Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-04-04 / 76. szám

2 BFLKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1926 április 4 kell lennie, de egyszerSmint n8gy hasznot és ériéket is jelenthet. A várható eredmény pedig megéri a fáradságot. Dr. Gyöngyösi János. Honfoglalás-kori lelet Békéscsabán Szembetűnő jelenség, hogy az utóbbi évek gazdag aratást jelentettek a régészeti tudomány számára. Olyan emlékei kerüllek napfényre a régen letűnt évszázadoknak, sőt évezredeknek, melyek sok tekintetben merőben uj, a valóságot az eddiginél sokkal jobban megközelítő képet adnak majd azok kultúrájáról és életviszonyáról. Legyen szabad Tutankhamon sírjának feltalálására, vagy a németországi nagyszerű állapotban feltárt cölöpépitményekre hivatkoznom. Jelentőségükre nem j kisebbek Olaszország és Görögország pompás leletei sem. Mindezeknek eredményeit a nagyszerű haladást mutató fototechnika segítségével az egész müveit világgal napok leforgása alatt ismertette meg az a kitűnő szolgálatokat tevő napi sajtó, mely eddig csak szűkszavú hirek alakjában regisztrálta ennek a tudománynak elért eredményeit is. A nagyközönség — melynek a régészeti leletek mindig érdeklődése körébe esfek — ilyen pompás tájékoztatások alapján mindig fokozódó figyelemmel kisérte La most folyó munkálatoknak haladását, melyek hazánk múltja kér déseinek tisztázása tekintetében is feltűnő eredményeket hoztak tudomására az utóbbi időben. A nehéz viszonyok között annyi nagyértékü régészeti lelet került napfényre nálunk is, hogy sok tekintetben tisztázódott a tudományos álláspont azokról a viszonyokról, melyek közölt a DunaTisza táján a rég letűnt korokat átélte. Az elért eredményekben három tényezőnek van különösebb jelentősége : a felfokozott érdeklődésnek, aTrianonnal szűkre szabott terület könnyebb áttekinthetésének és a véletlennek, mely mindenkor segítőtársa volt a kutató munkának. Muzeumunk, mely itt a lelőhelyek középpontjában nagyértékü munkát végezhetne ezen a téren is, anyagi eszközök hiján csak a véletlen segítségével gyarapithatta — különösen őskoriakban — gazdag gyűjteményét, de már a közel jövőben abban a helyzetben lesz, hogy tervszerű kutatásokat végezhet. Ezt épen az amatőrök örvendetes elszaporodása bizonyítja a legnyomatékosabban. Az amatőrök munkája ugyanis 99°/o-ban káros! Káros azért, mert a tudománynak nem lelettárgyra van szüksége, mert ezen a téren ujat alig, legfeljebb változatokat lehet felszínre hozni. A tudomány a lelettárgyek feltalálásának kö rülményeiből tud értékes .következtetéseket megállapítani, melyek nagyon lelkiismeretes tájolásokat, méréseket tesznek szükségessé a helyszínén. Nagy jelentőségű a lelőhely talajviszonyainak szakszerű ismerete, a különböző fázisokban elkövetkező fotografálás, mert a helyükről elvett tárgyakat soha többé emlékezetből helyükre tenni nem lehet. A türelem és minden izgalom teljes hiánya tehet csak alkalmassá bennünket arra, hogy kapkodásunkkal bajt ne csináljunk, hogy a legapróbb résziéiig átkutassunk minden parányi göröngyöt, hogy ne nyuljunk erőszakos kézzel semmihez, hogy a lelet kiváltotta örömünkben hamarabb abba ne hagyjuk a munkát, mint megtaláltunk mindent, amit a szerencsés véletlen kitár előttünk. Ehhez pedig olyan felkészültség kell, ami csak a szakemberben lehet meg feltétlenül. A használni akaró amatőr azért forduljon mindig szakember segítségéhez, mert a legjelentéktelenebbnek tetsző dolog is nagy szolgálatot tehet a tudománynak és a legpompásabb lelet is ócskaságok halmazává válhat, ha hozzá nem értő kezek lelőhelyéről elmozdítva azzá teszik. És mindez arra a7 apropóra jut eszünkbe, hogy az épülő postapalota földmunkálatai alkalmával a város kellő közepén nagyszeiü leletet pusztított el a köteles körül tekintés hiánya. Három pompás sirt talállak — bizonyéra egy sirmező egyedei lehettek — melyeket ásó, lapát percek alatt tönkretett. A három különböző napon talált és tönkretett leletlárgyaket és csontokat egy állvány alatt halomra hányták, ezzel csak tetézték a bajt. Különösen egyik sirnak lehetett volna döntő jelentősége, melyben emberi csontváz és lócsontok voltak együtt, a csontváz fejénél kézenformált, égeleilen anyagedény állott, mellette pedig két kard feküdt. Hogy a sir lovas sir volt, annak bizonysága a lócsontok mellett a zabladarab és egyéb szerszámtöredék mellékletek. Az összetört lelettárgyak a helyes következtetések kétségtelen értékét lényegesen befolyásolják, de nem jelentéktelen, hogy a lelet körülményeire vonatkozólag is csupán a munkások „arra volt a feje", „alatta volt a bajnét" és hasonló „megbízható" bemondása áll rendelkezésre. Mégis megállapítható, hogy haladottabb népvándorláskori lelettel van dolgunk, mely nagyon valószínűvé teszi, hogy honfoglaláskori emlékek romjai kerültek muzeumunk birtokába. Magyarország a népvándorláskori leletek klasszikus földje, de épen Csaba egyike a Körösök vidékén azon helyeknek, hol alig került eddig felszínre népvándorláskori emléktárgy. Ez ad nagy értéket a megrongált és feldúlt sirleletnek, melynek tudományos feldolgozása még a közeljövő feladata. Nem könnyű feladat, de a szakember munkakedvét csak fokozzák a munka leküzdésre váró nehézségei. A hasonló károsodások elkerülésére nagyon üdvösj^dolog volna, ha a rendőrhatóság a gyakoribbá váló építkezések megkezdésére való tekintettel közhírré tenné azokat a törvényes intézkedéseket, melyek kötelezővé teszik a régészeti leletek bejelentését. Dr. Banner Benedek. A fürdőrészvényért egy gőzfürdő vagy két strandfürdő jegyet adnak A kisrészvényeseknek nincs aggodalomra okuk A Békésmegyei Közlöny annak idején sokat irt, sürgetett az építendő gőzfürdő ügyében és mint legpraktikusabb, kivitelében a legközelebb eső megoldásul a Strandfürdővel kapcsolatos megépítés! propagálta. A Közlöny érvelésének helyességét megerősi ették egyfelől a szakértők, másfelől a képviselőtestületben felszólalók s igy a képviselőtestület a közvélemény teljes megnyugvására a propagált módon oldotta meg a gőzfürdő kérdését. Talán a Közlöny fent jelzett hathatós közreműködése az oka annak, hogy, amnt a képviselőtestületi határozat meghozatott, egyre másra kerestek fel bennünket olyan kis egzisztenciák, akiket nyilván azok biztattak fel, akiknek a Strandfürdővel kapcsolatos megoldás nem volt szimpatikus, hogy ha már síkraszállottunk az ügy ilyen elintézése mellett — tarlsuk kötelességünknek azt is megakadályozni, hogy az ő pár darab részvényük el ne értéktelenedjen. Bennünket akkor sem vezetett más, mint közérdek, amikor a Fürdő Rt-gal kapcsolatos megoldást ajánlottuk s most, amikor a kisrészvényesek ezzel a kéréssel fordultak hozzánk, újból csak a közérdeket tartottuk szem előtt és utána jártunk a dolgoknak. Mindenek elölt meg kell állapítanunk azt, hogy kis részvényes tulajdonképen kevés van, de épen mert a legszegényebb osztályból kerülnek ki, feltétlenül méltányos, hogy őket semmiféle károsodás ne érje. A kis részvényesek nem kívánnak egyebet, mint azt) hogy a birtokukban levő — egyenként mintegy 5—15 — részvény el ne értéktelenedjen, vagyis, hogy az legalább az értékét, a másfél pengőt megérje, 8 ne csak értéktelen papir legyen, mint ahogyan egyesek elhitetni akarják velük. Az bizonyos, hogyha a fürdő városi üzem lenne, akkora nyerészkedést nem folytathatna, hogy a nyeressgből tekintélyesebb osztalékot fizethessen a részvényeseknek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a részvény elértéktelenedik, mert, ha a fürdő városi kezelésben is íenne, a városnak elsőrangú kötelessége kell, hogy legyen az is, hogy a fürdő lehetőleg önmagát tartsa fenn. Miután a strandfürdő bevétele kiegyenlíti a gőzfürdő nagyobb fentartási költségeit okos gazdálkodással igen is lehet és kell tartalékalapról gondoskodni a közönség megsarcolása nélkül. Igen is lehet és szabad akkora nyereségre szeri tenni, hogy a fürdő további fejlesztéséhez és osztalék részére szükséges szerény alap abból létesíthető legyen. Arról tehát, hogy a fürdőrészvény elértéktelenedjen, még ebben az esetben sem lehet szó. Ámde a fürdő nem városi kezelésben fogja üzemét folytatni, csak városi felügyelet alatt s ennélfogva ismét nem lehet aggodalmuk a kisrészvényeseknek. Ezektől függetlenül is éppen a Közlöny közbenjárása mindenkit kielégítő megoldást eredményezett. Nevezetesen annak semmi akadálya sem lesz, hogy akkor, amikor a fürdő a kezdet nehézségein tul van — mondjuk egy fél év után — bizonyos beosztással minden kis részényes részvényét fürdőjeggyel cserélje ki. Vagyis abból a feltevésből kiindulva, hogy fürdeni mindenkinek kell es valószínűleg mindenki akar is — tehát a kisrészvényesek is — ahelyett, hogy pénzért váltanák meg a strandfürdő, vagy a gőzfürdő jegyeket: részvénnyel fizessenek. A fizetés módja is könnyű, mert egy darab fürdőrészvényért lehet adni két drb strand vagy egy drb gőzfürdő jegyet. Ha a fürdőigazgatóság megfelelő időbeosztással tervezetet készít és a részvényeket ily módon cseréli be, kettős célt érhetünk el. Az egyik az, hogy a kisrészvényesek részvényeiket úgyszólván eladhatják. mi<? a fürdő különösebb megterhelés nélkül és anélkül, hogy azokért pénzt adna ki, hozzájuthat saját részvényeihez. Ez azért is fontos körülmény, mert a gőzfürdő bizonyosan, ha lassú tempóban is, de egyszer csak át fog menni a város kizárólagos tulajdonába, ha csak a nagyobb érdekeltségek nem fognak különösebben részvényeikhez ragaszkodni. Természetes, hogy a részvényeknek most egyszerre és pénzért való megváltása veszélyeztetné épen azokat az előnyöket, melyek miatt a képviselőtestületnek a Sirandfürdcvel kapcsolatos megoldást kellett választania. Akkor azonban, amikor a fürdő bevételei már akkorák, hogy az önköltséget fedezik, a részvények fenti módon való lassú bevonásának nem lehet semmi akadálya. De ez is csak a gőzfürdőre áll, mert a Strandfürdőben tökéletesen mindegy, hogy abban naponként egy bizonyos ideig 30—40 ember nem pénzért, hanem részvényért megváltott jeggyel fürdik. Amikor csak dicsérettel szólhatunk a fürdő érdekeltségek méltányosságra való hajlandóságáról, ugyanakkor örömmel nyugtathatjuk meg a részvényeseket, hogy aggodalomra okuk ne legyen, mert a legrosszabb esetben ugy vehetik a dolgot, hogy egy pár hétre, vagy hónapra előre megváltották fürdőjegyeiket. Megfelebbezhető-e a kamarai választási Az alispán táviratilag kér magyarázatot a minisztériumtól és a kamarától Gyuláról jelentik: A kamarai választások a megye területén lezajlottak, amint értesülünk, a gyulai és csaoai választás ellen felebbezést akarnak beadni. A felebbezésekkel kapcsolatban igen érdekes vita támadt a vármegyeházán. A vita azonban meddő maradt, mert nem tudták megállapítani, hogy megfelebbezhetők-e a kamarai választások? A választásról szóló 1886. évi törvénycikk és az idevonatkozó 1924. évi miniszteri rendeletben ugyanis nincsen utalás arra, hogy felebbezhetnek-e a választások eredménye ellen, vagy sem. Az alispán a kélségeket elakarja oszlatni, éppen ezért táviratilag kérdést intézett az illetékes minisztériumhoz és a szegedi kereskedelmi és iparkamarához. A beérkező válaszok adnak majd felvilágosítást ebben az érdekes ügyben.