Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) október-december • 222-297

1926-10-19 / 237. szám

Békéscsaba, 1926 október 19 Kedd 53-Ife Mdnw, 237-ik f r BEEESM politikai imu? .^^^^^^^^^YYYtmY^ Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedívre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Fószerkesitő: Dr. Gyöngy övi János Felelős sserkess Filippinyi Sámuel TelefonBX&m: 7 Sierkesztőség és kiadóhivatal: Békésenkán II. kerület Ferenc* József-tér 20. szám ala.i. Hirdetés díjszabás szerint. A nemzetgyűlés uj ülésszaka megkezdődött Holnap választják meg a Ház uj elnökét — Szerdán tárgyalják a felsőházi javallatot — Bethlen gróf beszéde a nemzetgyűlésen Budapest, okt. 18. A nemzetgyűlés ülése fél 12-kor kezdődött. A kormánnyal bevonuló Sczitovszky és Hermann uj minisztereket felállva lelkesen ünnepelték a kormányt támogató pártok tagjai, mig a baloldal szokatlan csendben fogadia ezt az ünneplést. Zsitvay elnök az ülést megnyitva, kegyeletes szavakkal parentálta el a nemzetgyűlésnek a szünet alatl elhunyt tagjait. Felolvasta az elnök a kormányzói kéziratokat és a miniszterelnök átiratát, melyben értesiti a nemzetgyűlést Rakovszky ésWalkó miniszteiek felmentéséről és Szcitovszky és Hermann miniszterek kinevezéséről. Ezek utón tudomásul vette a Ház Sczitovszky Bélának a nemzetgyűlés elnökségéről való lemondását. Elnök ezután javasolja, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap délelőtt tartsák és annak egyetlen tárgya a Ház uj elnökének megválasztása legyen. Bethlen István gróf miniszterelnök szólalt fel ezután és csatlakozva az elnöknek az uj ülésszakot üdvözlő i beszédéhez, bejelentette, hogy a napirendi javaslatot elfogadja és közölte, hogy a szerdai ülésre a felsőházról szóló törvényjavaslat napirendre tűzését fogja kérni. Megindokolta, hogy a kormány miért nem terjeszt ezúttal piogrammot a nemzetgyűlés elé. Rámutatott arra, hogy a parlamenti vizsgáló bizottság heteken át folytatott munka utáni jelentésében megállapította, hogy a kormányt a frankügyben felelősség nem terheli. A kormány mér akkor felvetette a bizalmi kirdést a nemzetgyűlés előtt és a kérdés az akkor hozott határozattal végleges elintézést nyert a nemzeigyülésben. Most, amikor a független magyar biróságnak mind a bárom fóruma meghozta Ítéletét, a kormány kötelességének tartotta, hogy a másik alkotmányos tényezővel szemben is felvethesse a bizalmi kérdést és ezért beadta lemondását. Ezt nem azért tette, mintha az lett volna a felfogása, hogy a másik alkotmányos tényező a nemzetgyűlés töbségének és a nemzet többségének felfogásával szemben foglalt volna állást, hanem azért, mert alkalmat kívánt adni a másik alkotmányos tényezőnek is személy cserére, vagy változtatásra a kormány vezetésében, amennyiben ez akár bel, akár külpolitikai szempontokból szükségesnek mutatkoznék. A kormányzó nem fogadta el a kormány lemondását és leiratában további bizalmáról biztosította. A kormány tehát nem az uj, hanem a régi kinevezés alapján kéri a nemzetgyűlés támogatását és nem edhat uj programot, mert természetszerűleg azoknak a politikai elveknek az alapján áll, amelyeket annak idején programnyilatkozatában ismertetett. Természetes azonban, hogy a szanálás befejeztével alkotmányos és közéletünk uj korszaka elé megyünk. Az uj feladatok egész tömege jelentkezik megoldásra, mélyebbre kell szántanunk a magyar ugarban és azokra az alapokra, amelyeket a szanálás és a közéleli konszolidáció következtében leraktunk, uj és lakályosabb házat kell építenünk, amely kell, hogy az egyik oldalon tüz és betörésmentes legyen, a másik oldalon pedig lakályos és alkalmas arra, hogy szellőztethető legyen és a napsugár is bejuthasson. A közigazgatási, pénzügyi, igazságügyi, szociális és kulturális feladatok egész tömege előtt állunk, amelyek megoldását méltán akarja a nemzet. Ennek a munkának mér meg van a programja és a legközelebbi időben keresni fogja az alkalmat, hogy a nemzetgyűlés és a nagy nyilvánosság előtt részletesen nyilatkozzék erről. Időpazarlásnak tekintené azonban, hogy a politikai nyilatkozatok során hetekre menő vitákra adjon alkalmat, amelyek konkrét feladatok megoldására még sohasem vezettek. Bethlen István gróf beszédét a kormánypárt nagy tetszéssel fogadta. utána Rassay Károly szólalt fel és kijelentette, hogy bizalmatlan a kormánnyal szemben, mert ugyanazzal a kormánnyal áll szemben, mint amellyel eddig szemben állott. Utána Peyer Károly azt hangoztatta, hogy a kormány a franküggyel kapcsolatosan nem tekintheti elintézettnek a felelősség kérdését. A város felveszi az uj beruházási kölcsönt 29 szótöbbséggel a kölcsön felvétele mellett foglalt állást a képviselőtestület — Élesen bírálták az 1925. évi zárszámadást — Támadások a magas adómegállapitások miatt az adókivető hatóságok ellen — Pollák Arnold a sajtó ellen (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba vároa képviselőtestülete mai közgyűlésére igen szép számban jelent meg, mintegy ezzel is kifejezésre juttatván azt, hogy a tárgysorozaton szereplő fontos javaslatok és ügyek iránt élénken érdeklődik. Az ülésen megjelent Szeder Ferenc nemzetgyűlési képviselő is. Pár perccel 9 óra utón nyitotta meg az ülést Berthóty István polgármester. Az ülés megnyitása után Francziszky Lajos dr. felolvassa a polgármesteri jelentést, melyből többek között megállapítható, hogy a csecsemőhalandóság Békéscsabán igen nagy, ennek ellenére mégis a természetes szaporulat 55 lélek. A bűnesetek száma némi csökkenést mutat. A kedvező időjárás lehetővé tette a mezőgazdasági munkálatok fennakadásnélküli elvégzését, ami mellett megemlítésre méltó az, hogy a mezőgazdasági munkások helyzete tekintettel a számos munkaalkalomra) eléggé kedvezőnek mondható. Napszám 60—80000 korona. Nem mondható ez el a kisiparban, hol a pangás tovább tart, mig a kereskedelemben némi fellendülés észlelhető. Bejelenti továbbá, hogy az erzsébetheíyiek régi óhaja a teljes postai szolgálatot illetőleg teljesedett, amennyiben a postaigazgatóság erre nézve már intézkedett. Arra való tekintettel, hogy Zöldy János dr. vármegyei tisztifeorvos nyugdíjba ment, indítványozza, hogy a 3 évtizede önzetlenül dolgozó tisztifőorvosnak a képviselőtestület elismerését és köszönetét fejezze ki. Varga E. András szólott elsőnek a jelentéshez, nyomatékosan kérve az Or-uccai járda rendbehozatalát. Úgyszintén sürgeti az Orosházi-ut erzsébethelyi szakaszának teljes kikövezését és portalanítását. Szalay Lajos a Csorvási ut kikövezésének sürgetése céljából kér eljárást a minisztériumban. Zsíros András a Tinódi-ucca, Szondy Lajos dr. pedig a Haánucca kikövezése iránt érdeklődik. Kraszkó Mihály kérdi, hogy miért kellett a Verbőczi-uccán a mér elhelyezett csatornát újból felszedni? Kazár Mátyás az I. kerületbe kutat kér. Mayerhoffer József az Andrássyut utolsó szakaszának kikövezésével kapcsolatban kérdi, hogy miért használtak ott homokot, holott a szerződés folyamhomokot ír elő? A polgármester részletes felvilágosításai után a közgyűlés a jelentést tudomásul vette. Pollák interpellációja Ezután a polgármester jelenti, hogy Pollák Arnold interpellációt jegyzett be s felszólította őt az interpelláció előadására. Pollák Arnold a tőle már megszokott szangvinikus hangon kifogásolja az Andrássy-ut késedelmes kövezését, azt állítván, hogy a kövezés már két esztendeje folyik és az AEGV késedelme miatt nem épült ki még mostanig sem. Másik interpellációjában a fürdőépitésnél használt tégla silány minőségét teszi szóvá és bizottság kiküldését kéri igazának megállapítására, mert — úgymond — a vállalkozó csak azért olcsóbb a többinél, mert nem az előirt minőségű téglát használta. Hankó közbeszól: Nincs ott Pollák, igy nem jó semmi a fürdőnél. Pollák Arnold aztán még tovább kardoskodik igaza mellett s az interpellációt arra használta fel, hogy a sajtó ellen támadást intézett általánosságban is, sőt a sajtó egyik jelen lévő képviselőjét személyében is aposztrofálta. A magunk részéről visszautasítjuk a támadást, mert nekünk nem írhatja elő senki, hogy ne tegyük azt, amit becsületes meggyőződésünkkel a köz érdekében szükségesnek tartunk. Pollák támadása azért is visszautasítandó, mert olyanokat támadott a közgyűlésen, akik ott fel sem szólalhattak és támadásait ott nyomban vissza sem utasíthatták. A polgármester részletesen válaszolt Polláknak, kimutatván, hogy interpellációjában megint nem találta fején a szeget az Andrássy-ut kövezési munkálatait illeiőleg; a Fürdő épület anyagai-