Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-06-24 / 140. szám

2 llSŰföJSSffiFÉI KÖZJ/jEI Békéscsaoa, 1926 junius 731 Bonyolódik a lányszöktetési kaland Egy pincémé állítólagos szerepe a titokzatos ügyben Nyilatkozik az egyik kislány apja — Az eltűnteknek még semmi nyoma — Igy kezdtem visszaemlékezni arra is, hogy velünk egy udvar­ban lakott egy idősebb pincémé, aki tudomásom szerint annakide­jén be volt keveredve abba a lány­kereskedelmi perbe, melyből kifo­lyólag Dina Jánosnét hat évi bör­tönre Ítélték. — Emlékezetem szerint a kis­lány nagyon jó barátságot tartott fenn ezzel az asszonnyal egészen addig, amig az udvarból el nem költöztek. Azóta nem láttam. Tu­domásom szerint egyik közeli köz­ségben laknak. Mint egy nyolc-tiz nap előtt a pincémé, egyik szom­széd állítása szerint Csabán volt és akkor találkozhatott a kislány­nyal. Legalább is könnyen követ­keztethetem ebből a tényből azt is, hogy a kisleány az eltűnését megelőző nyolc-tiz napon feltűnő zavartan viselkedett és mindunta­lan emlegette, hogy közelebbről egy iskolai kirándulásra fog menni. — Nem akarok ebből messze­menő következtetéseket levonni, de mert a városban elterjedt hirek szerint a kislányok egy idősebb asszony térsaságában távoztak el a városból, ezt a lehetőséget sem szabad figyelmen kivül hagyni. — Egyébként a kisleány fehér matrózbluzban és kék szoknyában volt és egy rózsaszínű grenadin ruhát vitt magával. Eddig tart az eltűnt leány apjá­nak nyilatkozata. A leányok szö­kési vagy szök'e'ési ügyéről e pil­lanatig semmi pozitívum nem áll rendelkezésre. A rendőrség a nyo­mozást minden irányban kiterjesz­tette. — h.l — (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnapi számunkban beszámol­tunk már arról a titokzatos lány­szökés vagy szöktetési kalandról, amelynek középpontjában két csa­bai kislány, K. M. és Cs. E. álla­nak. A városban a legfantasztiku­sabb verziók keringenek az érthe­tetlen históriáról, éppen azért szük­ségesnek tartottuk utána járni és a lehetőségek szerint tiszta képet nyerni az ügyről. Sajnos egyelőre csak feltevések vagy lehetőségek utján lehet rekonstruálni némikép a történetet. Nyilatkozik az apa Felkerestük az egyik kislány, a tizenhárom esztendős Cs. E. édes­apját, aki a szomorú ügy hatása alatt leverten kezdi el nyilatko­zatát. — Hétfőn délután 3 órakor tá­vozott el otthonról a kisleány az­zal, hogy valamilyen készülő mű­kedvelői előadás próbájára megy. Az anyja készített neki valami ennivalót, elkérte függőit, kis gyű­rűjét sőt egyik barátnője láncát is magával vitte. A rajta levő ruhán kívül csak egy kis grenadin ru­hácskát vitt. Azóta nem láttuk. — Sokat töprengtem, de mert semmi értesítést nem hagyott hát­ra, képtelen voltam magyarázatot találni. Csak későbben, mikor a városban már különféle verziók keltek szárnyra, kezdtem magam is gondolkodni és bizony az eltű­nést megelőző idők igen sok ala­pot adnak a szállingózó gyanúk­nak. Beszámoló a csabai országos vásárról Gyenge felhajtás as állatvásáron, csekély érdeklődés, csak Törökország és Csehszlovákia vásárolt — Gyenge volt a kirakodóvásár Az idei országos vásár nem a legbiztatóbb auspiciumok között indult. A máskor országos vonat­kozásban is leglátogatottabb állat­vásár igen gyengének bizonyult, csak alig-alig alakult ki valamilyen forgalom. A Csehszlovákia szá­mára történt vásárlás hozott az­után némi élénkséget és igy tör­ténhetett, hogy a gyenge felhajtás és még gyengébb helyi érdeklő­dés dacára mintegy hétszáz állat cserélt gazdát. A lóvásár már több elevenséget mutatott. Itt is a kül­föld érdeklődése villanyozta fel a vásárló kedvet. Különösen Török­ország számára kerestek egészen elsőrangú lovat és néhány lő el­érte a hat-hétmilliós árat is. A vá­sáron egyébként a következő árak alakultak ki: Borjú 300—400 ezer, lehén 3—4 millió, ökör 5—7 mil­lió, Lovak : igás 2—3 millió, egy éves csikó 1,500.000-2,500.000, vágó ló 600.000—1,000.000. Ezen­kívül, mint említettük néhány egé­szen kitűnő ló elérte az 5—6 mil­liós árakat is. A gabonavásár is vontatotton indult. Ugylátszik a vásárlókedv minden vonalon hiányzik, mert a máskor különösen élénk gabona­piacon is szinte ijesztő volt a lanyhaság. Ez a ianyhaság mutat­kozott meg az árak kialakulásá­ban is. Magánforgalomban a buza ts 410—430, árpa 210—225, a ten­geri pedig 200—215 ezer koronás árakat ért e!. A kirakodó vásár Ellentétben az állatvásárral, a kirakodó vásár szokatlanul élénk volt. Igaz, az élénkséget inkább a kereskedők és árusok nagy se­rege okozta. A vásárlóközönség itt is tartózkodóan viselkedett. Komoly árucikkekben ugy szólván semmi kereslet nem mutatkozott. Bútorok, ruházati cikkek alig fogy­tak. Vásárló kedv még leginkább a tipikusan vásári áruk, bazár­cikkek és élelmiszerekkel szemben volt. A hagyományos dallamu és nem minden ötlet hijján való „előénekléstől" hangzott az egész vásár, de még igy is bizonyos nyomottség jellemezte. Hiányzott a régebbi vásárok szine és han­gulata. A déle'őtti vásár alig volt népesebb egy nagyobb hetipiac­nál. Talán a megbízhatatlan idő­járás is egyik előidézője volt en­nek, de azt hisszük, igazi okát mégis csak a pénztelenségben kell keresni. A délután folyamán szinre élén­kebb volt ugyan a vásár, de na­gyobb kereslet ekkor sem mutat­kozott. Talán külsőségeiben, tar­kaságában és főkepen hangos­ságában közelebb jutott a régi országos vásár bizony minden vo­nalon rosszul sikerült. vásárokhoz, de végeredményben mégis csak a,ra a megállapításra kell jutni, hogy a csabai nyári Egymillió katasztrális hold föld hever kihasználatlanul az ország szivében A békés-, csongrád* és csanádmegyei szikestalajok — A kor­mány hosszúlejáratú olcsó kölcsönt folyósít a szikestalajok megjavítására Magyarország mai válságos gaz­dasági helyzetében az ország gaz­dasági talpraállásának a sorsa függ a helyes és célszerű gazdál­kodástól. Ilyen körülmények kö­zött valósággal meglepetésként szolgált az a statisztika, amely ma jelent meg az országban elte­rülő bevetetlen földekről. A statisztika szerint ugyanis a csonkaország területén nem ke­vesebb, mint egymillió hold fek­szik kihasználatlanul. Ebből az egymillió holdból a legtöbb Békés­megyében terül el, ce jut belőle bőven Csanád megyére, igy a töb­bek között Makó város terüle­tére is. A szikes talajok terméketlensége kimondhatatlan kárt jelent az or­szágnak. Jól tudja és érzi ezt az óriási veszteséget a földmivelés­ügyi minisztérium is, amely már évek óta folytat tudományos kísér­leteket a szikes talajok megjavi tására. Ezek a tudományos kísér­letek azonban ezideig nem tudtak számottevő eredményt produkálni, legalább nem olyat, amelynek bevezetése a gyakorlatban jöve­delmezőséget biztosítana. A tudományos kísérletektől füg­getlenül a szarvasi gazdák is meg­próbálták a határukban elterülő szikes talajoknak az úgynevezett digózási módszerrel való megjaví­tását, ami abból áll, hogy a ter­méketlen szikes földet mindenféle idegen anyag hozzáadása nélkül magával a földdel, a mélyebben fekvő sárga agyagos réteggel ja­vítják meg. A digózási eljárás eredményes voltát hivatalos körökben sok ideig kétségbevonták, sőt egyenesen pénzkidobásnak tartották. A szarvasi gazdák azonban a gyakorlatban bizonyították be, hogy a digózással termékennyé tett föld rendes munka mellett átlag 8 má­zsa termést hoz, de van rá eset, így a mult évben is előfordult, hogy ilyen eljárás után 10 mázsás termést hozott a szüztalaj. A gyakorlati példák most ugy­látszik, meggyőzték a hivatalos köröket is az eljárás helyességé­ről, mert Bud miniszter most ki­látásba helyezte, hogy amennyi­ben ez a termés is igazolja a di­gózási eljárás célszerűségét, ugy nagy összeget utalványoz hosszú lejáratú kedvezményes kölcsön cimén a szikes talajok megjavítá­sára. Az e cimen folyósított köl­csönnek egyébként igen nagy je­lentősége lenne a munkanélküli­ség csökkentése révén is, mert a magyarországi szikes talajok digó­zása két évig munkát és a munka révén kenyeret biztositana Magyar­ország összes földmunkásainak. Az eijárás holdanként 3 millióba kerül. Gyűléseznek a hadi­kölcsöntulajdonosok A hadikölcsöntulajdonosok az egész országban szervezkedtek, sok helyen már gyűléseket is hív­tak össze, melyeken erélyes hangú határozatot hoztak, sürgetvén a kölcsönök valorizálását. Békéscsabán junius 27-én, va­sárnap délután 3 órakor a Szé­chenyi ligeti pavillonban lesz a hadikölcsöntulajdonosok gyűlése, melyre, mint értesülünk, a főváros­ban székelő központ is leküldi megbízottait. Ajánlatos lenne, hogy a gyűlésen valamennyi hadiköl­csöntulajdonos megjelenjen, mert minden akciónak csak ugy lehet sikere, hogy ha az mennél szé­lesebb alapokra helyezkedik, az pedig köztudomásu, hogy Békés­csabán rengeteg hadikölcsönköt­vény van az egyes gazdák, a vá­ros és intézetek birtokában. Elkészült az ingójelzálog módosított javastata Budapest, junius 23. Az ingó­jelzálog hitelről szóló javaslat mó­dosított formája már elkészült és a legközelebbi jövőben az igaz­ságügyminiszterium az érdekkép­viseletek elé terjeszti hozzászólás céljából ezt a törvényjavaslatot. Briandnak sikerült a kormányalakítás Páris, junius 23. Tegnap este 11 órakor Briand Caillaux-a\ ta­nácskozott. Közvetlen éjfél előtt Briand az újságírók előtt kijelen­tette, hogy sikerült minden nehéz­séget kiküszöbölni és legkésőbb ma délben a köztársasági elnök elé terjeszti az uj kormány név­sorát. Betörés a gróf Károlyi palotába Budapest, jun. 23. Ma reggel a gróf Károlyi palotába, amint Ada­tnék Imre titkár hivatalos helyi­ségébe lépett, meglepetve látta, hogy a szobában levő hatalmas Wertheim szekrény ajtaja nyitva van. Rosszat sejtve, sietett köze­lebb és látta, hogy a 200 milliót tartalmazó kézi kassza eltűnt. A betörés annál rejtélyesebb, mert a kassza kulcsa, mint rendesen, most is a titkár mellényzsebében volt és a kasszán semmiféle kül­sérelmi nyom nem volt látható. A betörés vakmerőségét bizonyítja az is, hogy a szobához, amelyben a Wertheim szekrény volt, csak 6 hatalmas üvegajtón lehetett be­jutni. A rendőrségnek az a be­nyomása hogy a betörést csak az épületben nagyon ismerős egyén követhette el.

Next

/
Thumbnails
Contents