Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-05-08 / 103. szám

«C«YES 8ZAM AMtL fiálwssba 1926 máins 8 Szombat 53-ik é?!öiysm, 103-ik %űm ..-V-VI.v.wimwL-vr.-mi-Li-n-n nt m^******^ BEEESH POLITIKAI NAPILAP 3Klöfl*eté»i dijak : "Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. 5gy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II, kerület Ferencz Józset-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. a frankper fötárgyalása Nádossy részletes vallomásában elismeri bűnösségét Budapest, május 7. Herceg Win­dischgrátz Lajos és társai bünpe­íének tárgyalását ma délelőtt egy­negyed 10 órakor kezdte meg Töreky Géze dr. törvényszéki má­sodelnök tanácsa. A tárgyalás iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg, azonban a biróság csak korlátolt számban adott ki jegyeket. A rend fenntartására félszázad rend •őri készültség vonult ki. A hall gatóság között nagy számban kép •viseltette magát a sajtó. A külföld lapok részéről mintegy 20 újság 5ró jelent meg. Belépőjegyet kap tak a vádlottak hozzátartozói is akik szintén nagy számban jelen tek meg. 9 órakor érkezett meg Zsitvay Tibor, a nemzetgyűlés al -elnöke, gróf Sigray Antal és Pal lavicini György őrgróf. A vádlottakat Gersy István fog házgo^dnok vezetésével pontban 9 órakor vezették be a terembe és elfoglalták a helyüket az el­nöki emelvénnyel szemben. Vala­mennyien sötét uccai ruhában je­lentek meg. Az ügyészség pódi­'uma mellett foglalnak helyet a Banque de Francé képviselői, a pódiummal szemben pedig a vé­ílők ülnek. Egynegyed 10 órakor vonul be a terembe Töreky Géza tanács­elnök vezetésével a biróság. A tanácsban Méhes, Füredy, Brenner és Szabolcska birák foglalnak he­gyet. Az elnök figyelmezteti a hall­gatóságot a rend és csend fenn­tartására. Ezután kihallgatja a vád­lottakat személyadataira vonat­kozóan. Személyazonosságuk meg­állapítása után az elnök felolvassa a védők és védenceik nevét, majd megállapítja, hogy Auer Pálnak a Banqu de Frange részéről nincs szabályszerű meghatalmazása. — Auer kijelenti, hogy a legsürgő­sebben be fog szerezni egy, a megyar szokásoknak megfelelő meghatalmazást. Ezután a tanuk névsorét olvassa fel az elnök. A megidézett tanuk közül néhányan, mint Bethlen miniszterelnök Írásban jelentkezett, gróf Mikes János és Hir György jpeilig nem jelentek meg. Sztrache főügyész kéri a tár­gyalás megtartását, mert néhány tanú meg nem jelenése nem aka­dályozhatja meg a főtárgyalás megkezdését. Kéri a bíróságot, hogy sürgősen intézkedjék a meg nem jelent tanuk újbóli megidéz­tetése iránt. Miután a védők is a főtárgyalás megtartását kérik, Tö­reky elnök a törvényszék nevében elrendeli a főtárgyalás megtartását. Bejelenti, hogy a meg nem jelent tanukat újból megidézteli és el­rendeli a főtárgyalás anyagának gyorsírással való feljegyzését. Ez­után felolvastatja a vádhatározat rendelkező részét. Nádosy vallomása A védirat felolvasása után az elnök felszólítja a vádlottakat, hogy Nádosy kivételévei hagyják el a termet. A vádlottak kiveze­tése után az elnök Nádosyt szó­lilja fel: — Megértette a vádat ? Nádosy: Igen. Elnök: Bűnösnek érzi magát? Nádosy: lgenÍ3. Elnök: Mondja el, mikor szer­zett tudomást arról, hogy a fran­cia ezerfrankosok hamisítására előkészületek itörténtek és hogyan került bele ebbe az ügybe? Nádosy: Méltóságos elnök ur röviden kívánom megtenni meg­jegyzéseimet. Elnök: Tessék elmondani Véde­kezését. Nádosy ezután elmondja, hogy négy éve kereste fel először Win­dischgrátz herceg és előadott egy tervet ezer frankosok hamisítására és terjesztésére. Előadta, hogy ezáltal hazafias célokra nagyobb összegeket lehetne fordítani. Elő­ször ő a tervet szamárságnak és keresztülvihetetlennek tartotta és figyelmeztette a herceget, hogy ne csináljanak ilyesmit. Később a herceg még egyszer felkereste és felhívta a figyelmét arra, hogy hazafias céljaink elérésének csak az az akadálya, hogy nincsennek anyagi eszközeink. Újból arra kérte, hogy vegyen részt az akció ­ban. Ekkor belement és abban állapodtak meg, hogy szerepe tisztán arra fog szorítkozni, hogy a befolyó pénzek hovaforditását ellenőrzi és az ügyet tussolni fogja. Ekkor azután elkezdették a ha­mis pénzek készítését. Windisch­grátz neki mindig beszámolt arról, hogy mi történt. Mikor elkészültek a hamisítványok, akkor azt aján­lotta, hogy szakértőt kérdezzenek meg, hogy azok jók-e és hogy azokat hogyan lehetne a külföl­dön terjeszteni. Rózsahegyi Kálmán ünneplése Virágesővel árasztották el a jubiláns művészt — Az előadás az ünneplés szakadatlan sorozata volt Megható, bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap a Városi Színház. A gyönyörűen kivilágított nézőtér zsúfolásig megtelt előkelő, ünneplő közönséggel abból az alkalomból, hogy Rózsahegyi Kál­mán, a Nemzeti Színház jubiláns művésze, vármegyénk kiváló szü­lötte megjelenik a színpadon, hogy három egyfelvonásosban fe­lejtheteilen parasztalakitásainak a legjavát adja. Előadás előtt dr. Korniss Géza esztétikai tanulmánynak beillő, szárnyaló stilusu beszédben mél­tatta Rózsahegyi művészetét és ecsetelte azt a hálát, büszkeséget és szeretetet, amellyel a vármegye nagynevű szülöttét övezi. A be­széd befejezte után a színpadra lépő művészt valóságos virág­zápor fogadta. A tomboló ünnep­lés közepette, sürün hulló virág­esőben könnyekig meghalva so­káig állott ott Rózsahegyi, amig a taps és éljenzés elültével végre szóhoz juthatott. Kedves, szívből fakadó, meleg szavakkal köszönte meg az ünneplést. Megemlékezett arról a sok küzdelemről, mig a mostani gyönyörű napig eljutott. A tehetségében nem bíztak, Új­házi pláne azt ajánlotta, menjen el péknek. Lehet — úgymond — mint pék anyagiakban talán többre vihette volna, de életének leg­nagyobb kincseit, az elismerésnek és szeretetnek ezt a boldogító megnyilvánulását nem élvezhette volna. Amit a szini pályán elért, azt szülőmegyéjének köszönheti. Itt tanulta meg a magyar falut megismerni, itt látta, hogy a Jani hogy udvarol a Panninak s hogy Mihály gazda hogy szidja össze a bérest, ha elfelejtette megetetni a disznókat. Végezetül azzal fe­jezte be, hogy tulajdonképen csak egy szava van a közönséghez, a mélységes hála és köszönet. Isten áldását kéri erre a vármegyére és lakosaira. A közönséget magát is lelke legmélyéig meghatották az izga­lomtól elfogódott, könnyesszemű művész meleg, bensőséges szavai. Sokáig, sokáig tapsolták. Ezután kezdetét vette az elő­adás. Rózsahegyi három kis da­rabban 3 felejthetetlenül plasztikus parasztalakitását mutatta be. A bőbeBzédü és csavaros eszű Cso­paki Gergőt, a nekiszilajodott pa­pucshős János gazdit és a furfan­gos István parasztot. Mind a három remekbe készült, igazi életet le­hellő zsáneralak. Ahogy az arc­kifejezése nemcsak a gondolatokat, de egész gondolatvilágot vissza­tükröz, ahogy a vállnak egy rán­dulásában mókás vagy haragos indulatok cikkáznak, ahogy az agyarára szorított pipa egész filo­zófiát sugároz, utolérhetetlen mű­vészet s nekünk, magyaroknak a legdrágább, legértékesebb művészi teljesítmény. A közönség elbűvölve, valóság­gal szürcsölte az alakításból áradó életet és humort és szűnni nem akaró tapsokkal hálálta meg a megfizethetetlen művészi élvezetet. A többi szereplők derekasan igyekeztek a nagy Mester meg­elevenítő művészetének illő keretet adni. Földy Anna kitűnő alakítása megérdemli a teljes dicséretet. Rutinos szinész Szemere Gyula, mig Rajkay Ibolya és Szakáll Dénes fiatalságéban sok a biztató momentum. Sok tapsot aratott Rózsahegyi leánya, a szép és tehetséges Marica, aki verseket adott elő. Előadás után a művészek tisz­teletére bankett volt, amelyen sokan vettek részt tisztelői közül. Az Aurora részéről Gajda Béla elnök köszöntötte a művészt, mig Faragó László (Békés) az egész megye hódolatát tolmácsolta. Kner Izidor a mult ködén kedvesen visszacsillanó emléket idézett fel Rózsahegyi múltjából. A jókedvű társaság cigányszó mellett sokáig volt együtt a Mesterrel. MMAMMMMMIMMMMMMMW Dohnányi Ernő Szinte hihetetlen, de ugy van, a világhírű zongorista, zeneköltő, a newyorki és budapesti filhar­mónia dirigense, a modern magyar zeneművészeti Bartók és Kodály mellett legnagyobb értéke — még nem hangversenyzet városunkban. Dohnányit annyira igénybeveszik külföldi, különösen amerikai kö­telezettségei, hogy az utóbbi évek­ben még Budapesten is megritkul­tak a Dohnányi esték. Zeneszer­zői tevékenységét kamarazenei, zenekari és színpadi müvek jelzik

Next

/
Thumbnails
Contents