Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) október-december • 222-297

1926-10-19 / 237. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1926 október 19 nál pedig információi szerint a vállalkozó szigorúan megfelelt vállalt kötelezettségeinek. A polgármester felvilágosító szavai után a közgyűlés és az interpelláló is tudomásul vette a választ. A közgyűlés megszavazta a Il.-ik külföldi kölcsönt A polgármester bejelenti, hogy többen a dolog sürgősségére való tekintettel a póttárgysorozat első pontjának előrehozatalát kérték. A közgyűlés a kérelemnek eleget tesz s igy a felveendő Il-ik külföldi kölcsön ügyét kezdik tárgyalni. Medovarszky dr. főjegyző ismerteti a kölcsön-ügyét, amit szombati számunkban már mi Í3 részletesen megtettünk s igy szük lapterünk miatt azt ezúttal mellőzzük. A polgármester szól a kölcsön ügyéhez, józan érvelése látszólag mély hatással van a közgyűlésre s azokat, akik már előre elhatározták a kölcsönfelvételének megtagadását különösen az aggasztotta akciójuk sikerét illetőleg, amikor a polgármester megállapította, hogy a felveendő kölcsön tulajdonképpen nem egyéb, mint az előzőnek folytatólagos része, amelyet annak idején a miniszter elvont. Maczák György a kisgazdák hivatalos szónoka igyekezett hangulatot csinálni a kölcsön felvétele ellen. Gyöngyösi János dr. talpraesett érveléssel mutatta ki, hogy a kölcsön felvétele nemcsak szükségesség. hanem kötelesség is. Kimutatta azt is, hogy a kölcsön nem megterhelés a városra nézve, mert amint a legutóbbi zárszámadás mintegy 6 milliárd felesleget mutat ki, ugy a jövőben a kölcsön törlesztésére fordítandó évi egy milliárd is könnyen biztositható. Kraszkó Mihály a kölcsön ellen beszél, Nyilas András pedig mellette, kiemelvén a kölcsön jótékony hatását a munkaviszonyok javulása szempontjából. A polgármester ezután szavazásra teszi fel a kérdést s a névszerinti szavazás folyamén a kisgazdák nagy többségével Pollák Arnold, Kován Endre, Kocziszky Mihály és még néhányan elég érthetetlenül nemmel szavaztak, megfeledkezvén arról, hogy maguk alatt vágják a fát, mert hiszen a kölcsön a kereseti adó terhére megy, ami a gazdókat nem igen érdekli. A szavazatok összeszámlálása után kitűnt, hogy igennel szavazott 73, nemmel pedig 44 s igy a kölcsönfelvétele 29 szóval határozta'ott el. A zárszámadás vitája Ezután Ács János főszámvevő jsmertetté az 1925. évi zárszámadásokat, melyekhez elsőnek Hollánder Lipót dr, szólal fel, éles hangon bírálva egyrészt az adókivető hatóságok indokolatlanul magas adómegállapitásait, másrészt a gazdálkodásnak azt a módját, mely a terhek alatt roskadozó adózók súlyos millióiból felesleges, sőt káros megtakarításokra törekszik. Indítványozza, hogy az 1925-ös zárszámadás alapján a jövőben legföljebb 25— 30 százalékos pótadóknak szabad lennie. Szelr.er Antal mindenekelőtt a zárszámadások érthetetlen, át nem tekinthető formáját teszi kifogás tárgyává és olyan zárszámadásokat követel, a jövőben, melyeket a képviselők könnyen áttekinthetnek. Majd összehasonlítván az 1925-ös zárszámadást az 1926-os előirányzattal, kifogásolja, hogy itt hárommilliárdos hiányt állítsanak be akkor, amikor az előző zárszámadás 8 milliárd fölösleget mutat ki. Igenis az adókivetést kell megrendszabályozni, mert azt lehet ; viszont azt elrendelni, hogy a gazda ne 8, hanem 16 mázsát termeljen, vagy a kereskedő dupláját csinálja forgalmának, nem lehet. Könyves T. Kálmán ugyancsak a zárszámadások érthetetlenségét feszi szóvá és követel a jövőben könnyebben áttekinihetőt. Hankó Mihály a zárszámadás egyes hibáira hivja fel a figyelmet. Hibáztatja, hogy a testnvelési alapra megszabott összeget a képviselőtestület hozzájárulása nélkül háromszorosára emelték. Sokalja a közvetett adókat, különösen a forgalmi adót. Azátalányozásnál kéri az adóhivatalt méltányos elbánásra. Ellmann Adolf szabó a kivetés helytelenségeit teszi bírálat tárgyává és a forgalmiadó átalányozásnak a kisiparosságra való súlyos voltát. A polgármester felvilágosításul közli, hogy a zárszámadásoknak az előirányzattól való eltérő voltát az 1924. évi még ki nem alakult gazdasági helyzet magyarázza, amelyben lehetetlen volt reális költségvetést csinálni. Az adóbevételi többletet részben ujabb adóalanyok beköltözése is magyarázza. A testnevelési tu'kiadások törvényes rendeleten alapszanak. Az adókivetéseknél és adóalapok megállapításánál a városnak kevés ingerenciája van. Ezután a zárszámadást tudomásul vették. A tárgysorozat többi pontja simán, programszerűen folyt le. A közgyűlés fél 1 órakor ért véget. A z italmérési engedély és szeszes ital forgalmi illetékeknek pengőértékben való megállapítása Szeged, október 18. A szegedi kereskedelmi és iparkamara közli, hogy a m. kir. pénzügyminisztérium 1927. évi január 1-től kezdve az engndély és szeszes ital forgalmiilletéket pengőértékben a következőként állapította meg : I. Korlátlan kiméréssel biró engedélyesekre városokban és oly községekben, melyek törvényhatóságnak, vagy törvényszéknek székhelyei, népességük a) 20.000 léleknél nagyobb : 700, 520, 350, 230. 170, 110, vagy 60 pengő, de minden 500 lélek után legalább 170 pengő. b) 10.000-20.000 léleknél: 460. 350, 230, 170, 110. 90, vagy 50 pengő, de minden 500 lélek után legalább 90 pengőc) 10.000 léleknél kisebb: 350, 260, 170, 110, 90, 70. vagy 30 pengő, de minden 500 lélek után legalább 110 pengő. Más községekben, ha a népességük : a) 20.000 léleknél nasvobb : 350, 260, 170. 110, 90, 70, vagy 50 pengő, de minden 500 lélek utón legalább 90 pengő. b) 20.000 léleknél, vagy ennél kisebb: 230, 170, 110, 90, 70, 50, vagy 20 pengő, de minden 500 lélek után legalább 10.000 lélekig 70, azon alul 50 pengő. II. Azok, akik álló és ülő vendégek részére való poharazásra és palackbor és palacksör kimérésére birnak engedéllyel s azok a kizárólagos pélinkamérők, akik állóvendégek részére poharazással és uccára való kiméréssel foglalkoznak az I. alatti illetékek 90 százazalékát fize'ik. III. Azok a fü3zer. csemege, illetve vegyeskereskedők (szatócsok), akik álló vendégek részére való poharazással és uccára való kiméréssel foglalkoznak^ vagy csakis palackbor és palacksör kimérésére birnak engedéllyel, valamint a II. pont alá nem eső kizárólagos pálinkamérők az I. alatti illetékek 80 százalékát fizetik. IV. Azok a fűszer, csemege, illetve vegyeskereskedők (szatócsok), akik kis mértékben való elárusilás mellett poharazással, vagy uccára való kiméréssel foglalkoznak s azon bortermelők, akik saját termésű boraiknak kismértékben való elárusitása mellett poharazásra és uccára való kimérésére is birnak engedéllyel, valamint a gyógyárukereskedők, akik a pálinka kizárásával egyéb égetett szeszes italok, a szesz, likőr, rum, gyümölcspálinka készítők, akik-kizárólag saját termékeiknek s végül a szeszes italok nagyban való eladására jogosullak, akik itaínemüiknek kismértékben való eladásával foglalkoznak, az I. alatti illetékek 60 százalékát fizetik. V. Azok, akik álló és ülő vendégek részére való poharazásra Szesz és abból készült kö„ .... i - •• r zönséges pálinka után 100 Bor, must vagy Ha az üzlet évi osszfor- bektoliter fokonként) vag

y gyümölcsbor után galma hektoliterekben .

getetl szeszes italok után hektoliterenkén

t hektoliterenként 1000-ig terjed 4 fillér 2 fillér 1000—5000-ig terjed 5 fillér 2 5 fillér 5000-10000 ig terjed 6 fillér 3 fillér 10000—20000-ig terjed 7 fillér 3.5 fillér 20000—30000-ig terjed 8 filllér 4 fillér 30000—50000 ig terjed 9 fillér 4.5 fillér 50000 felül 10 fillér 5 fillér jogosultak s a fűszer-, csemege-, illetve vegyeskereskedők (szatócsok), akik csak poharazással, vagy csak kismértékben való elárusilással foglalkoznak, az I. alatti illetékek 50 százalékát fizetik. VI. Azok a bortermelők, akik saját termésű boraik kismértékben való elárusitása mellett, illetve anélkül, vagy poharazásra, vagy uccára való kimérésre jogosultak, az I. alatti illetékek 40 százalékát fizetik. VII. Azok a bortermelők, akik saját termésű boraiknak csakis kismértékben való elárusitásával foglalkoznak, az I. alatti illetékek 15 százalékát fizetik. A vásárokat látogató sütögetők (lacikonyhások), mézeskalácsos és más hasonló iparosok engedélyei után az évi engedély illeték az I. alatti illetékek megfelelő alkalmazásával kell fizetni. A katonai csapatokat kisérő markotányosok részére adott engedélyek után az engedély illetéket a rendes kivetési eljárás mellőzésével évi 20 pengőben kell megállapítani. Az égetett szeszes italoknak nagyban való eladására engedéllyel birók évi engedélyilletékei a tényleg elért italforgalom után az alábbi táblázat szerint álapittatik meg. A bor-, vagy sörnagykereskedők, valamint a külön engedély nélküli nagyban való eladásra jogosult szesz szabadraktár vállalkozók, likőr, rum, cognac, gyümölcspálinka készítők az általuk forgalomba hozott italmennyiség után évenként az alábbi táblázatban felsorolt tételeknek megfelelő szeszesital forgalmiilietéket kötelesek fizetni : Sör után hektoliterenként 1 fillér 1"25 fillér 1'5 fillér 1.75 fillér 2 fillér 2.25 fillér 2.5 fillér A szeszes italok eladásának | déllyel biró, illetve bor, vagy sör iparszerü közvetítői az általuk nagykereskedő az általa forgalomba hozott italmennyiséget kizárólag külföldre szállította el, engedély illetéke, illetve szeszes ital forgalmi illetéke évi 20 pengőben, a közvetítőkre pedig évi 10 pengőben állapítandó meg. az forgalomba hozott (közvetíteti) italmennyiség után évenként a fenti táblázatban felsorolt tételeknek megfelelő szeszes ital forgalmi illeték 50 százalékát kötelesek fizetni. Ha a nagyban eladásra engeEvangélikus tanítók konferenciája, közgyűlése és vallásos estélye Dr. Raffay püspök végigbeszélte a konferenciát Orosházáról jelentik: A Bányai Egyházkerületi ág. hitv. evangélikus Tanítóegyesület tegnap tartotta Orosházán első konferenciáját, közgyűlését és vallásos estélyét. A konferenciára mintegy százhúszan sereglettek össze hitoktatók és tanítók s imponálóan szép, ünnepélyes keretek között zajlott le ugy a konferencia, mint a közgyűlés és a vallásos estély. Reggel 8 órakor az evangelikus templomban könyörgés volt melyen résztvett dr. Raffay Sándor bányakerületi püspök. Azután Kovács Andor esperes urvacsorát osztott, melyben résztvett az egész tanítóság. Délelőtt fél 10 órakor kezdődött meg a konferencia az Ipartestület dísztermében, melyet Uhrin Károly egyesületi elnök meleg szavakkal nyitóit meg. Utána dr. Raffay püspök az evangelikus egyház válságos helyzetéről tartott magasszinvonalu, mindenkjt elragadó előadást. A püspök előadása kitöltötte az egész délelőttöt Uhrin elnök megköszönte a püspöknek az előadást. Azután Zatykó András tanitó olvasta fel Lachmann György tanítónak „A tanitó az ev. • gazdasági szervezkedés szolgálatában" cimü tartalmas dolgozatát. A konferenciát déli 1 órakor