Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-07-07 / 150. szám

2 SMISBUÖTSI' KOMBI öékéscsaoa, 1926 julius 7 mán következő szörnyűségek nagy kilengései — ugy látszik — jóval messzebbre vetették ki a normális érzés- és gondolatvilágból az em­bereket, semhogy az oda való visszatérés hamarosan elérhető lenne. Az élet szörnyű nehézségei mellett annak könnyen vevése, — a ránk halmozva váró nagy köte­lességek mellett ismét csak az egyéni érdekek és jogok, az egyéni kiváltságok hangoztatása és köny­nyebbségek igénylése, — az er­kölcsi regenerálódás, újjászületés i helyett uj kórok, uj bajok, — min­dent összevéve a „szoros kapu keskeny ut" helyett a „széles kapu, tágas ut" követése oly szomorú tünetek a csonka ország társadal­mában, amelyek az iskolára sem maradhatnak hatás nélkül. A mai légkörből, — amelynek tónusát nemcsak a társadalmi, hanem (kevés, de annál tiszteletreméltóbb kivétellel) sokszor a családi élet­ben is az aljas szenzációkat ha­sábokon keresztül kürtölő hírlapok, alpári ízlésű és morális szinvak­ságban szenvedő színházi üzlet­újságok, az egyre esztelenebb és ragályosabb divathóbort, a társas érintkezés egyre szabadosabb for­mái, az uccán, moziban, színház­ban grasszáló erkölcsi lazaság adják meg — sajnos — az iskola nem szabadulhat teljesen. Eszkö­zeink csekély számúak és nem elég hatékonyak a kívülről jövő ártalmas befolyások ellen való eredményes küzdelemre. Súlyosabb fegyelmi esetek ma­géban az iskolában nem voltak. Igazgatói megrovást is mindössze két növendéknek kellett adnunk a tanév folyamán táncmulatságon tilalom ellenére való részvételért, — ennél súlyosabb fegyelmi bün­tetést pedig nem kellett alkalmaz­nunk. Voltak azonban helytelen­ségek, amelyekkel szemben több­ször került feddésre, vagy bünte­tésre a sor. így gyakoribb hibák voltak az első órákról való késés, a súgás, fecsegés, a túlságos han­gosság és nem egyszer kellett egyeseket a köteles tisztelet, illen­dőség és a rend iránt való érzék fogyatékosságóra figyelmeztetnünk. Sajnos, hogy egyes növendékek a szülői ház engedékenységénél, vagy egyébként ferde felfogásánál és nevelési módjánál fogva túlsá­gosan hamar érzik és tekintik ma gukat „nagy lány' oknak s emiatt sokszor nincs ínyükre az iskolai fegyelem, vagy még, ha akarnak sem tudnak abba kellően beleil­leszkedni.- Ehelyről is kérjük a szülőket, ne engedjék a leányaik­ban esetleg mutatkozó ilyen haj­landóságot kifejlődni. Szomorú ta •pasztalat, hogy sokszor egy életet rontanak el azzal, ha egy leány már 14—15 éves korában elkezdi a „nagy leányok" életét. S mivel ez is (mint külömben sok más rossz is) többnyire egy-egy úgy­nevezett „jó barátnő" hatása : féltő gonddal és aggodalommal válasz­szák meg leányaik barátnőit s etekintetben kérlelhetetlenül szigo­rúak legyenek. így szükséges továbbá, hogy a szülők minél szigorúbb mértéket tartsanak gyermekeik színházba, vagy moziba való vitelében. Egyelőre nem füzünk kommen­tárt ezekhez a sorokhoz. De akik­nek szemeik vannak látnak s akik­nek füleik vannak, meghallják. Az Alföld mezőgazdasági meteorológiai szervezete A szegedi m. kir. Ferencz Jó­zsef Tudományegyetem Földrajzi Intézete Szeged város támogatá­sával értekes műszerekkel felsze­relt obszervatóriumot létesített. Az intézet igazgatója dr. Koguto­wicz Károly egyetemi tanár, inté­zeti professzor most azzal a terv­vel fog'alkozik, hogy az Alföld déli részén levő öt vármegyében megszervezi főként a mezőgazda­sági meteorológia modern meg­figyelő hálózatát. Minden városban és nagyobb községoen felállítandó volna egy­egy meteorológiai állomás, illető­leg a meglévők újszerű műszerek­kel egészíttetnének ki. Ilyen, fő­ként amerikai és német mintára megszervezett állomáshálózat biz­tosithatná a gazdáknak megbíz­ható időjóslatokkal való ellátását, mert előmozdítaná a csakhamar nálunk is nagy fellendülés elé néző légiforgalom biztonságát, elősegítené a többtermelést és még sok egyéb ta'án előre nem is látható gyakorlati haszonnal járna. Amig ezen a téren lépést nem tartunk a külföld tudomá­| nyos intézeteivel, nem tarthatunk igényt a kulturország elnevezésre. Gazda társadalmunknak be kell ezt látnia s tudományos köreink­nek minden tekintetben segítsé­gükre kell sietnie. Épen igy figyelmébe ajánljuk azon­ban a törvényhatóság és városa­ink, módosabb községeink veze­tőinek azt a kérelmet, amellyel a szegedi egyetem földrajzi inté­zete most fordult anyagi támoga­tás végett hozzájuk. Az uj költ­ségvetési év küszöbén módjában áll minden testületnek áldozni erre a gyakorlati és tudományos tekintetben egyaránt fontos célra. Nagyon csalódnánk a mi haza­fias magyar gazdatársadalmunk­ban, ha nem akadnának ennek a felhívásnak elolvasása után egyes, az időjárástól annyira függő és ' aziránt természetszerűen érdeklődő lehetősebb gazdák, akik nem volnának hajlandók önként a sa­játjukból is áldozni, mer; hiszen ez nem is áldozat, hanem has-z nos befektetés, amely kama'.os kamattal fizet. Szinek az ellenstrandról Nyár van, hőség van, fürödni is kell és irni is valamiről Bizony, a poros Alföld egyik legporosabb és legrenyhébb vá­rosában, Békéscsabán nem igen kergetik egymást a nyári szóra­kozások lehetőségei. Van ugyan egy egészen csinos strardfürdő. de két komoly nyári nap után ezt annyira elözönlik, hogy a kint rekedtek végeláthatatlan tömegei számára előírói kezdődik a prob­léma : mit csináljunk? Valljuk be, nem a legkönnyebb kérdés. Még egy megoldás volna, a szabadban fürdés, de ez ellen is az érvek egész árzenálját lehetne kilődözni, ha valaki céljául tü2né ki harcolni ellene. Kezdhetnék azon, hogy ennek a tüneményes ároknak, amit a gőgös felfuvalkodottság Körösnek szokott nevezni, elég a napnak egy-két tüzes pillantása és ugy eltűnik belőle a viz, hogy az már a csodával határos. No, de mostanában ez a veszély nem fenyeget és igy a békési zsilip környéke nem panaszkodhatik a látogatottságot illetően. Már a déli órákban szines és főképp kimelegedett tömeg ostro­molja meg a rövid kis fürdőterület partjait. Igen egyszerű magyará­zata van ennek az ostromnak: mindenki olyan helyre igyekszik letétbe helyezni ruháit, hogy a vizből is ellenőrizhető legyen. Egyébként aztán a legteljesebb békesség és rend uralkodik. Nincs itt még az úgynevezett társadalmi szelekció sem. Egyforma joggal és egyforma örömmel bukfencez­nek a friss habok közé a kivált­ságosak, a népség és katonaság­gal. Hát nehéz is lenne eligazodni itt a társadalmi hovátartozóst ille­tőleg, ha nem volna segítségünkre a divat. Hja, a divat I Milyen jó, hogy még a fürdőruhákban is ilyen különbözőségek lehetnek. Másképp hogyan is tudnánk meg­különböztetni a kényes kisasszony­kát a kérges cselédtől ? No, ugye? Például tegnap is, hogy végig­néztük ennek az ellenstrandnak érdekes és mozgalmas életét, na­gyon kedves jelenetek példázták a mindenható divat biztos és fö­lényes utmutatást a szeszélyes össze-visszaságban. A nyolcvan­száz főnyi fürdőző között vélet­lenül nagyon kevés volt a nő. Ezek között pedig csak elvétve bukkant föl a pajkos habok kö­zül egy-egy raffinált színösszetéte­lével élénken ható, valóban diva­tos fürdőkosztüm. Közvetlen a zsilip mellett csak hárman tartóz­kodtak, két hölgy és egy ur. Az egyik hölgy valamilyenöregslafrok­szerü fekete pettyes ruha-miegy­másban volt, a másik halványlila fürdőkosztümben, melyet sárga selyemszegélyek díszítettek. Volt azonkívül egy gummisapkája is, ugyancsak halványlila, sár?a dí­szítéssel. A fiatalúr állandóan a szegélyek után úszott, vele igye­kezett kontaktust találni, sőt buz­galmában odáig ment, hogy mikor a két nő véletlenül összeütközött, szigorúan ráförmedt a slafrokra. — Hallja, nem tud vigyázni ? I Muszáj magának itt lábatlankodni? A sárgaszegély huncutul mo­solygott, aztán nem néztem tovább, csak egy félóra múlva láttam a villanytelep előtt egy egyszerűen öltözött kis urilányt, akinek a ko­sarából gyanús feketepettyes ruha­darab kandikált ki. nem sokkal a hátuk mögött egy pirospizsgás mindeneslány-félét, aki a kezében himbált egy halványlila dresszt... Engem legjobban megkapott az a pompás ösztön, amellyel a nők a maguk öltözőhelyét kiválasz­tották. Mig a férfiak szemérmet­lenül és nyilvánvaló tendenciával a szabad parton öltözködnek, ad­dig a nők.velükszületett szemér­mességüknél fogva bevonulnak a sás közé, ahová a vizből egy­általán nem láthatnak, az ország­útról pedig csak azok, akik oda­néznek. No, de hát muszáj min­denkinek odanézni ? Mire beértem a városba, a fá­radtságtól és a melegtől majdnem elaléltam. Egyetlen vigasztaló momentum mégis akadt: meg­spóroltam tizennyolcezer koronát. — h. I. — 71 svájci kormány revide­álja a törvényszék Just-itétetét London, julius 6 A Manchester Guardian berlini levelezője írja, hogy abban az esetben, ha a svájci esküdtszék Just Ivánt fel­mentené, elkerülhetetlen lesz a svájci kormány revíziója, mert hi­szen nyilvánvaló, hogy a népszö­vetségi üléseken résztvevő kikül­dötteket meg kell védeni minden merényieltel szemben. 77 szakminiszterekkel tárgyalt a miniszterelnök Budapest, juL 6. Gróf Bethlen István miniszterelnök a mai napon a szakminiszterekkel tárgyalt, majd helyettesével, Vass József nép­jóléti miniszterrel. A miniszterelnök szerdán utazik Inkepusztára, ahol még egyelőre nem tudni, meddig marad. Távollétében Vass József helyettes miniszterelnök le fogja folytatni azokat az ankéteket, amelyekkel a gazdasági élet meg­javítását kívánják elérni. A'apittatott 1908-ban Ajánlatokkal díjmen­tesen szolgál hely­ben és vidéken — Parketta Vállalat f A legelőnyösebb és legolcsóbb árakon késeit és vállal amerikai és koczkába rakva tölgyfa B| bükk, juhar- és diófából bármilyen nagy és kis mennyiségben javítást és beeresztést is ™ B Varga János épület és bútorasztalos parkettavállalata Békéscsaba Horthy MSklós-ut 14 m

Next

/
Thumbnails
Contents