Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-08-11 / 180. szám

£«TE8 §ZAH ARA lOOH EOBORA Békáscsaba, 1926 augusztus 11 Szerda 53-ife évfolyam, 180-ik szára BEEESMEGYEI I0ZL0HT POLITIKAI PPIL&P Elöfliotéal dijak : Helyben ér. vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. így hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonnám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferenci József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. A vadon iivöiiése Sok, kétségkívül érdekes és értékes fejteettése, pénzügyi politikáiénak igazolása és jövő szándékéinak feltárása mellett a pénzügyminiszternek — ugy látszik — epy kijelentése csepta meg légin kébb a füleket. A pénzügyminiszter azt az óheját fejezte ki, hogy ne legyen a parlament a vedon üvöliő lanyája, hanem a komoly, alkotó munkáé; s ez a taps és helyeslés, amely nyomóben felzu duit, igazolta, hogy a miniszternek ezzel az óhajával mindnyájan egyetértünk. A miniszter tiszteletére rendezett banketten azonben elhangzott egy felszólalás, helyi részről, amely némileg ehhez a kerdeshez tartozik s amely igen homályos fogalmazásban, de méy kivehetően oda célzott, hogy a népkepviseletet kapcsolja kl a kormány s alkosson törvényeket diktatórikusán legjobb belatása és tehetsége szerint. A kegyes óhaj ntm eredt olyen helyről, amelynek különösebb suly^ volna. Felvilágosításul azonban kötelesek vagyunk leszögezni, hogy a parlamentáris rendszerhez nemcsak egész fejlődésünk van kötve, de a parlamentáris rendszerhez a magyar mullnek is olyan kiváló erdemei és értékei füzcdr.ek, amelyet feiboritani akerni ép ugy a szélsőségét és a tradíciókat semmibevevő radikalizmust jelentené, mint mind az a romboló áramlat, amely elleni küzdelem szükségességének az ünnepen tcbbsiör kifejezés is adatott. Nincs semmi alapos okunk arra, hogy ezt a szerencsétlenül elhangzott óhajt a kormány iejtett szándékaként azonosítsuk, de mégis szeTe?tünkvolna hivatalos helyről csak egy csekélybe tiltakozást is hallani. A felszólalók valamennyien a nemzeti egység megteremtésére hivták fel a polgárságot. Valamennyiünk óhaja, mert szükség van rá. De igazán elszomorító volna, ha népképviseleti alkotmányunk védelmiére kellene forradalom, ellenforradalom és konszolidáció után egységbe tömörülni. Zürichben a magyar koronát 72.30 al jegyezték. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának ülése Hosszú vitát eredményezett a vármegyei beruházási kölcsön ügye — Evi 5 milliárd koronát kért az alispán (A Közlöny eredeti tudósítása.) Kedden délelőtt tartotta meg a megye törvényhatósági bizottsága a feihalmozcdott ügyek miatt szükségessé vált rendkívüli közgyűlését. A közgyűlésre meglehetősen kis számmal jelentek meg a bizottsági tagok, aminek nyilvánvaló oka az, hogy most minden gazdát lefoglalnak a termésbetakar'tós gondjai. A bizottsági tagok kis száma ellenére is azonban I.osszu vitát provokált a tárgysorozatnak mindjárt az eiső pontja, mely igaz, hogy egyúttal a legfontosabb tárgya is volt a közgyűlésnek, tudniillik a vérmegyei kölcsön felvételének, illetőleg a kölcsön hovaforditásának kérdése. Teljes két órát vett igénybe a tárgyalás, mig végül közmegelégedésre lehetett elintézni. A hoszszu vitának azonban nem ez volt az oka, mintha az alispán javaslata nem lett volna megfelelő módon előkészilve, hanem amint Berthóty István dr. nagyon helyesen jegyezte meg felszólalásában, ez, hogy az útépítés körül érdekelt megyebizottsági tagok nem általános megyei érdekeket tartottak szem előtt, henem mindig sejét kis, helyi jellegű kívánságaiknak igyekeztek érvényt szerezni. A közgyűlést egyébként 9 órakor nyitotta meg Kovacsis Dezső dr. főispán. Nyomban ezután felállt Daimel Sándor dr. alispán, hogy referálja a tárgysorozat első pontját, a vármegyei beruházási kölcsön ügy ét. Mint köztudomásu, az egész kölcsönügyet az alispán dolgozta ki. Röviden vázolta azokat a körülményeket, melyek a kölcsön felvételét szükségessé tették. Előre bocsájtotta, hogy a kölcsön a mai körülmények között kedvezőnek mondható, mert a tőke husz év alatt törleszthető s annak 9

6/io%-os kamata ma tényleg elfogadható. Ha azonban a jövőben folytatódnék gazdasági helyzetünk javulása, esetleg terhesek is lehetnek a kölcsön feltételei. Súlyosnak látszik a fedezet kérdése, mely kétszeresben van előirva, ez azonban csak látszólagos és csak a biztosítást szolgálja, mert a különbözetet a vármegyének visszatérítik. A kölcsön teljes egészében a megyei utak és hidak rendbehozását és uj utak építését szolgálja. Az alispán javaslata szerint feltétlenül javításra szorul a gyulavárii Fehérkörös híd, a békési Kettőskörös hid, a gyomai Hármaskörös hid és az öcsödi Hármaskörös hid. Ezeken kivül szükséges még 9 vicinális ut hídjának faszerkezetét vas, vagy vasbetonnal kicserélni. A hidjavitósre és hídépítésre szánt ősszeg hatmilliárd korona. A beruházási program második része az útépítéseket öleli fel. Az útépítések között első helyen áll a Gyula—Doboz—Vésztő—Szeghalom közötti ut 32 kilométerje. Második helyen áll az öcsöd— mesterszállási útszakasz 5'2 kmrel ; továbbá Jásznagykunszolnok megye határozata is megérkezett, melyszerint a vármegyére eső útszakasz kiépítésére kötelezi magét. Az ut fontos gezdasági kérdése Öcsöd községnek, mert ezáltal kapcsolata lesz Mezőtúr, Mesterszállás és Tiszaföldvér községekkel. Ezeken íul is azonban megnyugtatja az öcsödiek kedélyét, kik ezután nem fognak az elszakadás gondolatával foglalkozni. A gyoma—dévaványai ut 4'5 kilométere, melynek feltétele az, hogy Szolnokmegye a ráeső 8 ki'ométeres útszakaszt kiépítse. A Szarvas—Nagyszénás 24 4 kilométere zárja be a megyei utak sorát. A kiépítendő megyei utak kilométer hossza 68 km, mely 4 méteres szélességgel számítva 33 milliárd 500 millió koronába kerülne. A vicinális utak között a következő sorrendet állapítja meg a javaslat: A csorvás—csabai, békéssámson—tótkomlósi, szentetornya— gédorosi, Gerendás bekapcsolása a csorvés—csabaiba, bucsatelep— fü7esgyarmati, békés—kondorosi, Köröstarcsa állomástól a községig, tótkomlós—nagymajláti, gyula— eleki, békéscsaba—újkígyós—kereki, orosháza—nagyszénási és az endrőd—kondorosi összesen 152 kilométer hosszban, 60 milliárd korona összegben. A program szerint ezek az öszszes építések 4 év alatt lennének végrehajtandók. Hosszú vita indult meg ezután, minden felszólaló községének érdekében kért, vagy kritizált, végül is Berthóty István javaslata nyugtatta meg a kedélyeket, mely szerint a közgyűlés a programot nem lartja véglegesnek és változtathatlannak, hanem fönn tartja magának a módosítás jogét. Csete József dr. javasolja, hogy a közgyűlés mondjon köszönetet a belügyminiszternek a kölcsön körül tanúsított jóindulatért. A közgyűlés az alispán javaslatét Berthóty dr. és Csete dr. javaslatával módosítva elfogadta. Ezután néhány megye átiratát és több község segély ügyét tárgyalta le a közgyűlés és csak azután tért át a csabai ügyekre, melyek tárgyalásáról holnap számolunk be. IMMMMMMMMMIMWM^ Konstantinápoly szabadkikötő London, augusztus 10. Egy konstantinápolyi jelentés szerint a kormány elhatározta, hogy Konstantinápolyt szabadkikötővé alakítja. Incidens nélküli volt a mai francia nemzetgyűlés Versailles, aug. 10. A nemzetgyűlés reggel fél 10 órakor megnyitották. Incidens nem fordult elő. A nemzetgyűlés elfogadta az ügyrendet. Tlmerika nem törődik Clemenceau levelével Washington, augusztus 10. Politikai körök Clemenceau nyilt levelével foglalkoznak. Egyöntetű kívánság, hogy Amerikának egy dollárt sem szabad elengedni a francia adósságból. A Fehérház az esti órákban ujabb hivatalos jelentést adott ki, amely hangsúlyozza, hogy Clemenceau nyilt levele az Unió magatartását a francia adósságok kérdésében semmiképen sem befolyásolhatja. A Washington Post szerint felesleges Clemenceau levelével komolyan foglalkozni. Autók és Fordson Traktor gyári árban. Autorizált képviselet Iczkovits gépéruhéz csaba Andrássy-uf 48