Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-05-06 / 101. szám

53-% évfolyam, 101-ik szám Békésesaba, 1926 májns 6 Csütörtök BÉIÉSMEETEI KÖZLÖNY POLITIIII NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. Sgy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámael Telefonsaim : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz Józset-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. A lakbérrendeletet tévesen értelmezik a házigazdák A tisztviselőknek is joguk van a részletfizetésre A májusi iakbérnegyedet megelőzően megjelent miniszteri rendelet újból megengedi a lakóknak hózbérük havonkent való fizetését. Eddig az volt a gyakorlat, hogy az állami és egyéb lakáspénzes közalkalmazottakra ezt a kedvezményt nem terjesztettek ki. A legtöbb háztulajdonos a májusi negyedben is Csabán a közalkalmazottaktól a teljes negyedévi bért követelte, bár több tisztviselő viszont amellett érvelt, hogy miután a tisztviselőket nem emiiti az előző rendeletekhez hasonlóan, ezúttal a tisztviselők is részletben fizethetik lakbéreiket. Mint értesülünk, tényleg igazuk is van, mert a népjóléti minisztérium többek kérdésére az alábbi magyarázatot adta: • A vonatkozó rendelet megfelelő paragrafusa igy szól: — „Az a bérlő, akire nézve az esedékes bérnek egy összegben leendő fizetése nehézséggel járna, az esedékes bért három egyenlő részletben is fizetheti." A minisztertanács, amely ebben az ügyben döntött, azért használta kifejezetten a bérlő megnevezést, mert most már nem akar külömbséget tenni a bérlők különböző fajtája között. Eszerint sem a városi, sem az állami tisztviselő, sem a nyugdíjasok nem köielesek a negyedévi lakbért egy összeg ben lefizetni. A háztulajdonosok tehát kötelesek a tisztviselőktől is havi részletfizetést elfogadni. Nagyarányú terv árvi&védelmi berendezéseink átalakítására Lázárovits Gálor Fekete-Körös ármentesitö társulati igazgatófőmérnök memoranduma Élénken emlékezhetünk még a karácsonyi nagy árviz pusztításaira. Összedőlt tanyák százai, tönkrement vetés, az árvizes területen itt ott még mindig visszamaradt tócsák bizonyítékai a szörnyű pusztításnak. Addig, mig a veszély fenyegető volt, az egyes veszélyeztetett kis községek és vállalatok élénkén foglalkoztak az árviz elleni védekezés problémájával; ahogy azonban a.veszély múlóban volt, lassanként az emberek kezdtek megfeledkezni terveikről. Mig egyrészt ennek a szalmalángszerü felbuzdulásnak hirtelen kialvása sajnálatos, ámbár ismeretes magyar jelenség, addig megállapítható az is, hogy az ilyen helyi védekezésnek nem is lett volna meg a megfelelő eredménye. Ma már nem elégedhetünk meg régi módi, csak a lakótelepeket védő berendezkedésekkel, melyek a müveit területeket szabad prédájául hagyják a rájuk rohanó árvizeknek és feltétlenül olyan nagyszabású megoldást kell keresnünk, mely alkalmas arra, hogy a virágzó ipartelepeket, kul túráit földterületeket a többtermelés érdekében is hathatós védelemben részesítse. Az egyéni védekezés az arviz pusztításai ellen, amint azt a tapasztalatok bizonyítják, egyaltalán nem célravezetők, amellett az anyagi és erkölcsi erőket szétforgácsolják. Szükséges tehát, hogy a sok kis, semmit sem érő helyi berendezés helyett az anyagi érdekek összességét biztosító parciális célok megvalósításához szükséges erőket az egész árterület biztosítására szolgáló egységes védmü létesítésére egyesítsük, Az árterület veszélyeztetett ipartelepei, községei saját védelmükre tervbevett körgátak kilométerhosszuságát, ha az egységes védmü vonalán fektethetnők le, máris megoldatnék a kérdés, mert helyi, jelentéktelen anyagi védelmet adó gátak helyett az egységes elhelyezés esetében nemcsak a községeket és ipartelepeket védnék meg, hanem a mezőgazdasági területeket is teljes egészükben. A trianoni határok miatt ma — fájdalom — a Körösök forrásvidékét meg sem közelíthetjük, holott a leghatásosabb védekezésnek ott lenne a helye; ennélfogva arra kell törekednünk, hogy a ránk diktált határok közvetlen közelében emeljünk összefüggő védmüvet. Ennek a védmünek, amely a Sebes- és Fekete-Körösök közötti deltát tökéletesen biztosítaná, közvetlenül a trianoni határ mellett a két Köröst összekötő vonalon kellene megépülnie. A létesítendő mü egyrészt az Erdélyből reánk lehúzódó összes vizek gyűjtőcsatornájául kiképezve a jelenleginél sokkal rövidebb uton és sokkal hatásosabban vezetné le a vizet a Fekete-Körösbe, addig másrészt nyugati gátjának kellő méretezésű kiképzésével a felülről ránktörő mindenféle vizekkel szemben elkülönítő, lokalizáló gátul szolgálna. A mü lokalizáló jellege nem sérelmes a trianoni határokon tuli érdekekre, mert egy ilyen töltés garanciája annak, hogy sem a határon innen, sem a határon tul levő fél ne legyen kiszolgáltatva az általa nem irányítható és semmiféleképen nem befolyásolható másik fél védelmi intézkedéseiből, avagy mulasztásaiból származható következményeknek. A kérdéses mü a határon túlról jövő vizeknek általunk való levezetését tenné feleslegessé, mig a románok viszont megszabadulhatnának a jogos vádaktól, hogy az ő mulasztásaikkal nekünk mérhetetlen anyagi károkat okoznak, melyekért jogos kártérítési eljárást is indíthatnánk. De, ha a román uralom a kö csönös megoldásba nem menne bele, kitenné magát annak is, hogy rákényszerülnénk olyan megoldásra, mely a határon tuli érdekekre valóban káros is lehetne. A fenti kölcsönösségi elvből következik, hogy a két fél a költségeket is közösen viselné. A mü mérhutetlen előnye mindkét félre az, hogy annak fennállása az egyik oldalon végezné a védekezési munkálatoKat függetlenül a másik oldalon működő félnek még csak elhatározásától is, mert ránknézve közömbös volna, hogy a határon tul az árvizeket milyen gyorsan, vagy milyen eszközökkel vezetik le, viszont a mi területünkön levezetendő vizek munkálatai romén érdekeket nem sértenének. Védgátjainkat ez esetben függetlenül a tulo'daltól magasíthatnék, viszont a románok saját érdekükben kényszerülnének ugyanerre. A mü létesítése pedig még a a mai rossz gazdasági viszonyok között is kivihető, mert bár pontos számitások még nem állanak rendelkezésre, mégis hozzávetőleges becslés szerint az két és féí millió aranykoronóból megépíthető lenne s ez az összeg nem olyan nagy.lhogy 180.000 hold termőföld, 12 község és sok iparvállalat védelme a költséget meg ne érné. Az eszme hathatós felkarolása és egységes megvalósítása kivihetővé tenné egy egységes védelmi vonalnak kiépítését, mely a Körösvölgy ármentesitését, főleg pedig belvízmentesítését a határontuli területekről ráfolyó vizektől mentesítené és függetlenítené. Eddig tart a memorandum, melyet kivonatosan ismertetni szükségesnek tartottunk, annál is inkább, mert az igazgatófőmérnök terve elsőrangú és zseniális megoldása árvízvédelmünknek és komoly megfontolását ajánljuk a hatóságoknak, lakosságnak és iparvállalatoknak. Épül a leánygimnázium A véros mérnöki hivatala már befejezte azokat az előmunkálatokat, melyek alapján a tanács a leánygimnázium uj épületére az országos tervpályázatot meghirdeti. A pályázat pár nap múlva megjelenik s igy immár biztosra vehető, hogy az építkezés még a nyár folyamán megkezdődik és télre tető alá is kerülhet ez a na. gyon szükséges, régen várt épület. Az intézet előrelátó vezetősége az iskola növendékseregét is beállította az építés munkájába s az uj épület felszerelése javára május 8 án és 9-én, szombaton és vasárnap, mint többször is jeleztük, nagyszabású előadást rendez. Ez előadásról mór többször irtunk részleteket, felhiva rá közönségünk Ügyeimét, mint olyanra, amely ugy belső értékével, mint a szemnek tetsző fényes külsőségeivel nagy és tiszta gyönyörűséget fog szerezni a közönségnek. Ezúttal más szempontból szólunk egy pár szót ez ügyről. A leánygimnáziumot 54 évvel az akkor még negyon jelentéktelen, gazdasági és kulturális téren elmaradt Békéscsaba község lelkes társadalma alapította és tartotta fenn é/ek hosszú során. Ma e felsőbb nőnevelő intézet ujjáteremtéséről van szó. Ma, amikor városunk már a csonkaország egyik legjelentősebb, fejlődésben mindjárt a fóváros után következő közgazdasági és kulturális empóriuma : Nem önként következik-e ebből, hogy e nagylendületü város társadalmának kulturális kötelezettsége is nagyobb, mint volt a kisközségé ? Közönségünknek meg kell érteni, hogy az intézet szombati és vasárnapi előadása nem egy mindennapi iskolai előadás, ahol a gyermekek jól-rosszul szerepelnek, hanem valami egészen más. Két szempontból is más. Először is: alkalom az intézettel szemben a véros társadalmát a nemes mult példája szerint kötelező tartozás lerovására, másodszor meg áldozatáért a közönség teljes értékű viszonzást kap a példás gonddal és szeretettel előkészitett, meleg hangulatu előadásban. Az előjelekből ítélve, közönségünk is igy fogja fei ezt s a jegyek tömeges vételéből következtetve a megérdemelt telt ház fog mindkét napon gyönyörködni a város viruló leányseregének pompás előadásában. A jegyeket a Gesmey-könyvkereskedés árusítja. 71 bd el Krím utolsó erőfeszítése Páris, máj. 5. Mint a Matin jelenti Tangerből, p. riff területről érkező benszülöttek kijelentették, hogy Abd el Krim minden fegyverfogható embert behívott.