Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-06-17 / 134. szám

EttYES SZAB AHA lOO0 KOIOMA Békéscsaba, 1920 junius 17 Csütörtök 53-ft éviolyam, 134-ik aám POLITIKAI S&PILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefoubzám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáé II. kerület Ferencz Józset-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. f Óriási érdeklődés mellett beszélt Bethlen gróf a nemzetgyűlésen As ellenörsés megssüntetésének hire parin felül szöktette a magyar papírokat külföldön — Bethlen nyugodt lelkiismerettel bissa as Ítéletet a nemsetre Budapest, jun. 16. A nemzetgyűlés mai ülésén számol be gróf Bethlen István miniszterelnök a genfi tárgyalás eredményéről. A felszólalást igen nagy érdeklődés elő2i meg. A karzatokat teljesen megtol: ö, te a közönség. „Még kétséges, hogy vájjon a beszámolóval kapcsolatosan helyet ad-e a vitának az elnökség, azonban minden jel erra mutat, hogy valamilyen formában hozzászólhat a mininiszferelnök fejtegetéseihez az ellenzék. Peyer Károly, Pakots József, Ruppert Rezső és Horváth Zoltán mindenképen fel akarnak szólalni, hogy kritikát gyakoroljanak a genfi eredményről. Ugyancsak fel akar szólalni Szilágyi Lajos is, aki főként a külföldi ellenséges propaganda kérdésével kiván foglalkozni. Az interpelláció során Györki Imre, aki a sajtó kérdéseket teszi szóvá be akarja foglalni felszólalásába a MészérosPersian ügyet is. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök, ugy a kormánypárt, mint az ellenzék nagy érdeklődése mellett. Elnök bejelenti, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök kiván felszólalni. (Halljuk 1 Halljuk 1) Gróf Bethlen István beszéde Gróf Bethlen István : A szokásnak megfelelően visszatérve a genfi tárgyalásokra, megleszi jelentését, szükségesnek tartja felszólalása alkalmából, hogy eloszlasson bizonyos félreértéseket, amelyek a genfi határozat tartalmáról és jelentőségéről a közvéleményben máris elterjedtek. A mostani tárgyalásoknak célja az volt, hogy a szanálási idő leteltével megállapítsák azt, hogy Ma gyarország az egész vonalon megfelelt kötelezettségének. A második feladat az volt, hogy levonassanak ennek a megállapításnak a konzekvenciája, likvidálják azokat a szervezeteket, amelyek a szanálási program véghezvitele érdekében fennállottak, elsősorban a magyar pénzügyek feletti általános ellenőrzést, továbbá, hogy likvidálják azokat a kérdéseket, amelyek a likvidációval kapcsolatosak. E téren három kérdést keli kiemelni. Először meg kellelt állapítani azt, hogy a kontrol megszüntetése esetén a2ok a bizalmi férfiak, akik a hitelezett összegekre felügyelnek, miképen fogják működésűket kifejteni, másodszor az ugyancsak jegyzőkönyvekben megszervezett úgynevezett párisi kontrol bizottság miképen fog a kormánnyal a jövőben érintkezni és végül a megállapítandó kérdések harmadik csoportja a kölcsön megmaradt részére vonatkozik. Mielőtt azonban ezeknek a kérdéseknek a taglalásába bele ment volna, ismertette azt a memorandumot, amelyet a népszövetség elé terjesztett annak a bizonyítására, hogy az ország az egész vonalon eleget tett vállalt kötelezettségének. Ez a memorandum felsorolja a kormánynak az elmúlt két és fél év alatti működését és összefüggő képet ad mindazokról, amit a pénzügyi és gazdasági szanálás ügyében a kormány eddig tett. Ezért szükségesnek tartja, hogy erről a memorandumról a közvélemény tudomást szerezzen. A genfi memorandum ismertetése A memorandum kiindul azoknak az okoknak az ismerletéséből, amelyek a szanálás létrejöttét szükségessé tették. Ismerteti az 1922—23. évben fennállott pénzügyi nehézségeket majd 1923. elejétől 1924. április végéig tartó állapotokat. Ismerteti a tisztviselőkérdést és azokat a pénzügyi tárgyalásokat, amelyek lehetővé tették a külföldi kölcsön felvételével a szanálás keresztülvitelét. Részletesen foglalkozott a memorandum a program végrehajtásával és azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a kormány a kiadások csökkentésére tett. Rámutat az egyes állami hivatalok és tisztviselők természetbeni ellátásának megszüntetésére. Ismerteti a tisztviselők létszámának rendezéset. A harmincnyolcezer főt kitevő létszám apasztást, a sfátusrendezést, rámulat arra, hogy a kormány uj alapokra helyezte a községek, városok és vármegyék költségvetését és egy egészen uj adórendszer alapját vetette meg, újjászervezte ez egész adminisztrációt, azokat az engedményeket, amelyekkel a kormány az adóterheket igyekezett csökkenteni: a kötött forgalomról a szabad forgalomra való áttérést, a kiviteli és behozatali tilalmak megszüntetését, a legtöbb kedvezmény alapján megkötött garanciális szerződéseket. Hasonló akciókat folyíatott a kormány abból a célból is, hogy az állami üzemek hasznot hajlókká télessenek. A memorandum olyan tömegét sorolja fel az intézkedéseknek, melyek a parlamentárizmus történetében példa nélkül állanak. (Helyeslés és taps a kormánypárton, zaj és ellentmondások az ellenzéken.) Mit állapitott meg a bizottság Genfben? Ne feledjük el, hogy 1918 ban egy legyőzött állam voltunk, amelyben forradalmat csináltak, amely züllésbe vitte az államot ugy gazdaságilag, mint pénzügyileg s amelynek következménye volt az idegen megszállás. Propper: A háborúról ne feledkezzünk meg 1 Bethlen • Mindenkinek a kritikáját elfogadom, csak azokét nem, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az ország züllésbe jusson. Mindezek az intézkedések eredményezték a költségvetés egyensúlyét és a pénzünk stabilitását. Egyhangúlag állapította meg a pénzügyi bizottság Genfben a következőket: 1. Magyarország költségvetése egészséges alapokon áll és egyensúlyban van. 2. Magyarország valutája stabil alapokon nyugszik. 3. Bár vannak az országban gazdasági nehézségek, azok nem olyan természetűek, hogy a költségvetés egyensúlyát, vagy pénzünk stabilitását veszélyeztetni alkalmasok volnának. 4, Magyarországon a követelt pénzügyi és közgazdasági reformokat programszerűen keresztül vitték. A Népszövetség mindezekből kifolyólag le is vonta a következtetést és elhatározta, hogy Magyarországnak a pénzügyi főbiztos által gyakorolt ellenőrzését julius elsejével megszünteti. Ezzel egyidejűleg természetesen véget ér az a működés is, amelyet a Nemzeti Bank mellékirendelt tanácsadó fejtett ki, ez tehát annyit jelent, hogy Magyarország általános pénzügyi ellenőrzése julius elsejével megszűnik és visszanyeri az ország pénzügyi szuverenitását. A kivételes pénzügyi hatalommal többé nem fog élni a kormány Nem tudom megérteni azokat, akik ezt az eredmény keveslik és ugy állítják be, mint egy jelentéktelen dolgot. Gondoljanak arra, hogy milyen nehezen vállaltuk azt, hogy Magyarország költségvetése ellenőrzés alá helyeztessék, örülni kell tehát annak, hogy visszaszereztük az ország pénzügyi függetlenségét. Ezzel megszűnik a kivételes pénzügyi hatalom is

r amelyre a kormány felhatalmazást kért, mert a kormány élni ezzel a halalommal többé nem fog. A 33-as ellenőrző bizottság is befejezi működését. Helyzetünk kedvezőbb,, mint Ausztriáé Azok a jogok, melyek a pénzügyi főbiztost megillették a lekötött javak felügyelete szempontjából, a főbiztos működésének meg~ szüntetésétől kezdve a bizalmi férfiakra szállanak át. A Páiisban székelő bizottsággal a kormány ezenlul közvetlenül fog érintkezni és a magyar kormány is képviselteti magát a bizottság ülésein. Megjegyzi, hogy Ausztria ellenőrzése tekintetében ugyanaz a helyzet, sőt a mi ellenőrzésünk bizonyos tekintetekben sokkal kedvezőbb, mint Ausztriáé. Miért vették vissza a katonai jepyzéket Végül reflektál azokra a sajtóközleményekre, amelyek a katonai jegyzék visszavonásról szóltak. A kormány nem vonta vissza a jegyzéket, hanem csak azt kérte, hogy annak tárgyalását függesz-