeretnék, hogy igy legyen." Gál Endre pe­dig igy nyilatkozott: „Meghívtam teára a barátaimat. Lesznek olt csizmások, kaputosok is és talán ott lesz Mayer János is, de arról, hogy nálam ma este politikai csopoit fog megalakulni, nem tu­dok, ez dajka mese. Tlincs angol-lengi]el titkos egyezmény London, március 7. (Wolff) A Westminister Gasette fantasztikus híresztelésnek mondja azt a hirt, amely szerint Anglia és Lengyel­ország tilkos egyezményt kötött Oroszország ellen, továbbá azt, hogy Chamberlain hozzájárul a rajnai kiürítéshez, annak ellené­ben, ha Németország csatlakozik az Oroszországot körülzéró gyű­rűhöz. Tlem történik változás a Saar-vidék ügyében London, március 7. A Daily Te­legraph egyik francia levelezője Párizsból a következőket jelenti: Beavatott helyen azt mondják, hogy Sir Stephan a Saar bizott­ság elnökének helyébe egy másik kanadai embert fognak kinevezni. Az illető a háborúban őrnagyként szolgált és az utóbbi hetekben Párizsban tartózkodott ahol sűrűn megfordult a külügyminisztérium­ban. Valószínűnek tartják, hogy a népszövetségi tanács mostani ülésszakán már változás nem tör­ténik a Saar vidék ügyében. Zürichben a magyar pengőt 90.90-el jegyezték. A Békésmegyei Kereskedelmi Bank közgyűlése Az intézet betét állománya a mult évi duplájára, kihelyezése pedig háromszorosára emelkedett (A Közlöny eredeti tudósitása.) Vasárnap délelőtt tartotta a Békés­megyei Kereskedelmi Bank évi rendes közgyűlését ifj. gróf Merán János nagybirtokos elnöklete alatt a részvényesek negy érdeklődése mellett. Á részvényesek között képviselve láttuk a megye gazda­sági éleiének minden rétegét a kisiparostól és kiskereskedőtől kezdve a gyáriparig és a nagy­birtokig. Merán János grcf, elnök üdvö­zölve a megjelenteket, Wiesner Jenő, ügyvezefő-igfczgató előter­jesztette az igazgatóság jelentését és a zárszámadásokat, amelyek a fiatal intézet erőteljes fejlődésé­ről tesznek tanúságot. A betét állomány az előző évi kétszere­sére emelkedett beszédes tanú jeléül annak a bizalomnak, amely Békéscsaba és környéke a kitűnő pénzintézet iránt viseltetik. Viszont a kihelyezési állomány közel háromszorosa az előző évi­nek, ami arra mutat, hogy az intézetet épen nagyobb,mértékben keresi fel a hiteligénylő közönség és a bank hatalmas anyaintéze­tének, a Pesti Magyar Kereske­delmi Banknak támogatásával eze­ket az igényeket a legteljesebb mértékben kitudja elégíteni. Különös érdeklődésre tarthat számot az igazgatósági jelentés következő részlete: „Fígyelenue­méltó volt az elmúlt évben a ka­mattételek alakulása a betét- és a kihelyezési üzletágazatban. Míg a bankráta leszállítását a kihelye­zési üzletágban nyomon követte a tételek megfelelő mérséklése, addig a betélkamatlábat nem csök­kentettük ennek megfelelően és ezáltal, mig egyrészt a mezőgaz­daság, ipar és kereskedelem az előző évivel szemben sokkal ked­vezőbb feltételek alapján elégít­hette ki hitelszükségletét, másrészt a tőkéit gyümölcsöztetés céljából elhelyező közönség magasabb ka­matot kapott, mint amilyent a viszonyok indokoltak volna, ami kétségtelenül ösztönzően hatott a tőkeképződésre, ennek azonban a pénzintézetek szempontjából az volt a következménye, hogy a ka­matüzletágazatban kereseti lehe­tőségük fokozatosan kisebbedett. Hogy ennek dacára az előző évivel szemben sokkal nagyobb eredményt tudtunk elérni, azt anya­intézetünknek, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak köszön­hetjük, mert olyan hitelekkel állott rendelkezésünkre, amelyeknek se­gélyével növelhettük kihelyezési állományunkat és ezáltal nemcsak fenntartottuk, hanem javítottuk is intézetünk jövedelmezőségét". A zárszámadások szerint az intézet mult évi tiszta nyeresége 40.425 pengő, vagyis több mint 5b0 millió korona, amelyből rész­vényenkint a névérték 20 száza­lékát, vagyis 100 pengős névér­tékű részvényei utón 20 pengő osztalékot fizet. A felügyelőbizoltság ugy a je­lentést, mint a mérleget egyhan­gúlag elfogadta és a felmentvényt megadta. Sajben Pál a részvé­nyesek háláját tolmácsolta a szép eredményért, amelyből kérte, hogy a buzgó tisztviselői kart is jutal­mazzák meg. Ezután az igazgatóságba a meg­üresedett helyekre a közgyűlés beválasztotta dr. Biró Bélát, a Gyulavidéki Takarékpénztár vezér­igazgatóját és dr. Podovszky Jó­zsefet, a Pesti Magyar Kereske­delmi Bank cégvezetőjét, a fel­ügyeiőbizottságba Zsapka Istvánt, a Wenckheim uradalom főintéző­jét, Barta Istvánt, a Pesli Magyar Kereskedelmi Bank főtisztviselő­jét és dr. Eisenberg Bertalan bé­késcsabai orvost. A közgyűlés az elnök éltetésé­vel ért véget. Nem kell megsemmisítem május 15. után sem a kukoricaszárat A kukoricamoly elleni védekezésre az alispán újból rendelkezik (A Közlöny eredeti tudósitása. Ismeretes, hogy a kukoricamoly Békésvárn egyében is rengeleg ká­rokat okozott az elmúlt gazdasági évben is és épen ezért szaporo­dása fokozottabb mértékben vár­ható ebben az esztendőben is. A földmivelésügyi miniszter épen ezért szigorú intézkedéseket lépte­tett életbe ez irtást illetőleg, ren­deletében kimondván, hogy május 15 ig mirden kukoricaszárat, vagy fel kell égetni, vegy meg kell sem­misíteni. A miniszteri rendeletet különö­sen Békéscsaba gazdái fogadiák vegyes érzelmekkel, aminek oka legfőképen az, hogy a takarmány­hiány épen ezekben az időkben szokott fellépni s a kukoricaszárat nagyon sokszor nemcsak tüzelés* re, hanem jószág etetésre is fel­használják ilyenkor. Nem közöm­bös ez sem gazdáinkra, hogy a megsemmisített esetleg nagyobb mennyiségű kukoricaszár, érzé­keny károsodást is jelent. Elhatá­rozták ennélfogva, hogy az alis­pánt a rendelet módosítására, il­letőleg az ügyben a miniszternél való eljárásra kérik fel. Nyilván más oldalról is hasonló kérelmek történtek s erre vezethető vissza az alábbi alisüáni hirdetmény, mely a május 15-e után még meg­maradó kukoricaszár megsemmi­sítését elkerülhetővé teszi. A rendelet a következő: „Oly gazdaságokban, ahol a ku­koricaszár, kukoricacsutka és gyö­kértuskó pótolhatatlan nyári tüze­lőszer, elsősorban, vagyis télen át a szárat használjuk el és inkább a kis mértékben fertőzött csutkát, vagy gyökértuskót tegyük el nyári tüzelőnek. Ez azért is célszerű, mert ezeknek a részeknek az el­t evése száraz, zárt és jól felmele­gedő pajta, vagy padláshelyisé­gekben sehol sem ütközik olyan nehézségekbe, mint a sok helyet elfoglaló szár elraktározása. Ahol átmenetileg az első esz­tendőben elegendő tüzelőszer biz­tosítása végett mégis elkerülhetet­len a szár eltevése a május 15-ét követő időre, elegendő zart helyi­ség pedig nem all rendelkezésre, ott sem szabad a szárt nyilt kú­pokban, kazlakban hagyni, hanem elvermeléssel kell a molypillék ki­rajzását lehetetlenné tennünk. A tüzelésre szánt kukoricaszárt ez esetben a téli burgonya elver­meléséhez hasonlóan száraz he­lyen ásott vermekbe rakjuk. A föld szine fölött kiemelkedő szárkupot szalmaréteggel beborítjuk oly mó­don, hogy a kifejlődő pillék sehol ki ne szökhessenek. Magától éretődő, hogy az igy elvermelt kukoricaszárat minden kibontás után ismét le kell földel­nünk, mert különben az egész munka kárba veszett." Gyula, 1927. február 19. Dr. Daimel Sándor, alispán. Sanghaii nem adják fel London, március 7. (Reuter.) Sanghaii jelentés szerint az északi csapatok folytatják a Sanghai— Nankingi vasútvonal mentén levő állásaik megerősítését. Ugy látszik semmi alapja nincsen annak a híresztelésnek, mintha Csang­Csung-Csang tábornok és Csan­Kai-Sek megegyeztek volna abban, hogy Sanghaii ellenállás nélkül engedik át a déli hadseregnek. »

Next

/
Thumbnails
Contents