Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1927-03-08 / 54. szám

2 BÉKfiSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1927 március t> Hubay yenö hangversenye (A Közlöny eredeti tudósitása.) Nagy eseménye volt szombaton városunk zenei és kulturális életének. Hubay Jenő, a zeneművészet magvar apostolai között Erkel és Liszt Ferenc mellett ma már történeli értékű nagysága, a világhírű hegedűművész és zeneművészeti főiskolánk nagynevű főigazgatója tűntetett ki bennünket azzal, hogy vidéki hangversenykőrútjának első állomásául városunkat lisztelte meg. Az est jelentőségét és Hubay művészeti értékét Lukács György v. b. f. t., országgyűlési képviselő ismertette előljáró beszédben a színházat zsúfolásig megtöltő, előkelő közönség előtt. Vázolta Hubay magasan ívelő, gyönyörű pályafutását s méltatta művészi nagyságát a zeneművészet mindhárom ágában: mint előadóművészét, mint zeneköltőéí és mint pedagógusét. Az élénk tetszéssel fogadolt beszéd utón Hubay lépett a színpadra, akit megjelenésekor hoszszas és lelkes ováció fogadott. Ez az ováció azonban a művész minden egyes száma után tomboló rajongással fokozódott. A közönség a művész és zeneköltő szuggesztív bűvöletének hatása alatt soha nem látott lelkesedéssel ünnepelte zeneművészetünknek héroszi alakját. Nagyképűség volna részünkről Hubay művészetét a kritika boncoló kése aló venni. Minden egyes zenemű előadása, Beethoven érzékien forró Kreutzer sonátája, Bach nemes Choconneja, Hubay gyönyörű és bájos apróságai, borongó, majd tüzes csárdajelenete abszolút tökéletes tolmácsolásban és ellenállhatatlanul szuggesztív erővel kerültek a közönség elé. Ha az ember nem tudná és nem hallotta volna az előljáró beszédben, alig hinné, hogy Liszt Ferenc kortársa szólaltatta meg hangszerét. Hubay művészetének nagy eré nyeit egész világ csodálta, a kiváló tanítványok egész serege hirdeti is ezt a művészetet, melyet a müélvezŐK és a magyarság legnagyobb örömére még az idő sem tudott befolyásolni. A zongorakiséretet Kósa György látta el, aki önálló számként Mozart C-mol fantáziáját, majd ráadásul egy Bach apróságot adott elő. Kósa, aki a fiatal zeneszerző gárda egyik legizmosabb tehetsége, mint zongorista is a legnagyobb értékek közé tartozik. Szines billentése, elmélyedő interpretálása a Beethoven-sonáta zongoraszólamóban és magán3zámaiban méltán ragadta el a közönséget, amely Hubay mellett neki is bőven jultatott az elismeiésből. A hangverseny szünetjében a müvészszobában az Aurora-kör vezetősége tisztelgett Hubay előtt és Korniss Géza dr. néhány tömör, de kifejező szóval tolmácsolta Csaba város közönségének hódolatát s átnyújtotta neki az Aurora emléklapját. Hubay látható örömmel fogadta a hódolatot és elismeréssel adózva a kör működésének sok szerencsét kivónt további munkásságához. Mint halljuk, Hubay az est jövedelmét az Aurora kör javára engedte át. Nem engedik összeírni a magyarokat Erdélyben Nem teljesitik a magyaroknak tett ígéreteket Kolozsvár, március 7. Az Országos Magyar Párt a mult évben Gyergyószentmiklóson tartott gyűlésén határozatot fogadott el, melynek értelmében utasítást adott a párt központi irodájának, hogy készítse el a magyarság kataszterét. A központi iroda a napokban akarta végrehajtani az öszszeirást és első kisérletképen Kolozsvárott indította meg azt. A kolozsvári rendőrség azonban, mint ismeretes, megakadályozta az öszszeirás végrehajtását és az öszszeiró lapokat szétvivő fiatalembereket letartóztatta. A magyar párt köreiben először azt hitték, hogy a helyi hatóság rendelkezéséről van szó, most azonban kiderült, hogy az összeírást megakadályozó rendeletet Bucsan belügyi államtitkár, a kisebbségi ügyek osztályának vezetője adta ki és az erdélyi megyék valamennyi prefektusának megküldötte. Az Oiszágos Magyar Párt irodájában a rendelet után megjelent a rendőri bizottság és az összeíró lapokat, a körleveleket és a gyergyószentmiklósi gyűlés jegyzőkönyvét lefoglalta. A magyar párt köreiben a rende let a legnagyobb megütközést keltette és rámutattak arra, hogy a románok annak idején Magyarországon nem egyszer tartottak ilyen összeírást, amikről az akkor kiadott statisztikai könyvek is tanúskodnak és rámutattak arra, hogy a románok Kolozsvárott, vízkereszt előtt néhány nappal, összeírták a románokat. Az országos magyar párt és általában a magyarság körében egyre sűrűbben hangzik el a panasz, hogy a kormány a magyar párttal szemben vállalt kötelezettségeinek teljesítését állandóan elodázza. Az iskolák államsegélye ügyében a magyar párt minden igyekezete hiábavalónak bizonyult, hogy a kérdést minisztertanács elé vigye. Az ez ügyben Bukarestben járt küldöttségek csak ígéreteket kaplak. Hasonlóan aggasztó a helyzet az iskolák nyilvánossági jogának kérdésében is, mert a nyilvánossági jogot a minisztériumban a legridegebben kezelik. A magyar köztisztviselők nyugdijproblémájának en bloc való rendezésének törvényét is visszautasították. Igy a magyar párt és a kormány között a bizalmatlanság kezd kifejlődnj, amit csak fokoz a kormánynak a magyarok össze írásának ügyében legutóbb tanúsított eljárása is. A Szanatórium Egyesület közgyűlése Lukács György v. b. t. t. vezette a közgyűlést (A Közlöny eredeti tudósitása.) A József kir. herceg Szanatórium Egyesület békéscsabai csoportja vasárnap tartotta évi közgyűlését a városházán. A közgyűlést Lőrinczy Lászlóné nyitotta meg, aki üdvözölte a megjelenteke', közöttük az egyesület illusztris központi elnökét. Lukács György v. b. t. t. országgyűlési képviselőt és Berthóty István dr. polgármestert, akinek az egyesület iránt tapasztalt jóindulatáról s a képviselőtestület megértő támogatásáról meleg szavakban emlékezett meg. Ezulán felkérte Lukács Györgyöt a köz gyűlés vezetésére. Lukács György átvette az elnöklést és kitüntető elismeréssel adózott Békéscsaba város polgárságénak, amely a Szanatórium Egyesület nemzetmentő feladatát olyan szeretettel karolta fel. Majd Gyöngyösy János dr. titkár olvasta fel az évi jelentést. Ebből megtudjuk, hogy a helyi csoport, amely május végén már a legválságosabb anyagi helyzetben volt, ma már nemcsak hogy 35 millió tartalékolt készpénzzel rendelkezik, de az év folyamán beszerzett egy 55 milliós Röntgen gépet, most vásárol 10 millióért egy kvarclámpát s az 1926. évben 384 beteget részesített orvosi kezelésben, 200 beteget segélyben, akik között összesen 5010 liter tejet, fél mázsa cukrot, 200 kg. hus*, 46'5 zsirt, 5 mázsa lisztet, 81 kg. babot, 2 mázsa burgonyát, 10 kg. grizt, 25 kg. mézet és 90 drb tojást osztott ki. Jövedelmi forrásai voltak: 30 millió államsegély, 41 millió a várostól, 7.250.000 korona a központtól és társadalmi gyűjtésből, továbbá tagdíjakból 43 millió korona. Miután a Czinkóczky Jenő dr. által előterjesztett pénztári jelentést elfogadta és a felmentvényt megadta, Lőrinczy Lászlóné elnöknő nagyjelentőségű javaslata került ismertetésre. Ennek lényege az, hogy a diszpanzérben 20 ágyas fekvőcsarnokot létesítenének és amennyiben annak építési költségét a központ vállalná, berendezését és a fekvőkurás betegek élelmezését a helyi csoport teljesítené. A közgyűlés nagy örömmel fogadta el a javaslatot, Lukács György kijelentette, hogy áthatva attól a lelkes munkától, amelyet Békéscsabán tapasztalt, mindent el fog követni a helyi diszpanzér fejlesztése érdekében. A legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott Lőrinczy Lászlóné elnöknőről, akinek szuggesztív egyénisége ilyen csodálatos eredményeket ért el. A csabai diszpanzér ma már a legelsők közé küzdötte fel magát. Ha megcsinálják a fekvőcsarnokot is, ugy már átmenetet fog alkotni a szanatórium felé. Ezután gyönyörű szavakban fejtette ki a tüdőbetegség elleni küzdelem nemzetmentő fontosságát. A közgyűlés Lukács György és Lőrinczy Lászlóné éltetésével ért véget. Az Iparosbank fúziója a Magyar Altalános Takarékpénztárral (A Közlöny eredeti tudósitása.) Tegnap tartotta a Békéscsabai Iparosbank R -T. a részvényesek feltűnően nagy érdeklődése mellett rendkívüli közgyűlését, melyen kimondotta a Megvár Általános Takarékpénztár R.-T.-be való beolvadását. Kovács Mihály elnök megemlékezett azon körülményekről, melyek között 1924 évben az loarosbank megalakult. Magemlékezett továbbá azon célokról, gazdasági érdekekről, melyek az alapitókat vezették és amelyek az iparosság érdekeit voltak hivatva előmozdítani. Rámutatott arra, hogy az iparosság súlyos anyagi helyzete és tőkeszegénysége akadályozta meg az intézetet a fejlődésben, minek folytán az elméletileg megvalósitandónak tervezett altruista célok gyakorlatban keresztülvihetők nem voltak. Ezek konzekvenciáit az igazgatóság levonni kény. szerült, az önállósági törekvésekről lemond és azon javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy az Iparosbank beolvadjon a Magyar Általános Takarékpénztárba. Meskó Béla, az Iparosbank igazgatója előterjesztette a vonatkozó javaslatot, megadta a számszerű adatokra vonatkozó felvilágosításokat. Ezek szerint a részvényesek részvényei a Magyar Általános Takarékpénztár részvényeivel cseréltetnek ki, oly képpen, hogy minden 25 darab Ioarosbank részvényre 4 darab Magyar Általános Takarékpénztári részvény esik. Utóbbi részvények jelenlegi tőzsdei értékelése mellett az Iparosbank részvényesei részvényeikért teljes névértékben kárpótoltatnak. Ezen felül minden részvényes a birtokában lévő részvények 1926. évi osztalékának élvezetében marad. A Magyar Általános Takarék átveszi az intézet tisztikarát és igazgatóságát, mely utólag még néhány tekintélyes uj taggal fog kiegészülni és működését még folyó hóban Meskó Bála igazgató vezetése mellett, Andrássy-ut 4. szám alatt (Martincsek-féle házban) megkezdi. Diákotthon az uj szeghalmi gimnázium mellett (A Közlöny eredeti tudósitása.) A szeghalmi református egyház Péter András reálgimnáziuma első osztályát még a mult év őszén megnyitotta. 57 első osztályos növendéke mutatja, ho<?y a Sárréten is valóságga' életszükséglet volt egy ilyen intézet. A szép látogatottságot még fokozta volna, ha ez intézet alaoitésával járó nehézségek mellett módunkban lett volna a szülőknek segítségére lenni gyermekeik elhelyezésénél. Az első nehézségek elmultak s most a fiatal intézet vezetősége a szülők gondjainak csökkentésére gondol, amikor egy diákotthont akar létesíteni. Természetesen csak abban az esetben, ha kellő számú jelentkező lesz. Nagyban elősegítené az intézet vezetőségének előkészítő munkáját, ha a szülők — akár egy lapon is — minél előbb bejelentenék abbeli szándékukat,