Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) július-szeptember • 145-221

1926-08-10 / 179. szám

kotks SZÁM ARA. JWW MOIOMA Békéscsaba, 1926 angusitus 10 Kedd 53-ft évfolyam, 179-ik nán* PB mm mm POLIflKál HIPILáP Kiszerkesztő : Előfizetési dijak Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Dr. Gyöngyön! János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferenc* Józsel-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. Bud János dr. pénzügyminiszter díszpolgári be­iktatása országos jelentőségű eseménnyé vált Bizó szeretettel ünnepelte a város a minisztert — A miniszter fontos kijelentései a közgyűlésen és az érdekképviseletek előtt — „Nekem egés zséges gazdasági alanyokra vau szükségem, nem pedig tönkrement egzisztenciákra" — A miniszter a magán gazdaságok tapraállitásáért (A Közlöny eredeti tudósitása.) Az kétségtelen, hogy Bud János dr. pénzügyminiszter csabai iátoga­tésálol igen sokat várt a város közönsége, de azt, hogy országos jelentőségben ilyen sulyu lesz ez a díszpolgári beiktatás valóban senki sem remélhetle. Mindenek előtt közönségünket illetőleg meg­dőlt egy téves hit, nevezetesen az, hegy a mi közönségünk kevéssé tud lelkesedni. Akik eddig ebben a hitben voltak, azok a vasár­napi beiktató díszközgyűlésen szer­zett tepesztalatok után ezt a fel­fogásúidat kénytelenek lesznek revideálni. Az az egyhangúlag megnyilatkozó és ismételt, heves, de amellett komoly, szinte méltó­ságteljes tetszésnyilvánítás a mi­niszter beszéde folyamán, a sze­retelnek és a negyrabecsülésnek az az őszinte kifejezése csak azt bizonyítja, hogy ez a nép igen is tud lelkesedni, de nagyszerű érzé­kénél fogva csak igaz értékeléssel és őszintén férfias módon, menten minden színészi csináiiségtól. A miniszter maga is megértette és szivébe fogadta a bizalomnak és szeretetnek ezt az ellenállha­tatla.ul erős megnyilatkozását s többször szinte könnyekig megha­tottan, mondott egy olyan erős bi­zalommal, a jövőbe vetett hittel szinte fanatizáló beszédet, amilyet a parlamentben is ritkán hallani és amellyel gazdasági nyomorúsá­gunk eme súlyos napjaiban az övéhez hasonló bizalmat, rendü­letlen hitet plántált a lelkünkbe. Hisszük mi is, mert hinnünk kell, hogy a megpróbáltatások súlyos nepjai már megszámlálvák és már útban van a megváltás, mely után immér a terhek kétségbeesett von­szoiásában meggyengült hittel csak sóhajtoz unk. Bár adná a Minden­ható, hogy ez a mi megerősödött hitünk innen szerte áradna az egész országba és hasonló meg­erősödést hozna a lelkekben min­denütt. Hisszük, hogy ez igy is lesz és ez az, ami országos jelen­tőségűvé avatta a pénzügyminisz­ter csabai látogatását. A miniszter fogadása vasárnap Mint már megírtuk, a miniszter szombaton este a budapesti gyors­vonattal érkezett, kíséretében vol­tak Lukáts György vbtt., Temes­váry Imre, Csizmadia András, Almássy László nemzetgyűlési képviselők, Szabóky Alajos állam­titkár, Mutschenbacher Emil az OMGE képviseletében és a mi­niszter titkára, Dorner Aurél dr. A pályaudvaron az összes ha­tóságok élén Kovacsics Dezső dr. főispán fogadta, majd a jelenté­sek után Beliczey Gézával a Beliczey majorba hajtatott, ahol az éjszakét töltötte Vasárnap délelőtt a város né­gyes fogatán érkezett meg a mi­niszter a városháza elé, ahol már nagy tömeg várta. Berthóty István dr. polgármester rövid üdvöziő beszede után a leányegyesületek nevében, kedves kis beszéd után Korosi Magda 1 fehérrózsacsokrot nyújtott át a miniszternek, ki az üdvözlést és a csokrot meghatott szavakkal köszönte meg. Az üdvözlés után a miniszter és kísérete a városházára ment, hol már a gyulai gazdák küldött­sége várta, kiknek kérését Kova­csics Dezső dr. főispán adta elő. A főispán a megyei földek ka­taszte be sorolása történetének vá­zolása után megállapította azt, hogy a gyulai földek mult évi ka­taszterbe sorolásával túlságosan érvényesültek a fiskális szempon­tok, melyek következtében a gaz­dákra igen nagy és semmiképen sem indokolt teher háramlik. A főispán i'ián Lukáts György vbtt., Gyula nemzetgyűlési képvi­selője beszélt. Beszédében meg­győzően bizonyította, hogy 1909, az általános kataszteri rendezés óta a gyulaiaknak a háború, a forradalom, az oláh megszállás, az árviz ideje alatt nem állott módjukban a földjavitás. A jelen időben is rengeteg föld áll viz alatt, ugy, hogy a mostani maga­sabb kataszter valósággal elvisel­hetetlen terheket ró 8 gazdákra. Miután a józan politikának az adózók teherbíró képességével szá­molnia keil, ennélfogva arra kéri a minisztert, hogy a gyulai gaz­dák kérését jóindulattal fogadja és a kataszterbe sorolást a szük­séges revízió alá vétesse. A miniszter rövid beszédben válaszol és kijelenti, hogy Lukáts György révén má' régebben érte­sült a gyulai gazdák panaszáról, melyet maga is jogosnak tart és legyenek a gyulai gazdák nyu­godtak, kérésüket közmegelége­désre fogja elintézni, mert úgy­mond „nekem egészséges gaz­dasági alanyokra van szükségem, nem tönkre­ment egzisztenciákra." A miniszter nagy éljenzéssel fogadott beszéde után a küldött­ségek és a képviselőtestület át­vonultak a Vigadóba, hova el­helyezkedésük ulán a miniszter és kísérete is csakhamar követték. A beiktató díszközgyűlés Pontban 11 órakor nyitotta meg Berthóty István dr. a díszközgyű­lést, előadván, hogy annak egyet­len tárgya Bud János dr. pénz­ügyminiszter Békéscsaba város képviselőtestülete állal megválasz­tott d'szpolgár beiktatása. Majd kijelölte azon bizottságot, mely a minisztert felkérje a gyűlésen való részvételre. A bizottság elnöke Bartoss Ferenc apátplébános, tag­jai Bolyánszki Pál és Maczák György leltek, kik nyomban el­indultak a miniszterért s amikor pár perc múlva a miniszter a teremben megjelent, az egész képviselőtestület percekig felállva ünnepelte. Amint a szemmel láthatóan meg­hatott miniszter helyet fogialt az asztalnél, felállott Berthóty István dr. polgármester és mondott egy olyan klasszikus formájú, tartal­mas és olyan szivből fakadó remek beszédet, hogy a végén az érzelmek feltörő áradata sodrá­ban kibuggyantak a könnyei. Azzal kezdte beszédét a polgár­mester, hogy a minisztert, amint a terembe lépett, az őszinte sze­retet fogadta, melynek pedig nem családi kapcsolatok, nem régi ismeretség a forrásai, hanem a szivekben élő elismerés tudata, azért a titáni munkáért, azért az önfeláldozó hősi küzdelemért, me­lyet a miniszter szerencsétlen or­szágún!- súlyos helyzetének javí­tása érdekeben immáron több esztendeje folytatott. A háború csapásai, az arra következő for­radalmak és megszállás utáni kábulatból még fel sem eszmél­hetett e nemzet, már testén volt a fegyveres háborúnál sokkalta sú­lyosabb és szívtelenebb gazda­sági harc, mellyel ellenségeink még azt u koldus szegénységet is elakarták venni, amit amazok meghagytak. Ránkszakadt pén­zünk romlasa következtében szám­talan betegség, a pénz utáni haj­sza, a kör.nyen szerzett pénzzel való tobzódások immár erköl csünket kezdték rombolgatni, hogy végül megrendüljön a munka tisztességében vetett hitünk is. Elszoruló szívvel, apatikusan ál lőttünk a gazdasági megsemmisü­lés örvényének szélén épen akkor, amikor ennek a városnak józan, dolgos népe, meiy fokozottabb mértékben érezte a gazdasági nyo­morúságot — felismerte földrajzi fekvésének fontosságát, a haladás útjára lépve teljesíteni akarta kö­telességét. Mi, akik szívszorongva figyeltük gazdasági életünk há­nyódó hajóját, akkor, amikor ez a hajó megmenekült és sima vi­zekre került, megkönnyebbült szív­vel, határtalan tisztelettel tekintet­tünk a hajó kormányosa felé, aki azzal együtt megmentette a jövő­be vetett hitünket is. A hálának átérzése, a hazafiúi önfeláldozás teljesítményének megbecsülése ju­tott kifejezésre akkor, amikor azt az embert, aki mindezeknek leté­teményese, egyhangúlag városunk díszpolgárává megválasztottuk, ön­magunkat tisztelvén meg ezzel az eliiatározással. „Amikor itt Bud János dr. pénzügyminiszter ur őexellenciaja díszpolgá­runk a képviselőtestület előtt megjelent, ünnepé­lyesen kijelentem, hogy öt a város polgárai közé befogadom és beiktatom: szivemből fakad az óhaj, hogy legyen ez a múl­tért elismerő megnyug­tatás, a jövőre pedig biz­tatás. hoty azt a nagy munkát, melyet kezdett fejezze is be és nyerjen ezért minden elismerést feltámadó Nagymagyar­országunktól." A beszédét meghatottságában kibuggyanó könnyek között befe­jező polgármestert és hasonlóan lelkemélyéig meghatott minisztert percekig tapsolja és éljenzi a kép­viselőtestület. Az ünneplés elcsitultával Rell Lajos dr. állott felszólásra ki még a polgármester beszédének meg­hatott hangulatában költői lendü­letű, irodalmi ékességektől csillogó beszédében méltatja a multat, a jelent és kér pártfogást a minisz­tertől a jövőben. A nagy tetszés­sel fogadott beszéd után Bud sJá­nos dr. pénzügyminiszter állott fel szólásra. A miniszter beszéde Mindenki meg fogja érteni, hogy a jelen pillanat meghatottságának első szavai csak a háláé és a köszöneté lehetnek azért a sok szeretetért és jóleső megbecsü­lésért, melyet a város közönsége részéről tapasztal. De ne várjanak tőle virágos szavakat, mert ő ahhoz nem ért, őt egész életében reáliák vezették minden cseleke­detében, melyekkel a köz hasz­nára akart lenni. Ma is az ezek által kitűzött nyomokon halad, hogy ezen az uton az ő munkás­sága is segítsen elérni jövendő Nagymagyarországunkat. Hálás szívvel köszöni, hogy éppen ez a

Next

/
Thumbnails
Contents