Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-06-24 / 140. szám

««NRES izási AMA lOIMi KOR®SA Békéscsaba, 1926 junius 24 Csütörtök / / 53-ik évfolyam, 140-ik szám BEKESM KOZLOIT Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. 5gy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. FOLITIEál NIPILIP Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi Jánoe Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonsaim: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáé II. kerület Ferenci József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. Hová rohantok ? Az öngyilkosságok epidemiája okának kutatása céljából át olvastam egy sereg statisztikát és néhány komoly szaktekintélynek erre vonatkozó írását. Valamennyiben a járvány oka: gazdasági leromlásunk. A megdöbbentő statisztikák különösen fájdalmas képet festenek a női erkölcsnek immár katasztrofális leromlásáról, mely, ha elébe gátat nem vetünk, elkerülhetetlenül az egész nemzet e

Jkölcsi leromlásét fogja eredményezni. Tévedés lenne azonban azt hinni és abba beletörődni, hogy ennek a lelki leromlásnak a gazdasági nyomor az egyetlen oka. Ha nem látnánk napról napra, hogy jó enyagi viszonyok között élő családok leányai fordulnak az öngyilkosság eszközeihez, mint végső i egoldáshoz; ha nem látnánk, 1 ogy közülük is mindgyakrabban indítanak gyermektartási pereket, ha nem hallanánk a társaságokban széltében-hosszában szellőztetni ilyenek szerelmi ügyeit is; akkor igazat adnánk a statisztikának. Miután azonban mindezeket a csonka haza valamennyi városában napról-napra tapasztaljuk, akármennyire is meggyőzőnek látszik a gazdasági nyomorúsággal való indokolás, kénytelen vagyok egyéb okokat is keresni és azokra rá is mulatni. Ezek között az okok között a legnagyobb: a családi élet kötelékeinek meglazulása, a családban ápolt erkölcsi fogalmak összezavarodása. A mi leányaink egészen a háború végéig bizonyos — nálunk és a hasonló kulturáju népeknél kialakult — családi törvények szerint éltek. Ezeknek a törvényeknek szigorú betartása bizonyos kötöttséget jelentett a leány egyéni életében, azonban a kötöttség egyúttal védelme is volt a leánynak minden erkölcsi defektus ellen mindaddig, mig hitvessé nem vált. A világháború után csonka hazánk első erkölcsi zavarodottsága, a kommün itt felejtett szabadossága, a bizonytalan jövő, a harctereken elpusztult ifjú nemzedék hiánya, lányainknál mindinkább fokozódó pánikot idézett elő. Ez az állapot különösen alkalmas volt arra, hogy leányaink lelkükbe fogadják a nyugatról jövő eszméket, divatokat, hóbortokat. Csakhogy mig a nyugat nőit évszázadok kialakult nevelési rendszere következtében ezek az eszmék, divatok, hóbortok semmiképen sem sodorhatták veszélybe, addig a mi lányaink teljesen ellentétes nevelési rendszerünk miatt, ezeknek befogadása következtében az erkölcsi zavarodottságot, a lelki lezüllést el sem kerülhették. A nyugat eme hóbortjainak befogadása nálunk valóságos méreg lett. Ugy is hatolt. Szertelenségeket okozott és ma már ott tartunk, hogy etonfrizurás, cigarettázó, bicikliző, férfitérsaságokban egyedül megjelenő, férfi ruhákban járó leányainktól ez egészséges idegzetű férfi idegenkedve fordul el, mert amikor látja őket, önkéntelenül a hermafroditák szánalmas figuráira gondol. Ezek a nyugatot jogtalanul majmoló leányok olyan szánalmas figurái korunknak, mint amilyenek a tudósokkal vitába szálló félmüveitek. Mig a mi nevelési rendszerünk bár nem ad annyi szabadságot leányainknak, mint például az angol az angol leánynak, addig azzal szemben meg van az az előnye, hogy a kereteket nem zazarják össze és igazi nőtipusokat ad. Amint megnövelték leányaink az anya, tehát a családi középpont és a közöttük levő rádiuszt motoibicikiivel, cigarettával, etonfrizurával stb., ugyanolyan mértékben távolodtak el a női ideáloktól és lettek sokszor az anyai kéz- j tői való távolban esendő, szánal- I masan együgyü öngyilkosjelöltekké. Jól vésse lelkébe tehát minden magyar leány, hogy ő nem mozoghat ugy, mint az angol, mert mig ennek a nevelés adia fegyveiek mind kivétel nélkül birtokában vannak, addig a magyar leány valósággal meztelen fegyvertelenségeben. Szomorú dolog, hogy ezt a meztelenséget a szülők nem látják, de meg szomorúbb dolog, — ámbár egészen természetes — hogy ezt a meztelenséget a legtöbben kihasználják és a legeslegszomorubb, hogy az esetek 90 százalékában nem is lelki vonzalom, nem szerelem, hanem egész közönséges érzéki vágy sodorja katasztrófába a leányokon, családokon át az egész nemzetet, mert kétségtelen, hogy ha valami isteni hatalom közbe nem lép: nemzetünk megvetett szibaritája lesz Európának, melynek lelkisége a benne felhalmozódó dudvák miatt századokig nem lesz képes egyetlen sudár fenyőt sem kitermelni. F. Mikor telepitik ki már a rendőrséget a museumból P A földszinten elhelyezett néprajzitát pusztulása (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megírtuk annakidején, hogy a város a muzeum épületén a muzumi bizottság javaslatára alapos restaurálási munkálatokat rendelt el. Ezek a munkálatok már befejezésükhöz közelednek és megállapítjuk, hogy ezek után kívülről valóban nevéhez méltóvá lett az értékes épület. Ámde, ha belülről nézzük az épületet, kétségbe kell esnünk afelett a szörnyű pusztulás felett, mely felé a földszinti néprajzi tér halad, sőt nemcsak ez, hanem zsúfoltságuk miatt az emeleten elhelyezett tárak is. Ennek a most már nem is lassú, hanem rohamos pusziulásnak egyetlen oka az, hogy a kiállítási termeket az egész alagsoron kettő kivetelével már évek óta az államrendőrség tartja megszállva. Jól tudjuk, hogy ennek a kulturális szempontból rettenetesen szégyenletes helyzetnek sem a rendőrség, sem pedig a város nem okai, hanem egyedül a lakáshiány, mégis azt hisszük, itt lenne most már az ideje annak, hogy ugy a rendőrség, mint a város hozzon már úgyis csak rövidebb időre szóló áldozatot és helyezzék ki a rendőrséget a muzeum épületéből. Hiszen miről /an szó tulajdonképen ? Arról, hogy a rendőrség addig, mig a város valamelyik nagyobb épülete felszabadul, elégedjék meg szűkebb elszállásolással. Aztán egy, legfölebb két évet a rendőrség ké pes lesz kihúzni kisebb szálláson is, de a muzeum értékeinek egész tömege fog tönkremenni, ha még egy-két évig hasonló állapotban marad. Fáj az ember szive, ha látja azt a pusztulást, amelynek könyörtelenül van kitéve helyi kulturánk annyi pótolhatatlan emléke. Menjenek csak ki a városatyák és Jánossy Gyula főtanácsos, aki maga is fejlett kultur, sőt művészi érzékkel rendelkezik és kétségbe fognak esni az ott látottak felett. Meglátják majd, hogy a gondnok —miután kiszorította kamrájából a rendőrség szabó- és cipészmühelye — az első számú kiállítási termet használja kamrának. Fogják majd látni, hogy a nagyértékü tárakat milyen közelről fenyegeti a pusztulás. Mi nem akarjuk leírni ezeket az állapotokat, mert szégyeljük magunkat, felszakítani és a köz elé tárni városunknak ezt a csúnya fekély ét. Azért kérjük a képviselőtestületet es az államrendőrséget, hogy alakítsanak egy közös bizottságot és vizsgálják meg maguk ezekét az állapotokat. Ugyanakkor azonban meg Í3 mondjuk, hogy hova lehetne elszállásolni a rendőrséget, mert hiszen évek óta azt a szterotip választ halijuk: Helyes, helyes, de hová menjen a rendőrség? Szállásoltassék el ideiglenesen a rendőrség a Népházban, honnan azt az egy-két hivatalt könnyen el lehet helyezni, akár a városházán, akár az anyakönyvi hivatalban. De van egy másik megoldás is és pedig az, amire egyébként a képviselőtestületnek határozata is van, nevezetesen a városház keresztépületének a felépítése, mert ha ez megtörténik, nyomban megoldást nyer egy sereg nyomorúság. Elhelyezést nyerhet a rendőrség, a tűzoltóparancsnok, helyiséghez jutnak az esküdtek és & többi kisebb hivatal, melyek ezidő szerint a szabad ég alatt tanyáznak, vagy a legjobb esetben egyikmásik hivatal sarkaiban húzódnak meg. Tehát addig is, mig a városháza keresztépülete felépül, helyezzék el a rendőrséget a Népházban és szabadítsák fel végre a Kultúrpalotát. Csak egy kis jóakarat kell és már is eltűnnek ezek a minden kulturembert elképesztő, szomorú állapotok. 77 termésértéhesités megkönnyítése Budapest, junius 23. Az idei termés értékesítésének sikere érdekében nagyszabású forgalmi könnyítések történtek. A budapesti piacra szállított élelmiszereket óránként 50 km. sebességgel közlekedő gyorstehervonatok viszik. Megjavították a külföldre irányuló szállítmányok csatlakozását is, ugy hogy például a kecskeméti barack 24 óra múlva a bécsi fogyasztá asztalán van. Beiktatták Tüakkay erdélyi református püspököt Kolozsvár, jun. 23. A felekezeti kereteken lulmenő ünnepséggel iktatták be Makkai Sándor, Erdély újonnan megválasztott ref. püspökét méltóságéba. A beiktatáson megjelentek Bánffy György és Bánffy Miklós grófok, Ugrón István, Bethlen György gróf, Zeyk Domokos és Teleki Artúr grófok és a különböző egyházak képviselői. Makkay püspök magasszárnyalásu beszédet mondott. Pályázat altisztképző tanfolyamra Budapest, jun. 23. A jutási 4 évfolyamos honvéd altisztkéző és nevelő első évfolyamába szept. folyamán 150—200 díjmentes és ingyenes ellátást nyújtó hely kerül betöltésre. Pályázhatik minden magyar állampolgár, aki a 14. életévét betöltötte, de a 18-ikat nem haladta tul és legalább 6 elemit végzeit. A pályázat határideje julius 15.