Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) október-december • 222-297

1926-10-13 / 232. szám

"Békéscsaba, 1926 október 15 1 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 — Menyasszonyi fátylak, sely­mek, koszorúk, óriási választék­ban. Csipkeáruház, Andrássy-ut 6. MMMMMMMMMMMMMM A gyulai kir. járásbíróságtól. B 4331/1925/4. szám. A magyar állam nevében! A gyulai kir. járásbíróság mint büntetőbíróság rágalmazás vétsége miatt Ziegler Lajos ellen indított bünügyben Freizinger Benjámin főmagánvádló vádja felett vitéz Láng Ernő kir. jarásbiró és Marik Ella jegyzőkönyvvezető részvéte­lével dr. Ürmössy Károly főmagán­vádló képviselője Ziegler Lajos vádlóit jelenlétében Gyulán 1925. évi október 14. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján, a vád és a védelem meghallgatása után meghozta a következő Ítéletet: Ziegler Lajos vádlott, 52 éves, izr. vallású, kétegyházai születésü és lakos, magyar állampolgár, nős, kereskedő, katona volt, ir, olvas, vagyonos, bűnös az 1914: 41. t.-c. 1. §-ába ütköző rágalmazás vét­ségben, amelyet ugy követett el, hogy Kétegyházán 1925. junius 18-án Freizinger Benjáminról ezt állította, hogy a cukrot olcsóbban adhatja, mert a mértéket nem méri ki teljesen és a cukra piszkos, te­hát róla olyan tényt állított, amely valóság esetén ellene bűnvádi el­járás megindításának oka lehet. A kir. járásbíróság ezért Ziegler Lajos vádlottat az 1914: 41, t.'C. 3. § a alapján a Btk. 92. § alkalmazásával és az 5340/1924. M. E. r. 4. § felhívásával 1,800.000 (egymilliónyolcszázezer) K pénz­büntetésre itéli, mint fő és 200.000 (kettőszázezer) K pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre itéli. A pénzbüntetést az Ítélet jog­erőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével a kir. járásbíróság vezetőjénél az 1892: XXVU. t.-c. 3. §-ában meg­határozott célra megfizetni. A pénzbüntetést behajthatatlan sága esetére a Btk. 53. § a az 5340/1924. M. E. r. 7. § alapján 18­20 napi fogházra kell átváltoztatni. A vádlott a Bp 480. § értelmé­ben köteles az ezután felmerülő bünügyi költséget az államkincs­tárnak meglérileni, e költségeket a kir. járásbíróság behajthatóknak nyilvánítja. A St. 43. § a értelmében elren­deli a kir. járásbíróság, hogy el* ítélt az Ítéletet indokaival együtt a Békéscsabán megjelenő „Békés­megyei Közlöny"-ben és a Gyu­lán megjelenő „Békés" cimü lap­ban jogerő után 30 nap alatt sa­ját költségén tegye közé. Kötelezi továbbá vádlottat, hogy Freisinger Benjaminnak a 100.000 kor. tanú, 100 000 kor. utánjárási és 260.000 kor. ügyvédi költséget 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizessen. Az ügyvédek dija..fejében a Bp. 485. § alapján dr. Ürmössy Ká­roly részére Freisinger Benjámin­nál szemben 260.000 koronát álla­pit meg. Indokolás: A kir. jbiróság vádlottnak azon ellentétes vallomáséval, mely sze­rint Tremmel Mihályné tanú val­lomásánál előbb azt vallotta: „nem emlékszem rá, lehetséges, hogy mondtam, de ez nem olyan na-jy rágalmazás," majd pedig: „határozottan állítom, hogy én nem mondtam, lehetséges azonban, hogy a tanú által tett kijelentés üzle­temben elhangzott" és végül hogy vádlott akkor itthon sem volt, ha­nem Pesten, tehát vádlottnak ezen akaratlan beismeréséből, Tremmel Mihályné érdektelen tanú eskü alatti vallomásából, mely szerint vádlott szolgálta őt ki az üzletben és ekkor mondotta neki a vád­beli kifejezést és végül az érdek­telen Braun Antalné tanú vallo­másából, mely szerint vádlott üz­letében ő is hallotta a vádbeli ki­fejezést éspedig az ott kiszolgáló férfi, vagy nő mondta, állapitotta meg a bíróság a rendelkező rész­ben irt tényállást. A vádlottnak ez a cselekménye az 1914: 41. t.-c. 1. § ába ütköző rágalmazás vétségének alkotó ele­meit foglalja magában, mert való­ság esetén főmagánvádló ellen bűnvádi eljárás megindításának okát képezné, — a beszámítást és a büntethetőséget kizáró ok pedig nincs, ezért a vádlott bűnösségét meg kellett állapítani s ott ez 1914: 41. t.-c. 3. § szerint el kellett Ítélni. A büntetés kiszabásánál a bíró­ság a minden ok nélkül rágalma­zást, mint súlyosító börülményt, ellenben vádlott részbeni, illetve akaratlan beismerését és büntet­len előéletét pedig, mint enyhítő körülményt vette figyelembe, igy a Btk. 92. § alkalmazása indokolt. Az Ítélet egyéb rendelkezései az idézett törvényszakaszokon ala­pulnak. Gyula, 1925. okt. 14. vitéz Láng sk. kir. jbiró Ezen itélet jogerős és végrehajt­ható. Gyula, 1926. okt. 4. vitéz Láng sk. kir. jbiró. B. f. 4367/9-1925. szóm. A gyulai kir. törvényszéktől. A magyar állam nevében! A gyulai kir. törvényszék, mint fellebbviteli büntető bíróság rágal­mazás vétsége miatt Ziegler Lajos ellen indított bünügyben, amely­ben a gyulai kir. járásbíróság az 1925. évi október hó 14. napján B. 433 4—1925. szám alatt ítéle­tet hozott, a vádlott részéről bü­nössénének megállapítása miatt használt és írásban nem indokolt fellebbezés következtében Szakol­czay Lajos kir. kúriai biró mint elnök, dr. Bolza Alfonz gróf kir. törvényszéki biró és dr. Csahry László kir. törvényszéki biró, vala­mint Ámónt Béla kir. törvényszéki jegyző, mint jegyzőkönyvvezető részvételével, dr. Ürmössy Károly ügyvéd mint magán vádló képvi­selőjének a szabadlábon levő vádlottnak és dr. Kovalszky Ró­bert ügyvéd, mint védőnek jelen­létében Gyulán 1926. évi február hó 15. napján megtartott nyilvá­nos tárgyaláson vizsgálat alá vette és meghozta a következő Ítéletet: A kir. törvényszék a kir. járás­bíróság ítéletét a Bp. 554. § ának 2. pontja alapján helybenhagyja, nem felebbezett részét pedig nem érinti. A vádlott köteles a Bp. 480. §-a értelmében 160.000 korona fellebb­viteli költséget 15 nap alatt végre­hajtás terhével megfizetni. Indokolás. A kir. törvényszék a kir. járás­bíróság ítéletében megállapított tényállást a felhozott bizonyítékok alapján szintén megállapította, annyival inkább, mert a vádlott a járásbirósági tárgyalás során részben beismerést is tett. Ezze! szemben a kir. törvényszék alap­talannak találta a vádlottnak a fellebbviteli tárgyalás során elő­terjesztett azon védekezését, hogy a tényállítások megtételekor nem volt üzletében, sőt a faluban sem, hanem akkor Pesten volt, mert a bizonyítás kiegészítése során ki­hallgatott Braun Antalné és Gyeb­nár Jánosné tanuk már aligha emlékeznek arra, hogy vádlott az üzletben volt, de ezen tanuk egyike a vádlott nejéről, a másika pedig az inasáról állítja, hogy akkor vásárlés közben főm agán vádlóra vonatkozólag tényállítások elhang­zottak, igy helyesen állapitotta meg a kir. járásbíróság vádlott bűnösségét, törvényszerűen minő­sítette a vád tárgyává tett cselek­ményt, kellően mérlegelte az eny­hítő és súlyosító körülményeke: s igy a büntetést megfalelő mérték­ben szabta ki, ugyanezért a kir. járásbíróság ítéletét helybenhagyni kellett. Az ilélet egyéb rendelkezése a hivatkozott törvényszakaszokon alapszik. Gyula, 1926. február hó 15. napján. Szakolczay ek. tvszeki elnök, dr. Csatáry sk. tvszéki biró. A kiadmány hiteléül: Daka János irodatiszt. Ezen itélet jogerős. Gyula, 1926. október 4. vitéz Láng kir. jbiró. A szegedi kir. Ítélőtáblától B. 1172 i n . 1926 1 U- sza m­A magyar állam nevében! A szegedi kir. ítélőtábla rágal­mazás vétsége miatt yádolt Zieg­ler Lajos ellen a gyulai kir. járás­bíróságnál folyamatba tett s ugyan­ott 1925. évi október hó 14 én napján B. 4331/1925. szám alatt a gyulai kir. törvényszék által pedig vádlott felebbezése folytán 1926. évi február hó 15. napján Bf. 4367/1925. szám alatt hozott ítélettel elintézelt bűnvádi pert vádlott és védő semmiségi pana­sza folytán az 1926. évi junius hó 15. napján tartott nyilvános tanács­ülésben vizsgálat alá vévén, meg­hozta a következő végzést: A semmiségi panaszt vissza­utasítja. Indokolás: A kir. törvényszék Ítélete ellen vádlott és védő a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján azért éltek sem­miségi panasszal, mert a bűnös­ség megállapittatott, noha bizo­nyítva nincs. A semmiségi panasz ezek sze­rint a ténymegállapítás helyes­sége ellen irányul. Minthogy pedig a Bpn. 33. §. utolsó bekezdése szerint a tény­megállapítás ellen semmiségi pa­nasznak nincs helye és igy az törvényben kizárt, ennélfogva a semmiségi panaszt a Bp. 434. §-a harmadik bekezdésének értelmé­ben vissza kellett utasítani. Szeged, 1926. évi junius hó 15. Orosz Pál s. k. tanácselnök Csonka Elemér s. k. előadó A kiadmány hiteléül: Láng irodafőtiszt, segédhiv. igazg. Ezen itélet jogerős. Gyula, 1926 október 4. vitéz Láng kir. jbiró. Unió IHűkő és Betonárúgyár R.T. BÉKÉ8CSABA-ERZSÉBETHELY (a vasúti hid mellett) Állandóan raktáron tart nagy választékban cementlapokat, etető és itató vályúkat minden méretű áteresaosöveket, kút­gyürüket és vasbetonkádakat, tető. cserepet és díszes sírköveket. Vállal mindennemű műkő és terazzó munkát, vasbeton kerítést és sírhelyek szegélye­zését. SzakBzertt és megbízható kiszolgálás II naponta friss vágású, első­rendű kövér marha és juhhus, továbbá elsőrendű sertés és borjúhús napi áron kapható Nagyobb vételnél árengedmény Egy erős fiu tanulónak felvétetik. Csicsely György mászáros és hentes Ferenc József-tér 24. rjÜZLET? Tisztelettel érlesiljük a n. érd. közönséget, hogy a Hunyadi­téren (gyümölcspiac) uj üzletet nyitottunk Árusítunk mindenféle zománc­edényt duplaetős minőségben is. — üveg- és porcellánárut a legjutanyosabb árban. Lakodalmi és alkalmi ajándékok rendkívül olcsó árban nálunk beszerezhető. Lakodalmakra kölcsönüveg és porcellán kapható. RECHNITZER és PR1NCZ

Next

/
Thumbnails
Contents