Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-08-11 / 180. szám

2 RflKÍISMEGYEI KOZLOÍTT Békéscsaba, 1926 augusztus 11 ÁDÁM ÁRUHÁZ Cl PORAKTARA Békéscsaba, Andrássy-ut 25. szám alatt Nagy választék elsőrendű kézimunka férfi, női és gyermekcipőkben Szines sevro, lack és croco divatcipők a legújabb színekben. Erős strapacipők olcsó árban. Fehér és szines vászon, tenisz és tornacipők, szandálok kizárólag jó minőségben. — Mérték szerinti rendelések és javítások felelőség mellett, a legrövidebb időn belül készülnek. Aug. 22-én nagygyűlésen tiltakozik a kereskedelem a szövetkezetek állami támogatása ellen Az iparosok is résztfognak venn i az országos tiltakozó gyűlésen Az OMKE felkérte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy hivja össze az érdekeltségeket és az érdekeltségek hozzájárulásival rendezzen országos tiltakozó nagygyűlést a szövetkezetek állami támogatása ellen. Tudvalevő, hogy a beruházási programoan 20 millió aranykoronát fordítottak a szövetkezetek támogatására, amely összegek azokból a költségvetési feleslegekből állottakelő, amelyeket éppen a kereskedelem és iparosság túladóztatásával értek el. A kamara csütörlöki ülésén tárgyalta az érdekképviseletek részvételével az OMKE javaslatát és elhatározták, hogy az országos tiltakozó nagygyűlést Szent István hetében, augusztus 22 én fogják megtartani, mégpedig az ország összes kereskedelmi és ipari érdekképviseleteinek részvételével. Az országos nagygyűlés előkészítésére bizottságot küldöttek ki, amelyben az érdekképviseletek kaptak helyet. A nagygyűlésen a kereskedők és iparosok követelni fogják, hogy a kormány módosítsa a beruházási programot és egyetlen fillért se szánjon arra a célra, hogy a kereskedelem kikapcsolásával e szövetkezetek utján bonyolítsák le a mezőgazdasági termény-értékesitest, a falusi lakásépítést és más állami támogatásban részesülő vállalkozásokat. Szabályozni kell a csorda be- és kijárását a városban A város belső területén ne legyen szabad teheneket tartani (A Közlöny eredeti tudósítása.) Van ennek a nagy léptekben fejlődő városnak egy régi, régi időkből visszamaradt és minden idegen városi embernek megrökönyödését keltő jelensége: a csordajárás. Ez a régi, még falusi időkből visszamaradt szokás az egyetlen, mely még a falusi múlttal összeköti jelenünket. Sok, nagyon sok még ma is kívánatos szokásunkkal már régen szakítottunk, de ezzel az egyáltalján nem kívánatos, az egészségünkre is fellétlenül káros szokásunkkal még mai napig sem tudtunk szakítani. Pedig itt lenne az ideje. Ma, amikor a tüdővész elleni védekezés a mi legnagyobb nemzeti feladataink közé tartozik, minden kultur embert megbotránkoztat az a napról-napra ismétlődő portenger, melyet a ki- és bejáró tehenek a város kellős közepén okoznak. Reggel és különösen este valóságos undor fogja el az embert, egyrészt a felvert por miatt, másrészt az egész uttestet, járdákat elborító ürülék miatt. Az embernek sokszor tánclépésekkel kell haladnia, hol jobbra, hol balra kerülgetnie, hol meg nagyot ugornia, hogy elkerülje a szerteszét hullajott ürüléket. Ám aztán a port, melybe végül ezek az ürülékek is keverednek, már nem igen lehet elkerülni. Közegészségügyi szempontból ez az egyik kifogásolni valónk. A másik pedig az, hogy lehetetlen dolognak tartjuk azt, hogy a város kellős közepében tehénistállókat tartsanak fenn, az udvarokon trágyadombokat halmoznak fel, melyek rothadásával a levegőt fertőzzék meg. Ilyen viszonyok között hiábavaló a tüdővész és járványok ellen való védekezés, mert amit a védekezéssel ma javítunk, holnap kétszeresen lerontják, ezekből a visszáságokból származó káros befolyások. Mindezeknek lenne pedig igen egyszerű és a város fejlődésének megfelelő segítsége, mely abban áll, hogy a város egyszerűen tiltsa meg bizonyos belső körzetben a tehéntartást, Amint belterületen tilos bizonyos számú sertésen felüli hizlalás, ép ugy megtiltható bizonyos körzetben a tehéntartás, amit sem gazdasági, sem élelmezési szükségesség meg nem követel. Ezzel egyúttal megoldást nyerne a tehenek be- és kijárása, mert igy fölöslegessé válna azoknak a város középpontjában való átjárása. Mindkét legelőről a be* és kijárást a perifériákon lehetne elosztani, aminek semmi akadálya nem lehet. Ez ellen azt a kifogást emelik, hogy az alvégi legelőn ez lehetséges, de nem lehetséges a felvégin. Dehogy nem lehetséges. Lehetséges bizony, mert egyszerűen kanyarodjon le a csorda a gyulai útról a régi vásártéren keresztül a CsAK pálya mellett elhaladva a zsilipig, ahonnan a Békési uton keresztül a perifériákon eloszolhatna. De akár hogyan is, a kérdést meg kell oldani, mert sokkal kisebb az a gazdasági haszon, mely a csordajárásbol származik, mint az a kár, melyet okoz. A kérdéssel a legkomolyabban kell foglalkozni és kielégítő módon megoldani, mert a jelenlegi helyzet ízléstelen, káros es immár tűrhetetlen. Pusztul a szarvasi lakosság Az egyke erősen hódit az Alföldön is (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nagyszabású újjáépítő tervek, gyönyörű szociális és gazdasági elméletek csillognak a nemzetvédelem verőfényében s ami a nemzeti talpraállás gerince lenne, egy erős, egészséges, számbeli fölényével is imponáló nemzedék, ez legkevésbbé látszik biztosítottnak a helyzet komolyságát meg nem értő, laza erkölcsi felfogású emberek miatt. Megdöbbentő adatok kerülnek nyilvánosságra az Alföld elnéptelenedéséről. Egyik szomorú példája ennek Szarvas, hol átlag minden szülésre kilenc elvetélés esik. Hivatkoznak a szegénységre, mely a nagy család eltartását lehetetlenné teszi. Ennek azonban ellentmond az a tapasztalat, hogy minden, a szegényebb népréteg számára rendezett mulatság, népünnepély, hangos cécó a békeidőket megszégyenítő, milyen óriási látogatottságnak örvend. Olyan tünet ez, mintha nem az életterhek lettek volna elviselhetetlenekké, hanem az emberek felfogásában a léhaság jutott volna túlsúlyra, mely a haza szent érdekeit mögéje helyezi a csúnya önzésnek, a maga jóvollát hajszoló szent egoizmusnak. Az emelkedett szellemű, hazafias felfogásnak ez a sivár elhajlása lehetetlenné teszi, hogy optimizmussal tekintsünk a jövő elé. (_) Ingatlanforgalom Békéscsabán az elmúlt héten a következő ingatlanok cseréltek gazdát : Békéscsabai Altalános Népegylet eladta II., Irányi-ucca 5. sz. házát dr. SZÍ berényi János, Baráti Vinci és neje Pollák Melániának 664 millió koronáért. Osjéki Mihályné Szikora Mária eladta 531 négyszögölnyi beltelkes szántóját Hrabovszki Mátyásnak 38 millió koronáért. Kiskorú Boris Zsófia eladta V., Ludvigh ucca 26 sz. házának 7* részét Zsják Györgynek, 5 millió koronáért. Molnár Mihály, vitéz Molnár Mihály és kiskorú Molnár László eladták III., Rákóczi ucca 31. sz. házukat Drienyovszki Györgynek 250 q bűzéért. Dr. Vértes Andor eladta III., Szarvasi-ut 65. sz. házát Tevan Rezsőnek 120 millió koronáért. Kapható gyógyszertárakban drogériákban és háztartási üzletekben © Békésmesfyeí Parketta Vállalat Alapíttatott 1908-ban Ajánlatokkal díjmentesen szolgál helyben és vidéken — f

A legelőnyösebb és legolcsóbb árakon készit és vállal amerikai és koczkába rakva tölgyfa flf bükk, juhar- és diófából bármilyen nagy és kis mennyiségben javítást és beeresztést is §[ H Varga János épület és bútorasztalos parkettavállalata Békéscsaba Horthy Mlklós-nt 14 m