Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-05-19 / 111. szám

efiTES BZAH ARA KORONA. Békéscsaba, 1926 májas 19 Szerda 53-ik évfolyam, ll

Hk szám / / BEEESH KÖZLÖNY POLITIKál RáPIIiáP Főszerkesztő : Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. 5gy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Dr. GyöngyÖfli Jánoa Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. Hir György szenzációs vallomása a frankperben A törvényszék a kórházban hallgatta ki Budapest, május 18. Háromnegyed 11 orakor kiszállt a Rókuskórházba Töreky elnök vezetésével a biróság. A rendőrség megszállotta a kórházat és környékét, ahova átszállították Windischgiátzet, Geröt és Nádosyt. A francia bank képviselője, valamint az ügyvédek szinten megjelentek a ki hallgatáson. Töreky eínök kérdésére az ágyban lekvő Hir György kijelentette, hegy 1923. augusztusóban pénzhamisitesi akcióval kapcsolatosan tárgyalásokat folytatott a miniszterelnökkel és a beszelgetés során jelen volt Nádosy országos főkapitány is. A miniszterelnöktől menievelet ikértek Mészáros Gyula számára, hogy irredenta propaganda céljaira hamis frankokat gyárthassanak. A miniszterelnök nem Ígérte meg ugyan, hogy irást ad, azonban pár nap múlva ezt az irást lakásán találta. A levél ma herceg Windischgrátznél van, abban azonban nem fordul elő a „hamis frank" szó, az értelme azonban az, hogy megengedi a hamis frankok készítését. Hir György maga is járt Németországban, ahol gyárat vettek a pepirgyártáshoz, közbejött azonban a locarnói szerződés megkötése és igy az eredeti tervtől eltérőleg nem lehetett a Ruhrmentén értékesíteni a frankokat. Így kellett belekapcsolódni Jankovicheknak az értékesítésbe. A kihallgatás még tart. Három inditvany a képviselőtestület hétfői ülésén A vízvezeték előkészitőmunkálataira meghatalmazást adott a közgyűlés A hétfői közgyűlésen három indítvány hangzott el, melyek közül az elsőt Varga E. András terjesztette be. Varga E. András szóvótette ez erzsebethelyiek panaszát az olt keresztül haladó Orosházi ut portengere miatt. A mult hetekben ,ir.i is irtunk mór arról a lehetetlen óllepotról, mely Erzsébethely legforgalmasabb utvonalán a mindent elárasztó portenger miatt, az ottlakókra mindinkább nyomasztóvá lesz. Indítványozza, hogy a város az Orosházi-ut földes részét fásitsa, hogy az igy egyrészt megakadályozza azon a jármüvek közieke dését és a por felverését, másrészt a köves útról felszálló port is a fák lombjai felfognak s igy az üzletekben és lakásokban végre nyitott ablakok mellett is lehetségessé válnék a tartózkodás. Indítványozza továbbá, hogy viz tartót építtessen a város, melybe a Bohn-gyérból vezethetnének vizet és ilyenformán az uttestet is lehetne öntözni. Ádám Gusztáv műszaki tanácsos az öntözést nem tartja célravezetőnek, ellenben az a véleménye, hogy ha az állam az uttestet kiszélesítené annyira, hogy a jármüvek egymást elkerülhetnék emugy sem használnák a földes utat. Lipták Lukácsik a fásitás ellen van, mert ha azt egészen a kövesutig kiterjesztik, akkor a közlekedés válik lehetetlenné, külösen például cséplőgarniturák egyáltalján nem közlekedhetnének. A polgármester felvilágosításai után a közgyűlés azt határozza el, hogy az államépitészeti hivatalt megkeresi az útnak két méterrel való kiszélesítése céljából s azutón a még fenn maradó uttestet befásitja. Hankó Mihály indítványozza, hogy a közgyűlés határozza el a vízvezeték és csatornázási munkálatok megkezdését. Alaposan megindokolja, hogy miért van szükség vízvezetékre és csatornázásra. Az indítvány ellen beszél Pollák Arnold, hangsúlyozva, hogy olyan horribilis költségekbe kerül, melylyel a várost megterhelni képtelenségnek tartja. A polgármester az indítvány kapcsán ismerteti mindazon intézkedéseket, melyeket a kerdéssel kapcsolatban már is telt és megnyugtatta az aggodalmaskodókat, hogy a vízvezeték létesítése úgysem várható 5—10 éven belül, de éppen azért mert az ilyen hosszadalmas. annak előkészítését feltétlenül szükségesnek tartja, annál is inkább, mert az előkészítés nem is kerül számottevő összegbe. A többség ez indítványt ilyen értelemben el is fogadta. Bohus M. János szóvótette azokat a lehetetlen állapotokat, melyek abból keletkeznek, hogy Csabán nincs illemhely. A legvisszatetszőbb esetek fordulnak elő különösen a templomok környékén, ami pedig a közönség kegyeletét is sérti, de addig, mig illemhely nincs, nem igen lehet ezen állapotok ellen valamit is tenni. Indítványozza tehát, hogy a város állítson fel három illemhelyet és pedig egyet a pályaudvar közeieben, egyet a főtéri motorosmegállónál, egyet pedig a Szarvasi uton. A polgármester ismerteti a már eddig folytatott tárgyalásokat ebben a tárgyban és bejelenti, hogy éppen mostanában olyan ajánlat érkezett a városhoz, melynek alapján az illemhelyek létesíthetők lesznek. A közgyűlés a bejelentést tudomásul veszi és utasítja a tanácsot, hogy javaslatát a legközelebbi közgyűlés elé terjessze be. Cikkek, gondolatok, törekvések az alispánkérdés körül Sajátságos játéka volt a vélet lennek, talán a sors közbelépése, hogy éppen akkor, amikor a vármegye néhány lapja tapintatlanul szinte belerontott ennek a kérdésnek kellős közepébe, az alispáni szék betöltésére titkos törekvések szószólóiként mór jelölteket is emlegetve — a Békésmegyei Közlöny, mint éles szablya, ugyanazon a napon csapott le és vágta ketté az ábrándok szövögette elég rikító ólomkepeket. Mi, kik hivatásunk áldozatkészen komoly tudatóban és gyakorlatában egy pillanatig sem feledkezünk meg a zajgó élet lüktető ütőerén tartani kezünket, már hetek óta észleltünk bizonyos törekvéseket, melyek időelőtti kirobbanása esek azok türelmetlenségét bizonyítja, kik a főhadiszállás hálteréből irányítani akarják a közhangulatot, áhítják a döntőütközetet. Eszünkbe sem jutott a jelenség felett csodálkozni, mert hiszen — fájdalom — közéletünkben közismert dolog, hogy senki sem akar lemaradni, sőt akiknek reménysége a legkisebb a nyeregbe jutáshoz, azok törtetnek leginkább. Exponenseik, avagy propagálóik aztán teljes komolysággal hivatkoznak öröklésre, szokásjogra, melynek érvényesítését tartják a legfőbb szükségességnek. Hogy képességek, hivatottság is van a világon, azzal édeskeveset törődnek. Ám hiszen kézenfekvő a cél, egyéni joga mindenkinek azért küzdeni; sajtót, szervezeteket mozgósítani, ha az tőle telik. Azonban mindent ugy, hogy a propagandával, illetőleg annak eszközeivel, ha már önmaguk érzékenységével nem törődnek : ne hozzanak tapintatlanságukkal — arra rá nem szolgált urakat neveik emlegetésével — végtelenül kellemetlen szituációkba. Alkalmunk volt ugyanis az emlegetett urak egyikével másikával beszélgetni a dolgokról és megállapíthattuk, hogy a legnagyobb megbotránkozással nyilatkoztak a tapintatlan inszinuóciókróL Sőt, mint lapunk tegnapi száma is bizonyítja, akadt olyan is közöltük, aki véleményét nyíltan meg is mondta, mert valamenynyien a kartárs igazán legőszintébb meleg szeretetével veszik körül a megyei adminisztráció fejét, dr. Daimel Sándor alispánt. Amikor hivatkozott cikkünk íródott, nem vezetett bennünket más, mint az igazság és igazságosság tántoríthatatlan szolgálatának gondolata. Éppen ezért reflektálnunk kell egyik helyi laptársunk vasárnapi számában megjelent cikkre, melyben többek között a mí cikkünkkel is foglalkozik. Megállapítható, hogy lényegében egy véleményen van velünk s igyekszik is tárgyilagos maradni. Van azonban a cikkben inkább a Olasz Fiat autók képviselete Cordatic autógumik gyertyák, gyújtók, fényszórók stb. Automobil felszerelési cikkek gyári lerakata Telefon 144 F. S. golyós csapágyak Faragó Sándornál Békésnek 50