Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) október-december • 222-297

1926-10-13 / 232. szám

2 MÜffiMflI Békéscsaoa, 1926 október 13 Í93SS ÁDÁM ÁRUHÁZ Cl PORAKTARA Békéscsaba, Andrássy-ut 25. szám alatt A Nagy választék elsőrendű kézimunka férfl, női és gyermekcipőkben Színes sevro, lack és croco divatcipők a legújabb színekben. Erős strapacipők olcsó árban. Fehér és szines vászon, tenisz és tornacipők, szandálok kizárólag jó minőségben. — Mér­ték szerinti rendelések és javítások felelőség mellett, a leg­rövidebb időn belül készülnek. évi julius hónapban megkezdett póteljárésom ideje alatt részben dr. Gally Géza népjóléti tanácsos urnái, részben pedig a Hadröánál, mint hadirokkantak, hadiözvegyek, közszolgálati alkalmazottak, iparo sok, vagy ipari munkások eddig jelentkeztek. Mindezeket az egyé­neket a Vigadó nagytermében fo­gom egyénenként meghallgatni s figyelmeztetem őket, hogy ameny­nyiben ezen hírlapi közzététel ut­ján kibocsátott általános idézés folytán nem jelennének meg, igé­nyüktől elállottaknak fogom tekin­teni. 1926 október 17-én, vasárnap délelőtt 8 órakor a gróf Hoyos­féle kamutj ingatlanból földhöz­juttatott és már birtokba helyezett földigénylőket fogom kint a hely­színén, ugy mint a föntebb már említett többi földigénylőket ís meghallgatni. Ennélfogva a Ka­muton már földhözjuttatott föld­igénylőket ezennel a törvényes következmények terhével a most kitett időben Kamutra a helyszí­nére megidézem. Figyelmeztetem az összes er­dekeiteket, hogy ezen program szerint pontosan jelenjenek meg, mert ettől a programtól a letár­gyalandó kérdések sürgős voltára és nagyszámára tekintettel elté­résnek helye nincs. Békéscsaba, 1926 október 12. Dr. Szabó István közp. kir. járásbiró a tárgyalóbizottsóg vezetője. A kerületi cserkész­tisztek nagygyűlése Hódmezővásárhelyen vasárnap délelőtt 9 órakor vette kezdetét az Országos Cserkészszövetség Délkerületének tiszti értekezlete a közgyűlés dísztermében, ahol a város képviseletében megjelent dr. Csáky Lajos helyettes polgár­mester is. A gyűlésen, — melyen mintegy 50 cserkésztiszt jelent meg Szegedről, Makóról, Oros­házáról, Békéscsabáról s a többi környező városokból — Győrffy István dr. egyetemi tanár, dél­kerületi elnök elnökölt. Megjelen­tek még Faragó Ede dr., országos ügyvezető-elnök, Bajor Dezső dr. országos főtitkár és Vidovszky Kálmán délkerületi ellenőrző meg bízott. Az értekezlet először a nem­zeti nagytáborozás tanulságait és eredményeit szűrte le, miközben Faragó Ede dr. országos ügyve­zető-elnök emelkedett beszéd kí­séretében mutatott rá a társadalmi szeilem általános leromlására, az ősi nemzeti hagyományokat, er­kölcsöket megszégyenítő szoká­sokra, a korzón, báltermekben, kávéházakban, stb. tapasztalható ledérségre, mely az ifjúság lelki­világát is megmételyezi. Délben együttes ebéd volt a Tisza-szálló éttermében, ahol több lelkes köszöntő hangzott el. Nagy tűzvész pusztított Békésen A község közepén leégett egy hatalmas épület (Békési tudósítónktól.) Tegnapi számunkban röviden hírt adtunk a vasárnapi békési tűzvészről- A hatalmas tűzről békési tudósítónk a következőkben számol be: Folyó hó 10 én, vasárnap déli egynegyed \2 órakor a tomboló szélviharban el-elmaradó rémes, szaggatott harangkongás zavarta fel Békésen a lakosságot. A szo­katlan, rémes haragkongás tüzet jelzett,"'mely a város főterén, Pin­tér Zsigmond tulajdonát képező I. kerület Széchenyi-tér 5. szám alatti háza udvarán keletkezett, hol eddig még ki nem derített okból — valószínűleg öngyulla­dásból — az egyik raktárban el­helyezett kőszén és sza'ma meg­gyulladt s ettől a padlás és tető­zet is a nagy szélviharban tüzet fogott. A békési derék tűzoltók a tüz keletkezésekor azonnal a hely­színen voltak s az ők fáradtsá­got nem ismerő életveszélyes munkásságuknak köszönhető, hogy bár a tüzfészkes épület és szom­szédos ház udvarán lev v> kútban nag\on csekély volt a viz, mégis sikerült nekik a tüzet lokalizálni, továbbterjedését megakadályozni s a tüz keletkezése közvetlen kö­zelében levő épületrészeket, szom­szédos zsindellyel és náddal fe­dett épületrészeket s mondhatni az egész városrészt, mely az erős északkeleti irányú szélvihar által nagyon is veszélyeztetve volt, megmenteni. Az oltási és mentési munkála­tokban résztvettek s a derék bé­kési tűzoltók segítségére voltak a mezőberényi tűzoltóságnak ép­pen aznap Békésen látogatóban levő tagjai, a békési leventék, cserkészek és a lakosság. Az összes derekas mentőmunkában résztvevők közül is elismerésse emlékezünk meg Beliczay N. ker­tészről, ki a tűzoltókkal együtt az életveszélyes égő tetőzeten fejtett ki derekas munkát. A legteljesebb elismerés illeti meg a derék, kép­zett, kötelességtudó, lelkiismeretes békési tűzoltóságot, kik igazán hivatásuk magaslatán állanak s azt hiven betöltik. Köszönhető pedig ez agilis elnöküknek For­igách Béla békési szolgabironak, ki rátermettségével mindig min­dent elkövet a békési tűzoltóság fejlesztésére. , Elismeréssel adózunk Békés község vezetőségének, mely anyagi támogatásával lehetővé tette a tűzoltóság felszerelésének a mai kornak megfelelő kiegészítését. Szükséges volna még egy toló­létra és motortüzoltófecskendőnek minélelőbb való beszerzése, me­lyeknek nélkülözhetetlenségét bő­vebben indokolni felesleges. Kí­vánatos volna még, hogy Békés község vezetősége a szolgálatot teljesítő 6 fizetéses tűzoltó szá­mát 12' főre felemelné, melynek szükségességét szintén felesleges­nek tartjuk indokolni egy 30 ezer lakosú községben. A tűzveszélykor leégett épület­rész mintegy 35 métert tesz ki, melyből a földszinti részből a ! benne levő raktári anyagot na­gyobbrészt sikerült megmenteni, a padlásrészén levő s azon épület­ben bérelt lakásban lakóknak tárgyai a tüz martalékai lettek. Az épület biztosítva volt. A Duna—lisza-csatorna jelentősége az öntözésnél Gyárfás József véleménye a békéscsabai öntözött rétről Sigmond Elek szakvéleménye nyomán előtérbe nyomult a Duna— Tisza-csatornának a szikeseket feljavító jelentősége. Hogy ezen a téren mit érhetünk el, az már le­szürődöít a központi talajjavító bizottságnak a folyó évben jun. 25-én tartott ülésén, melyen Gyár­fás József, az országos növény­termelési kísérleti állomás igaz­gatója érdekesen ismertette a szi­kesek öntözéssel való feljavításá­nak eredményeit. A jobb szikeseken — szerinte — öntözéssel kertészeret, vagy lucernást, már szántónak nem való gyengébb szikeken jó ka­szálót, a még rosszabb, de azért még gyepes szikeken kitűnő lege­lőt létesülhetünk. Sőt egészen ko­pár, ragyás, padkés, vagy vak­sziket is vízzel még ugy haszno­síthatunk, hogy rajta halastavat létesíthetünk. Példának Békéscsaba rendezett . tanácsú városának kereken 200 katasztrális holdnyi öntözött rétjét és legelőjét hozta fel. Ez, öntö­zésre való berendezése előtt, ami 1901 ben történt, hamar kisülő, csak rövid ideig tartó legelőt adó rossz szikterület volt. Ma rajta belterjes Jakarmánytermelés fo­lyik. Belőle 178 katasztrális hold luceruás és rét, amely kellően öntözve és trágyázva évente 50 vagon, sőt több elsőrendű szénát ad. A lucerna ott ugyanis öntözve 40—60, az öntözött gyep pedig 25—30 mázsa kitűnő szénát te­rem évente és katasztrális holdan­kint. A legjobb alföldi talajon nem érnek el öntözés nélkül évek átlagában ilyen szénatermést 1 A békéscsabai öntözésből 30 katasztrális hold öntözött legelő. Nálunk mór nagyon jó legelő az, amelyen katasztrális holdankint egy számos állatot eltarthatunk. Számos állat alatt a gazda ért egy darab felnőtt marhát, vagy lovat, 10 darab öreg juhot, vagy négy darab nagy sertést stb. Az öntö­zés megtette Békéscsabán azt a esed it, hogy az előbb a nyári napokon át kopár sziken ma egy katasztrális holdon egy darab felnőtt szarvasmarha a 6 nyári hónapon át jóllakik, azonkívül az egész legelőterületet évente egyszer meg is kaszélják. A békéscsabai rétnek öntözésre való berendezése 233 aranykoro­nába került, de a vele elért szép eredmény már egynéhány év alatt a befektetés költségét a városnak megtérítette, noha a város a rét termését olcsón, még lábán állva árverezi el. Ha a város maga kaszáltatná le a füvet és szárítaná szénává, sokkal magasabb árat érne el érte, de azért nem teszi, hogy a lábén való eladással olcsó takarmányhoz juttassa a lakossá­got és ezzel az állattenyésztést és állattartást elősegítse. Szóval az öntözésnek közvetve nagy a köz­gazdasági haszna is. Fel kell még említeni, hogy a szikeken termő fü, illetve széna elsőrendű minőségű, ugy, hogy azt szokás mondani, hogy a marha jobban gyarapszik, ha az Alföldön csak nyalja a sziket, mintha a Dunántul hasig áll a fűben: Nagyon kívánatosnak minősí­tette tehát már a talajjavító gyű­lés, hogy Békéscsaba példáját mások is kövessék, melyre most a Duna—Tisza-csatorna létesítésé­vel nyílik meg az alkalom. Itt jegyezzük meg, hogy a bé­késcsabai öntözött rét kiállítása a debreceni kiállításon óriási fel­tűnést keltve dijat is nyert, ezzel is öregbitvén Zahoran Pál intéző rétöntözés körüli fáradhatatlan tevékenységének sikereit. — Az Aurora Kör operaelő­adásai. Az Aurora Kör az uj hangversenyszezont két nagyszerű operaelőadással kezdi meg (1. és 2. sz. bérlet), amennyiben sike­rült a most megalakult „Országos Opera Staggione" igazgatójával, dr. Lányi Viclorral megállapodni, hogy szombaton „Tosca", vasár­nap „Bajazzo" cimü operát adják elő. Az utóbbi előtt még egy kis hangversenyt is adnak. Ez lesz az opera staggione első szerep­lése, ugy, hogy Békéscsaba ebben megelőzi az összes többi vidéki városokat. Az operák szereplői Paiay Matild, (Tosca Nedda), Vittorio Visconti, a milanói Dal Verine színház volt tagja (Cava­rodossi) Demény Arthur, (Canio) Sárossy Andor, (Scorpia, Tanio) és még többen.

Next

/
Thumbnails
Contents