Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221
1926-07-07 / 150. szám
£6T£8 SZÁM ABA KOttOSA Békéscsaba, 1926 inlins 7 Szerda 53-^ évfolyam. 150-ik nim BÉIÉSME6YEI KÖZLŐIT Elöflsetésl dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba* II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alalt Hirdetés díjszabás szerint. Cukorgyár Múltkori cikkünkre — jól lehet ez csak negy általánosságban érintette a kérdést — több oldalról érdeklődtek az iránt, hogy egy cukorgyár létesitése ma mibe kerül és ezen befektetéssel szemben milyenek a kilá'ások a rentabilitás tekintetében? Erre nagyon egyszerűen utalhatnánk a köztudat azon empirikumára, mely szerint egy cukorgyár a haboru előtti időben 8—10 millió koronába került, egy két évi elkerülhetetlen gyermekbetegség után mindtöbbet keresett és keresett az öntudatlanságig, 10 évi fennállása után pedig az egész befektetés le volt irva és tetejébe ötször annyi tartalékjai voltak, mint amennyi a részénytőkéjé volt eredeti'eg 1 Hát ez nem egészen ugy volt, illetve nem volt végig ugy minden cukorgyárnál, mert a háború előtt is ugy, mint minden más dolognál, a koncepciótol függött első sorban a prosperálás es igy voltak cukorgyárak kisebb tőkével és kisebb kapacitással, melyek többet kerestek, mint a náluknál sokkal hatalmasabb szomszédok és megfordítva 1 A koncepció tehát minden és az e körül történt hibákat, tévedéseket a legjelesebb majdani vezetője ezen üzemnek sem tudja helyre hozni, amint a világ legelső szabója sem tud a legfinomabb szövetből sem megfelelő ruhát csinálni, ha azt rosszul szabták ki I Az il>en koncepcionális hiba például az lehet, hogy a rendelkezésre ailó vidékre egy, vagy tulnagy, vagy tulkicsi gyárat szabnak ki. Az utóbbi hiba a kisebbik, mert nagyobbítani lehet egy cukorgyár kapacitását, de kiseb biteni már csak veszteséggel, mely veszteség évről-évre ismétlődik. Azért is utaltunk múltkori cikkünkben a francia mintára és ha a rappériás módszer, ugy, amint azt a franciák gyakoroljak, talán nálunk nem is válna be, annak egyéb igen nagy előnyeiből kisajátíthatunk magunknak annyit, amennyi jól esik és ami ráillik fizionómiánkra. Egyike legszembetűnőbb előnye a rappériás módszerű cukorgyáraknak, hogy óriási összegeket takarítanak meg fuvar cimén ugy a répánál, m ;nt a répaszelet és egyéb mellékterméknél, mely körülmény nemcsak pénzben, hanem a behozatal és kiszállítás körüli súlyos gondoktól nagyban mer tesit, de különben is a rappériás szisztéma mellett túldimenzionált cukorgyártól nem igen lehet tartani I Végül pedig, ha rappériák által decentralizáljuk az összes diagonálisokat, nem egy vidéket, nem egy megyét, nem egy községet boldogítunk cukorgyárral, hanem kettői hármat, any nyit, amennyit akarunk. Az öszszes „diagonálisok" alatt értve a répatermelőséget, a pénzadókat, a munkásokat, az építő és számtalan más ipáit, szállítókat vállalkozókat, stb. Szerintünk csakis az ilyen vállalkozás prosperálhat, meg pedig egészen bizonyosan, mig a régi recipe szerint centralizáltan épült ónasi méretű cukorgyár ma, a megváltozott viszonyoknál fogva, oly rizikót jelentene, melyet előíeletó ember még a legnagyobb optimizmus mellett sem vállalhatna. Nem szándékunk részletekbe bocsájtkozni, hiszen a kérdés ma még a legembrionálisabb stádiumban van és igy mellékes, hogy a gyermeknek milyen cipőt rendelünk, annyit azonban le akarunk szögezni, hogy a mi recipénk szerint koncipiált cukorgyári vállalkozás közvetlensegenél fogva joformán rizikómentes, ugy, hogy az okvetlenül presperálni fog. Egy cukorgyárnak elsősorban szállítási lehetőségekre van szüksége, tehát vasútra és országutakra minden irányban. A vizkérdés is elég súlyos és mindenesetre előnyös, ha a cukorgyár folyóvíz mellett épülhet, nem anynyira a gyártáshoz szükségelt vízmennyiségek miatt, — mert hiszen azokat 2—3—4 bővizű kut is szolgáltatja — mint inkább a szennyvizek le- és élvezetesére. De mivel ezen a téren a legtöbb cukorgyár más utakon járva célt ért, igy a vizkérdés ma már csak másodrendű. A cukorgyári szállítások gyors és minél olcsóbb lebonyolítása életkérdése a vállalatnak, kell tehát székhelyül olyan vasúti gócpontot választani, mely mennél több vauti vonalat fogad. Ilyen gócpontjai vannak e vidéknek, ha mindjárt országutak tekintetében nem is állunk valami brilliánsul. Még csak egyet: határozottan fordulópont előtt állunk. Hazánk gazdasági élete most indul egy jobb jövő felé és a „bár mér látnám" fohászok hamarosan be fognak teljesedni. Most kell tehát hozzáfogni, most csináljunk cukorgyárat, nem kell hozzá csak egy elhatározás és — meg van 1 Ez nem konjunkturális vállalkozási ez tiszteletre méltó, mert hazafias és komoly, összefogása az arra hivatottaknak, hogy az Alföld aranytalajából olyan elsőrangú árut produkáljanak, mely ezreknek kenyeret ad, talajunkat feljavítja és a Hazának is, mint legkeresettebb exportcikkek egyike, ugyancsak kenyerrel szolgáljon. El ne késsünk 1 Fructuosus. „A lélek belső fegyelme, konszolidációja még messze van" — irja a leánygimnáziumi értesitŐ A tanulók létszáma felülmulta az eddigieket — A jeles tanulók névsora (A Közlöny eredeti tudósítása.) Most jelent meg a békéscsabai Lórántffy Zsuzsanna leánygimnázium 9-ik evi értesítője az 1925— 1926. iskolai évről, amelyet Gajda Bela igazgató bocsájtott közre. Az értesitő mindenekelőtt a mult év két nagy halottjáról, Zsilinszky Mihályról és Varságh Béláról emlékezik meg. Mindkettőnek hervadhatatlan érdeme volt az iskola alapításában, fentartásában és fejlesztésében. Az iskola történetéből a következőket emeljük ki: Az intézet tanulóinak száma 258 volt, tehát több, mint az eddigi legmagasabb létszám. Nyilvanvaló jele ez az intézet szükségességének. A tanulók előmenetele jónak mondható, sőt egyes osztályokban meglepően kilünó az eredmény. A bukott tanulók széma mindössze 18 7 százalék, ezek nagyobb része is javító vizsgálatot tehet. Jeles eredményt értek el az I. osztályban : Durkó Dalma, Erdős Anna, Kalmár Erzsébet, Korniss Lívia, Pedrah Margit, Paál Magdolna, Weisz Piroska ; a ll. osztalyban : Faludi Sarolta, Hollerbach Mária, Kocziha Zsófia, Kollár Sara, Motdován Márta, Nogy Mária, Róna Margit, Szommer Ilona, Molnár Éva; a III. osztályban : László Sára, Martincsek Maria, Perneczky Júlia, Szathmáry Erzsébet; IV. osztályban: Boskó Ilona, László Anna, Nemes Leontina; az V. osztályban : Gálik ErzseDet, Kremeczky Irén, Mátis Ibolyka ; VI. osztályban : Bónis Irén, Dobozy Piroska, Hollánder Magda, Róna Éva, Rusz Erzsébet, Karay Gabriella; a VII. osztályban : Hollánder Erzsébet. Éretfsé" git tett hat növendék, akik közül kettő érett jelesen : Muntyán Izabella és Pafay Mária. Hosszasabban foglalkozik az értesítő az intézet épületének kérdésével és részletesen vázolja azt a kitartó s hál' Istennek eredményes küzdelmet, amelyet az iskola igazgatója egy uj és mindenben kielégítő, modern iskolaépület építéséért folytatott. Mint ismeretes, a leányközépiskola felépítéséhez most már rövidesen hozzáfognak s a terv az, hogy az épület 1927. szeptemberében rendeltetésének át is adható Jegyen. Ennek a heroikus küzdelemnek, amelyet Gajda Béla iskolájának uj épületéért folyr tat egyik beszédes bizonyítéka, hogy az uj épület berendezése javéra indított hármas gyűjtőakcióval 78 milliót sikerült összehoznia a lefolyt tanévben a város közönségétől, amely összeg városunk kultúrájának emelésében bir zonyára bőségesen, kamatostul megtérül. Végül külön is kiemeljük és főleg a lányos szülőknek nagyon is figyelmébe ajánljuk az értesítőnek az erkölcs-fegyelmi állapotról irt sorait. Pompás megfigyeléseivel, helyes következtetéseivel valóságos korképet nyújtanak ezek a sorok és sok gondolkozni valót az egyszerű polgártól az államférfiuig mindenkinek. A következőket olvassuk az értesítőben : A fegyelem külső képe már nem igen tér el a békebeli állapotoktól. A lélek belső fegyelme, konszolidációja azonban még mindig messze van. A háború és a nyoüutók es rordson Traktor gyári árban. Autorizált képviselet lezkovifs gépáruháx Békéscsaba Andrássy-uf 48. sz.
