Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-05-19 / 111. szám

2 BFLKESMEGYET KOZLONY Békéscsaba, 1926 május 19 Á n Á M Á RIÍH Á 7 Nagy választék eMrend

ü i YLy 1 ki X i jlí v lo* 1 1 í 1/ J kézimunka férfi, női és gyermekcipőkben CIPŐRAKTÁRA Andrássv-ut 2, ,.» <Si Szines sevro, lack és croco divatcipők a legújabb színekben. Erős strapacipők olcsó árban. Fehér és szines vászon, tenisz és tornacipők, szandálok kizárólag jó minőségben. — MérB ték szerinti rendelések és javítások felelőség mellett, a leg\ rövidebb időn belül készülnek. sorok közzé rejtve egy-két kérdés, valamint egy töprengés, melynek beállítása olyan ügyes, hogy vagy nyílt feleletet kellene adnunk rá, ami tapintatlanság lenne, vagy pedig, ha felelet nélkül hagynók, az alkalmas lenne arra, hogy a mi tiszta szándékainkat az azokat nem ismerők félre magyarázhassák. Ezt pedig nem akarjuk. Aki cikkünket elolvasta és tárgyilagosan mérlegelte, az semmiféle önző érdeket abba bele nem magyarázhatott. Abban volt ugyan egy tapintatos figyelmeztetés, de az is csak azért, hogy azok, akik az alispáni szék betöltése körül kombinálgatnak, vagy propagandát csinálnak, tudomást szerezzenek arról, hogy mi a háttérben lévőket látjuk, ismerjük és törekvéseiket nem helyeseljük s azokkal szembeszállunk. Bennünket velük szemben is köt a tapintatosság és hisszük, hogy igy is megértenek bennünket. Fölösleges tehát „áttetszőbben" írnunk, amivel esetleg szükségtelenül bántanók meg érzékenységüket. Ami a vármegyei határozat magyarázatát illeti, laptársunkétól a mi véleményünk abban különbözik, hogy nekünk az elért eredmény a semmivel egyenlő, vagy legalább is nem az, amit a vármegye közönsége éppen a hivatkozott nagyszerű állásfoglalása után várt. Ennek a hangoztatása és a reparáció követelése bizony nem veszélyezteti sem az elért „eredményt ", sem az ezután következő akciók sikerét, mert az nem céloz egyebet, mint ezt, hogy felrázzuk a vármegye törvényhatóságát a tanácstalan beletörődésből és megmutassuk az utat a továbbiak felé, hogy a vármegye igazságot tegyen alispánjának és önmagának. Ami a „kétféle szívességet" illeti nekünk bizony ebből az egész akcióból csak két hasznunk van, az egyik az, ami a vármegye minden polgárának is osztályrésze lesz akkor, ha a kipróbált, cselekvőképes alispán megmarad székében továbbra is és amely haszon nagyszerű munkaprogramjának teiőalá hozásából ered. A másik hasznunk az a tudat, hogy az igazságosság törvényei szerint cselekedtünk. Nem, mi ne/fi tartjuk a tenyerünket. E sorok irója, hogy képletesen fejezzük ki magunkat csak fél kezével publicista, a másikkal művész. A legteljesebb mértékben átérzi tehát az alkotás gyönyörűségét és attól meg nem fosztaná az alkotót a világ semennyi kinkéért. Ez az igazságosság az, amely nem engedi azt, hogy a romokat eltakarító, nagyszerű fundamentumot lerakó és a vármegye pompás épületét azon építgető alispánt elráncigálják onnan, hogy ne neki, hanem másnak jusson a tetőaláhozás lelket átható gyönyörűsége. Esezazegyetlen érzelmi moüvum egész akciónkban, mert a többi mind, amiért az alispán visszatartását követeljük nem érzelmi diktátum, sem neki, sem nekünk nem érdekünk, hanem az egyedül és kizárólag a vármegye politikai és gazdasági érdeke, Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a miniszter ezt a vármegyétől magától is hallja meg és akkor bizonyos, hogy a miniszter nemcsak a sziv, hanem a követelő ész szavát fogja felismerni a vármegye kérésében s ennek eleget tennie erkölcsi és józan poliükai kötelessége. zium nevében, Békésvármegye alispánja pedig — személyes megjelenésben akadályozva lévén a maga és a vármegye nevében üdvözölte az 50 éves dicső múltra visszatekintő s kulturmunkát mindig lelkiismeretesen végző egyesületet. Dr. Konrád Ernő m. kir. ügyészségi elnök a Patronage egyesület nemes hivatását ismertelte, kérve a vármegyei tanítóság támogató munkásságát. A magas színvonalú előadásra Zombory Ádám nagyszénási áll. tanitó tett nagy szónoki hévvel előadva pár kibővitő észrevételt. Uhrin Károly békéscsabai ág. ev. el. isk. igazgató, egyesületi tb. elnök indítványára a közgyűlés egyhangúan hozott határozatával kímondottta, hogy a vármegye Patronage egyesületbe belép. Csorba Ödön újpesti áll. el. isk. igazgató az „Uj tanterv és tankönyvismertetés" cim alatt tartott gazdag tartalmú előadást. Gonda József békési községi tanitó, vármegyei egyesületi pénztáros ismertette a számvizsgáló bizottság jelentését az 1925. évi zárszámadásra vonatkozólag, majd az 1926 évi költségvetést terjesztette a közgyűlés elé, melyet az elfogadott. Elnöki zárszó és a Hymnus eléneklése után a közgyűlés féJ 1 órakor véget ért. A közgyűlés után déli 1 órakor a Bérház nagytermében a vendégek tiszteletére közebéd volt, melyen számos felköszöntő hangzott el. A vármegyei tanitógyülést este erkölcsileg és anyagilag fényesen sikerült, magas színvonalú műsoros estély fejezett be, melyet a békési tanítóság az Országos Gárdonyi Irodalmi Társaság közreműködésével rendezett a Bérház nagytermében. A műsoros estély, — mely esti 9V

2 órakor vette kezdetét — a meghívókon jelzett sorrendben folyt le. Műsoron kivül egy kellemes meglepetésben részesült a nagyszámú diszes hallgató közönség a derék reálgimnáziumi cserkészek részéről, kik parancsnokuk, Csurgay János testnevelési tanár vezetése alatt világító buzogánygyakorlatokkal, — melyeket zongorakísérettel mutattak be — gyönyörködtették a közönséget. Műsor után tánc következett, mely a legjobb hangulatban reggelig tartott. — Birkozókhoz. Ma, szerdán este 8 órakor a polgári fiúiskolában értekezlet lesz a versenyre való benevezések megejtése végett, melyen minden birkózó jelenjen meg. Atlétikai intéző. leljesen csődöt mondott a csehek magyarellenes telepítési politikája l issaakivánkoanak a telepesek Ungvár, május 18. A csehszlovák kormány telepítési politikája a határőrvidékek kiépítéséért nagy áldozetokat hozott. Emellett azonban nagy gondot fordított a kormány ezokra a színmagyar vidékekre is, amelyektől a kormányzat mindig a legjobban tartott. Igy Bátyú és Kapós környékén nagy áidozatok árán próbálta felhígítani a magyarság sürü tömegeit és a telepeket sorra építtette. Az ide vándorolt cseh és szlovák telepesek azonban sehogysem érzik magukat ezeken az ismeretlen vidékeken, mivel sem a talajviszonyokat, sem az időjárásbeli kilengéseket nem ismerik, de főként nem tudnak összemelegedni az őslakossággal, amely mereven elzárkózik a telepesektől. De hogy a szükséges érintkezést mégis fenntartsák, a telepesek kénytelenek magyarul tanulni és gyermekeiket a magyar gyermekekkel összeszoktatni. A jövőben tehát a telepítéseket más szempontok figyelembevételével fogják végezni. Ennek tulajdonítható, hogy azoknak a telepeseknek kérelmét, akik ezekről a vidékekről visszakívánkoznak hazájukba, feltűnő gyorsan teljesitik és a hátrahagyott telepet helyi igénylőknek is hajlandók átadni bizonyos feltételek mellett. A telepítési politikának ez a csődje igen jó iskola a nemzeti államról ábrándozóknak, akik a magyar fajt oly könnyen beolvaszthatónak tartják, hogy egynéhány teleppel ezt elintézettnek gondolták. A Békésvármegyei Altalános Janitöegyesület közgyűlése Békésen A Békésvármegyei Általános Taniióegyesület szokásos évi közgyűlését, melyen fennállásának 50-ik évfordulóját is ünnepelte, e hó 15 én tartotta meg Békésen a református 'reálgimnázium tornacsarnokában körülbelül a megye minden részéből összesereglett 120—140 egyesületi tag részvételével. A közgyűlést megelőzőleg délelőtt 9 órakor igazgató bizottsági gyűlés volt, melyen a közgyűlés elé terjesztendő fontosabb tárgyak és indítványok fölött folyt a tanácskozás. A rendes közgyűlés délelőtt 7411 órakor vette kezdetét, melyet Farkas Gyula békési áll. gazd. iskolai igazgató és községi elemi iskolai igazgató, egyesületi elnök nyitott meg. Megnyitó beszédében összetartásra buzditotla a tagokat, hogy ez a nagy egyesület, mely 300 nál több tagot számlál a régi elődök méltó utódaiként munkálkodjon a jövő nagy Magyarország mielőbbi feltámadásán. Darida Károly békéscsabai ág. ev. taniló, egyesületi főjegyző olvasta fel nagy körültekintéssel elkészített s szónoki hévvel előadott főjegyzői jelentését, melyben teljes részletességgel ismertette az egyesület 50 éves múltját megalakulásának kezdetététől napjainkig.. Végül az egyesület járásköreinek évi működéséről számolt be. A főjegyzői jelentésért a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki. Ezután következtek az üdvözlő beszédek az egyesület 50 éves fennállásának emlékére. Szentkereszty Tivadar kir. tanfelügyelő a maga és tanfelügyelőség nevében, Rákos István a Magyarországi Tanítók Országos [Szövetségének elnöke — a központi vezetőség nevében, Dobó Sándor az Orsz. Ref. Tan. Tanitó Egyesület elnöke, a ref. társegyesület nevében, Körber Tivadar ref, reálgimnáziumi igazgató, c. főigazgató, a békési községi iskolaszék és ref. reálgimnáLegjobb a „PAPAGAJ" kékité