Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-05-06 / 101. szám

53-% évfolyam, 101-ik szám Békésesaba, 1926 májns 6 Csütörtök BÉIÉSMEETEI KÖZLÖNY POLITIIII NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. Sgy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámael Telefonsaim : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz Józset-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. A lakbérrendeletet tévesen értelmezik a házigazdák A tisztviselőknek is joguk van a részletfizetésre A májusi iakbérnegyedet meg­előzően megjelent miniszteri ren­delet újból megengedi a lakóknak hózbérük havonkent való fizeté­sét. Eddig az volt a gyakorlat, hogy az állami és egyéb lakás­pénzes közalkalmazottakra ezt a kedvezményt nem terjesztettek ki. A legtöbb háztulajdonos a má­jusi negyedben is Csabán a köz­alkalmazottaktól a teljes negyed­évi bért követelte, bár több tiszt­viselő viszont amellett érvelt, hogy miután a tisztviselőket nem emiiti az előző rendeletekhez hasonlóan, ezúttal a tisztviselők is részletben fizethetik lakbéreiket. Mint értesü­lünk, tényleg igazuk is van, mert a népjóléti minisztérium többek kérdésére az alábbi magyarázatot adta: • A vonatkozó rendelet megfelelő paragrafusa igy szól: — „Az a bérlő, akire nézve az esedékes bérnek egy összegben leendő fizetése nehézséggel járna, az esedékes bért három egyenlő részletben is fizetheti." A minisztertanács, amely ebben az ügyben döntött, azért használta kifejezetten a bérlő megnevezést, mert most már nem akar külömb­séget tenni a bérlők különböző fajtája között. Eszerint sem a vá­rosi, sem az állami tisztviselő, sem a nyugdíjasok nem köielesek a negyedévi lakbért egy összeg ben lefizetni. A háztulajdonosok tehát kötele­sek a tisztviselőktől is havi rész­letfizetést elfogadni. Nagyarányú terv árvi&védelmi berendezéseink átalakítására Lázárovits Gálor Fekete-Körös ármentesitö társulati igazgatófőmérnök memoranduma Élénken emlékezhetünk még a karácsonyi nagy árviz pusztítá­saira. Összedőlt tanyák százai, tönkrement vetés, az árvizes terü­leten itt ott még mindig visszama­radt tócsák bizonyítékai a szörnyű pusztításnak. Addig, mig a veszély fenyegető volt, az egyes veszé­lyeztetett kis községek és válla­latok élénkén foglalkoztak az árviz elleni védekezés problémá­jával; ahogy azonban a.veszély múlóban volt, lassanként az em­berek kezdtek megfeledkezni ter­veikről. Mig egyrészt ennek a szalma­lángszerü felbuzdulásnak hirtelen kialvása sajnálatos, ámbár isme­retes magyar jelenség, addig meg­állapítható az is, hogy az ilyen helyi védekezésnek nem is lett volna meg a megfelelő eredmé­nye. Ma már nem elégedhetünk meg régi módi, csak a lakótele­peket védő berendezkedésekkel, melyek a müveit területeket sza­bad prédájául hagyják a rájuk rohanó árvizeknek és feltétlenül olyan nagyszabású megoldást kell keresnünk, mely alkalmas arra, hogy a virágzó ipartelepeket, kul túráit földterületeket a többterme­lés érdekében is hathatós véde­lemben részesítse. Az egyéni vé­dekezés az arviz pusztításai ellen, amint azt a tapasztalatok bizonyít­ják, egyaltalán nem célravezetők, amellett az anyagi és erkölcsi erő­ket szétforgácsolják. Szükséges tehát, hogy a sok kis, semmit sem érő helyi beren­dezés helyett az anyagi érdekek összességét biztosító parciális cé­lok megvalósításához szükséges erőket az egész árterület biztosí­tására szolgáló egységes védmü létesítésére egyesítsük, Az árterü­let veszélyeztetett ipartelepei, köz­ségei saját védelmükre tervbevett körgátak kilométerhosszuságát, ha az egységes védmü vonalán fek­tethetnők le, máris megoldatnék a kérdés, mert helyi, jelentéktelen anyagi védelmet adó gátak helyett az egységes elhelyezés esetében nemcsak a községeket és iparte­lepeket védnék meg, hanem a mezőgazdasági területeket is teljes egészükben. A trianoni határok miatt ma — fájdalom — a Körösök forrás­vidékét meg sem közelíthetjük, holott a leghatásosabb védeke­zésnek ott lenne a helye; ennél­fogva arra kell törekednünk, hogy a ránk diktált határok közvetlen közelében emeljünk összefüggő védmüvet. Ennek a védmünek, amely a Sebes- és Fekete-Körösök közötti deltát tökéletesen biztosítaná, köz­vetlenül a trianoni határ mellett a két Köröst összekötő vonalon kel­lene megépülnie. A létesítendő mü egyrészt az Erdélyből reánk lehúzódó összes vizek gyűjtőcsatornájául kiképezve a jelenleginél sokkal rövidebb uton és sokkal hatásosabban ve­zetné le a vizet a Fekete-Körösbe, addig másrészt nyugati gátjának kellő méretezésű kiképzésével a felülről ránktörő mindenféle vizek­kel szemben elkülönítő, lokalizáló gátul szolgálna. A mü lokalizáló jellege nem sérelmes a trianoni határokon tuli érdekekre, mert egy ilyen töltés garanciája annak, hogy sem a határon innen, sem a ha­táron tul levő fél ne legyen ki­szolgáltatva az általa nem irányít­ható és semmiféleképen nem be­folyásolható másik fél védelmi intézkedéseiből, avagy mulasztá­saiból származható következmé­nyeknek. A kérdéses mü a határon túlról jövő vizeknek általunk való leve­zetését tenné feleslegessé, mig a románok viszont megszabadul­hatnának a jogos vádaktól, hogy az ő mulasztásaikkal nekünk mérhe­tetlen anyagi károkat okoznak, melyekért jogos kártérítési eljárást is indíthatnánk. De, ha a román uralom a kö csönös megoldásba nem menne bele, kitenné magát annak is, hogy rákényszerülnénk olyan megoldásra, mely a hatá­ron tuli érdekekre valóban káros is lehetne. A fenti kölcsönösségi elvből következik, hogy a két fél a költ­ségeket is közösen viselné. A mü mérhutetlen előnye mindkét félre az, hogy annak fennállása az egyik oldalon végezné a védekezési munkálatoKat függetlenül a másik oldalon működő félnek még csak elhatározásától is, mert ránknézve közömbös volna, hogy a határon tul az árvizeket milyen gyorsan, vagy milyen eszközökkel vezetik le, viszont a mi területünkön le­vezetendő vizek munkálatai ro­mén érdekeket nem sértenének. Védgátjainkat ez esetben füg­getlenül a tulo'daltól magasíthat­nék, viszont a románok saját ér­dekükben kényszerülnének ugyan­erre. A mü létesítése pedig még a a mai rossz gazdasági viszonyok között is kivihető, mert bár pon­tos számitások még nem állanak rendelkezésre, mégis hozzávető­leges becslés szerint az két és féí millió aranykoronóból megépíthető lenne s ez az összeg nem olyan nagy.lhogy 180.000 hold termőföld, 12 község és sok iparvállalat vé­delme a költséget meg ne érné. Az eszme hathatós felkarolása és egységes megvalósítása kivi­hetővé tenné egy egységes vé­delmi vonalnak kiépítését, mely a Körösvölgy ármentesitését, főleg pedig belvízmentesítését a határon­tuli területekről ráfolyó vizektől mentesítené és függetlenítené. Eddig tart a memorandum, me­lyet kivonatosan ismertetni szük­ségesnek tartottunk, annál is in­kább, mert az igazgatófőmérnök terve elsőrangú és zseniális meg­oldása árvízvédelmünknek és ko­moly megfontolását ajánljuk a hatóságoknak, lakosságnak és ipar­vállalatoknak. Épül a leánygimnázium A véros mérnöki hivatala már befejezte azokat az előmunkála­tokat, melyek alapján a tanács a leánygimnázium uj épületére az országos tervpályázatot meghir­deti. A pályázat pár nap múlva megjelenik s igy immár biztosra vehető, hogy az építkezés még a nyár folyamán megkezdődik és télre tető alá is kerülhet ez a na. gyon szükséges, régen várt épület. Az intézet előrelátó vezetősége az iskola növendékseregét is be­állította az építés munkájába s az uj épület felszerelése javára május 8 án és 9-én, szombaton és vasárnap, mint többször is je­leztük, nagyszabású előadást ren­dez. Ez előadásról mór többször irtunk részleteket, felhiva rá kö­zönségünk Ügyeimét, mint olyanra, amely ugy belső értékével, mint a szemnek tetsző fényes külső­ségeivel nagy és tiszta gyönyörű­séget fog szerezni a közönségnek. Ezúttal más szempontból szólunk egy pár szót ez ügyről. A leánygimnáziumot 54 évvel az akkor még negyon jelenték­telen, gazdasági és kulturális té­ren elmaradt Békéscsaba község lelkes társadalma alapította és tar­totta fenn é/ek hosszú során. Ma e felsőbb nőnevelő intézet ujjá­teremtéséről van szó. Ma, amikor városunk már a csonkaország egyik legjelentősebb, fejlődésben mindjárt a fóváros után követ­kező közgazdasági és kulturális empóriuma : Nem önként követ­kezik-e ebből, hogy e nagylendü­letü város társadalmának kultu­rális kötelezettsége is nagyobb, mint volt a kisközségé ? Közön­ségünknek meg kell érteni, hogy az intézet szombati és vasárnapi előadása nem egy mindennapi iskolai előadás, ahol a gyermekek jól-rosszul szerepelnek, hanem va­lami egészen más. Két szempont­ból is más. Először is: alkalom az intézettel szemben a véros tár­sadalmát a nemes mult példája szerint kötelező tartozás lerová­sára, másodszor meg áldozatáért a közönség teljes értékű viszon­zást kap a példás gonddal és szeretettel előkészitett, meleg han­gulatu előadásban. Az előjelekből ítélve, közönségünk is igy fogja fei ezt s a jegyek tömeges véte­léből következtetve a megérde­melt telt ház fog mindkét napon gyönyörködni a város viruló leány­seregének pompás előadásában. A jegyeket a Gesmey-könyvkeres­kedés árusítja. 71 bd el Krím utolsó erőfeszítése Páris, máj. 5. Mint a Matin je­lenti Tangerből, p. riff területről érkező benszülöttek kijelentették, hogy Abd el Krim minden fegyver­fogható embert behívott.

Next

/
Thumbnails
Contents