Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144
1926-05-08 / 103. szám
527 .JgffiKttgimaitK Küan$sra öékéscsaoa, 1926 május 7 ÁnÁMÁRI JHÁ7 k-NT ; ár kelsörend ü k• ÍIlL^/jlI 1 í3lJL\L_J 1 kézimunka férfi, noi es gyermekcipőkben Cl PORAKTARA Békéscsaba, Andrássy-ut 25. szám alatt Nem forradalmár, mint Bartók vagy Kodály, de izig vérig modern zenész, ki e régi zenei építkezéssel is tudott ujat mondani, ugy hogy egyik legkiválóbb zeneköltője korunknak. Dirigensi tevékenysége az egész világon méltányolt. Egyénisége azonban zongorajátékában kristályosodik ki leghatározottabban. Jönnek-mennek a zongoraművészek a kulturvilág hangversenydobogóinak deszkáin, ujak bukkannak fel, eltűnnek régiek, — de Dohnányi művészeiének varázsa áll rendületlen. Nincs is szüksége zsonglőrködésre, uj trükkökre, mert reprodukáló művészeiének alapja ama bizonyos objektív költőiség ugy is magával ragadja a hallgatót. Dohnányi Beethovent Beethovennek játssza, nem ad hozzá olyas valamit ami nincs meg Beethovenben és emellett á legkristályosabban ragyogtatja az előadott müvek legrejtettebb értékeit, egy tökéletes zongoratechnikával. Művészete természetes, egyszerű, olyan értékek, amelyek vajmi ritkán találhatók a ma zűrzavaros, ideges világában. Mert sok a művész és nehéz az érvényesülés utja, ennek aztán az a következménye, hogy legtöbben feltűnés által akarják érvényesülésüket kiküzdeni, ami természetesen az eddigiektől való eltérés által lehetséges. Csak a legnagyobbak találják meg ezt a kifejezési formát, amelyben egyéniségük és a zeneköltő egyénisége szervesen egygyé forrhat. Dohnányi művészete felejthetetlen élmény minden egyes kultúrember száméra, mert általa Beethoven, Schubert, Schumann stb. érzésvilágának intim megismerői leszünk. Békéscsaba város közönsége szinte ösztönös érzéssel megtalálta a kapcsolatot a legkiválóbb művészekkel — meg fogja találni Dohnányi Ernő kivételes művészetével is. A miniszter visszaküldte 11 község kölcsönigénylését pótlás céljából Békéscsaba 20 milliárdos igénylése nincs közöttük A pénzügyi kormányzat 7—8 hónappal ezelőtt terjedelmes leiratban közölte a vármegyén keresztül az összes községekkel, hogy a községek anyagi helyzetének átmeneti javítására beruházások céljaira nagyobb összeget kölcsönként hajlandó rendelkezésre bocsátani. A községek ismeretes súlyos anyagi helyzetükben kapva kaptak a kínálkozó alkalmon és gyors egymásutánban jelentették be, hogy igényt tartanak a kölcsönre és egyben bejelentették a felhasználási tervezetet is. Erre aztán egész sereg különféle kimutatást kellett kiállítani. Ezek is elkészültek, de ahelyett, hogy a pénz jött volna, tegnap 11 község kimutatása visszaérkezett a megyéhez azzal, hogy a kimutatások rosszul vannak megszerkesztve és azokat pótolni kell, majd csak azután lesz döntés a községek kölcsöne ügyében. Zürichben a nuígj'&r hcjonvA 72-30-ai jegyezték. Békéscsaba szintén igényt jelentett be az ujabb kölcsönre, mintegy 20 milliárd korona erejéig különböző rendkívül fontos beruházások céljaira és örömmel jelenthetjük, hogy még eddig Békéscsaba igénylése nincs a pótlásra visszaküldöttek közölt. Ingatlanforgalom Békéscsabán az elmúlt héten a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Gyeraj Mihály eladta 1 hold 1140 négyszögölnyi nagyréti szántójának U részét Vandlik Jánosnak 42 q búzáért. Kovács Lajosné Hrabovszki Mária eladta 1100 négyszögölnyi kereki szántóját Hrabovszki Jánosné Lipiák L Juditnak 40 q búzáért. Vida Szűcs Sándor és neje Gáspár Eszter eladták VI., Perényi u. 21. sz. házukat Zsolnay Gábor és neje Timkó Etelkának 130,000.000 K-ért. Mekis János, Hrabovszky Mihály és neje Gyebnár Mária eladlak 258 négyszögölnyi területű Divatcipők a legújabb fazonban. Erős strapacipők olcsó árban. Mérték szerinti rendelések és javitások felelőség mellett a legrövidebb időn belül készülnek házhelyüket Boskó György és neje Hrdlicska Mária, Félix János és neje Pahi Móriának23,560.000 K-ért. Kraszkó Pál eladta 588 négyszögölnyi nagyréti szántóját Bagyinka Jánosné Kraszkó Ilonának 15 q búzáért. Kolarovszki S. András eladta III., Szt. László-u. 10. sz. házát Hrabovszki Mihály és neje Hrabovszki Zsuzsannának 60,000.000 K-ért. Zahoran György eladta 5 hold 1198 négyszögölnyi alsónyomési szántóját Unyatyinszki János és neje Salát Juditnak 16974 q búzáért. Zahoran György és Gyebrovszky Jánosné Zahoran Judit eladták 8 hold 4C0 négyszögölnyi sopronyi szántójukat Hursan György nek 456 q "búzáért. Szlávik Erzsébet eladta III. kerület László-u. 16. számú házának egyhatod részét Szlávik Pálnak 20.000.000 koronáért. Kiiment János és neje Klenk Judit eladíák VI., Thurzó-ucca 28. számú házát Gulyás Mihály és neje Kiiment Teréznek 50.000.000 koronáért. Spitz Samu eladla V., Mikes-u. 1. számú házának Vs részét Kállai Jánosné Pataj Juditnak 11 millió 700 ezer koronáért. B-listázzák a részletre vásárlókat Megalakult a textilrészletüzletekkel foglalkozó kereskedők egyesülete Az általános nyomorúság tudata már oly mélyen beleette magát a kereskedelmi életnek, hogy ugy mondjuk idegeibe, hogy azok a kereskedők, akik nem akarták tétlenül nézni az idők múlását és minden energiájukat megfeszítve kísérelték meg az üzleti forgalom elevenné tételét, a sok hiábavaló kísérletbe belefáradva nagyon sokszor, sőt legtöbbször elmulasztották a szükséges óvatosságot. Ugyanis a kereskedők az idők rosszrafordulásával a kereskedelmi élet megjavítására újból behozták a háború előttről jól ismert részletüzletet. Csakhogy mig a háború előtt részletfizetésre csak megfelelő információk után adtak árut, addig a szörnyű pangás jelenének ideges versenyében a háború előtti védekező információ gyűjtést elmulasztották. Ennek a mulasztásnak közvetlen eredménye volt aztán az, hogy az általános nyomorúság következtében mind több és több teljesen tönkrement, vagyontalan, keresetnélküli egzisztencia keletkezett,, kik az életért való keserves küzdelemben olyan eszközökhöz is nyúltak, melyek már a vétségek határán mozognak s melyekkel érzékeny károkat okoztak a kereskedőknek. Ezek a teljesen vagyontalan, keresetnélküli emberek a hitelképesség álarcát öltve magukra, valóságos kereseti ágat csináltak a részletre való vásárlásokból. Több helyen vásároltak és sehol sem fizettek s mire a kereskedők észrevették a „beesést", akkorra már a vásárolt áru meg sem volt, mert annak olcsón való eladásával még külön konkurenciát is csináltak a hitelezőknek a részletre vásárlók, hogy jövedelemre tehessenek szert. Bűnügyi útra sem terelhették a dolgot a kereskedők, mert csak három hitelezővel szemben elkövetett csalás minősíthető hitelezési csalásnak. Am a polgári per sem ér ez esetekben semmit, legfeljebb ujabb költséget okoz a hitelezőnek; de meg a legtöbbször ezek a részletvásárlók a legkellemetlenebb szituációba hozzák a hitelezőt sztereotip védekezésükkel: „Beugrattak a vásárlásba, hívás nélkül kerestek fel, rámtuszkolta az árut" stb. Az ilyen kárositási eseteknek általában két fajtáját lehet megkülömbözteíni, az egyikhez azok tartoznak, akik már »ab ovo" rosszszándékkal vásárolnak, a másikhoz pedig azok, kik bár nem rosszszándékkal, de könnyelműen, anyagi erejükön felül vásárolnak s csak azután lép fel rosszándék, amikor az ilyenek azt látják, hogy a részleteket nem képesek fizetni. A pertől való félelmükben az ilyenek aztán elrejtik csekély vagyonukat a végrehajtás elől. A sok keserves tapasztalat arra indította a főváros kereskedőit, hogy a mind gyakoribbá váló hitelezési csalásoktól és az egyáltalján nem fizető vevőktől való védekezés céljából megalakítják a Részlet Kereskedők Országos Egyesületét. Az egyesület nyilvántartást fog vezetni a részletkereskereskedőkLegjobb a „FAFAGáJ" kékítő
