Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-04-01 / 74. szám

2 BÉKfcSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1926 március 1 leteket fárasztani a költségvetéssel, aminek megállapításánál a község csak formai joggal bir, hanem a jegyző által összeállilott költségvetés egyenesen menjen fel a vármegyéhez. Akkor legalább megóvják a látszatot s nem egy autonóm testület, hanem csak egy ember kerül a számvevőség kérlelhetetlen bonckése alá. A csabai piac A termény piac kis kínálata sem emelte az árakat, mert a kereslet még a kínálatnál is kisebb volt. Buza 350-375 Árpa 200-216 Tengeri 145-155 A sertés piacon felhozatal nélkül az árak tartottak 14—18000 koronáig. A baromfipiacon igen lanyha kereslet volt az ünnepelőtti nagy felhozatal ellenére is. Az árak ennek megfelelően erősen hanyatló irányt vettek. A tojás 1000 korona alá került. Tyúk 20 Csirke 24 Kövér liba és kacsa 25—26 ezer korona kilónként. Tojás 900 korona darabja. A halpiacon igen nagy felhozatal volt az árak azonban nem változtak. Apró hal 15 Márna, órsó 15—20 Gsuka 25 Eleven potyka 35—40 ezer korona kilónként. Hentes áru: Sonka 48 Sertéshús 32 Háj 28 Borjúhús 28 Szopos bárány 28 ezer korona kilója. A tejpiacon igen nagy felhozatal, az ünnepek nagy kereslete miatt emelkedő árak. Uradalmi vaj 115 Sajt fajták szerint 36—56 Turó 10-12 ezer korona kilója. Tejföl 28-30 Tej 5 ezer korona literje. A magyarországi szakszervezetek kongresszusa Vasárnap délelőtt kezdődött a magyarországi munkás szakszervezetek országos kongresszusa, melyen a külföld is képviseltette magát. A kongresszus célja volt egyrészt beszámolni az elmúlt év munkásmozgalmairól, gazdasági és politikai helyzetéről, törekvéseiről, másrészt utmutatás a jövő munkájának, céljainak kitűzésére. Igen szomorú és igen érdekes megállapításai vannak a szakszervezeti tanács jelentésének, melyet a főtitkár Jászai Samu olvasott fel. Részletesen foglalkozott a magyar munkásság súlyos gazdasági helyzetével s különösen hangsúlyozta, hogy a munkanélküliség napról-napra nagyobb lesz. Pedig nincs rémítőbb gazdasági, politikai és szociális probléma, mint a munkanélküliség. A szakszervezetek tagjai között januárban 6'2 százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma és október vége óta 257 százalékkal. A fővárosban januárban 7 százalékkal több munkanélküli volt, mint decemberben. A helyzet oly sötét, hogy mindenkinekcsakegylehet a törekvése: a munkanélküliség elleni munkásbiztositás törvényének életbeléptetését követelni, mert a mai helyzeten nem segit sem a munkanélküli segély, sem pedig a szükség munkálatok megkezdése. A törvény már két éve elkészült; léptesse mér a kormány életbe. Érdekes a jelentés, mikor rátért a szélsőbaloldali szervezetek működésére is és kifejtette hogy a szakszervezetek amszterdami központja azért nem akaria felvenni kötelékébe az orosz szervezeteket, mert ezek nem munkás, hanem állami szervezetek és mert gazdasági térről politikai térre akarják vinni a szakszervezetek működését. Igy az orosz szakszervezetek bűnnek tartják a sztrájkot is. Belgrád, március 31. A költ- ! ségvetési előirányzatba az utolsó pillanatban egy módosítást iktattak be, amely igen nagy kihatással lehet Jugoszlávia és Románia viszonyára. A román kormány ugyanis eddig azt a gyakorlatot követte, hogy a jugoszláv állampolgároknak román területen fekvő birtokait mind elkobozta. Ez az intézkedés sok embert kényszeritett arra, hogy Románia javóra optáljon. Érdekes kimutatást ad a munkás megélhetési lehetőségeiről is a jelentés, melyszerint a munkáscsalád heti létminimuma február végén a januárvégi 797914 koronával szemben 707750 koronára csökkent, ami 0.02 százalékos árcsökkenést jelent, a házbér 6 százalékos drágulását ellensúlyozta az élelmi szerek 0.5, a tüzelőanyag 0.6. valamint a ruházkodás 1 százalékos árcsökkenése. 1926-ban az élelmiszereknél 1.37 százalék, az összszükségletnél pedig 0.69 árcsökkenés mutatkozik, mig a háború kezdete óta az általános drágulás 18691-szeres. Egymillió papírkorona békebeli vásárló értéke ma 53.50 korona. A kongresszust hétfőn befejezték. A jugoszláv kormány ezzel a magatartással szemben kénytelen volt fellépni a jugoszláv állampolgárok vedelmére, Elhatározta a kormány, hogy Romániával szemben megtorlással élnek és a román kormány gyakorlatát hasonló gyakorlattal viszonozzák. A most beiktatott módosítás értelmében a román állampolgároknak jugoszláv területen levő javait egytől-egyig elkoboztatják. tette meg jelentését. A jelentést, mely a vezetőség mult évi mozgalmakban gazdag és eredményes működését öleli fel, nagy örömmel vette tudomásul a választmány. A főtitkári jelentés után Hermann János indítványozza, hogy a választmány a vezetőség iránti háláját jegyzőkönyvben örökítse meg s az uj intézményt Eötvös* alap—Rákos István internátusnak nevezze el. Ezután Osztie Béla igazgató tett jelentést a Tanítók Háza főiskolai internátus ezévi működéséről. Kiemelte, hogy a2 ifjúság nagy nyomorban él és kérte a tanítóság további támogatását. Hétfőn délután 3 órakor a Kalász Rt. tartott ülést, amelyen az elnök megnyitó beszéde u!án Rákos István a Kalász tankönyvakcióját ismertette. A Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetsége kedden délelőtt 9 órakor igazgatósági ülést tartott. A tárgysorozat legfontosabb pontjai: a státusrendezés sérelmei, a III. egyetemes tanügyi kongreszszuson való részvétel és a népiskolai tankönyvkérdés ügye volt. — Az Országos Református Tanítóegyesület közgyűlése. Az ország református tanítósága hétfőn tartotta idei rendes közgyűlését Dobó Sándor elnöklete alatt, aki megnyitójában kegyeletes szavakkal emiékezett meg II. Rákóczi Ferenc fejedelemről. A megnyitó után Varga Lajos mondott emlékbeszédet Benedek János nemrégiben elhunyt nemzetgyűlési képviselő felett, akiben olyan sokat veszített az ország református tanítósága. Ormos Lajos felszólalásában a tanítói státusrendezés kérdéséről beszélt s erélyes állásfoglalásra hivta fel a közgyűlést. A közgyűlés elhatározta, hogy az Országos Tanitó Szövetség elnökségével karölve fordul a kultuszminiszterhez a késedelmes státusrendelet kiadásáért. — A sportegyesületek húsvéti programja. Húsvét két napján minden esztendőben nagy sportattrakciókkal kedveskednek közönségüknek a csabai egyesületek. Eddig a CsAK és Előre közösen rendezték húsvéti versenyeiket; ez évben azonban a CsAK külön, az Előre és KAVE pedig közösen. A CsAK, miután nem tudott megegyezni a csabai társegyesületekkel, az orosházai egyesületekkel közösen fogad két aradi csapatot: a mult évről ismert Glória CFR-t és az aradi AC-ot. Húsvét vasárnapján a Glóriával, hétfőn az AAC-al játszik a CsAK. — Az Előre és KAVE egy igen jó játékosokból összeállított fővárosi kombinált csapatot és a győri AC-ot kötötték le. A budapesti kombinált csapat igy áll fel: Beneda (válogatott. Ékszerész), — Janiga (Ute.), Vlakovits (Vasas), — Borsányi (vál. Btc.), Kramarik (vál. Urak), Péter (Umte), — P. Szabó (vál. TTC). Értinger (vél. Buse), Senger (Umte), Laukó III. (Utse), Grosmann (Ute). A győri AC eddig a még Csabán nem szerepelt nyugatmagyarországi csapatok közül való. Mint látható a húsvéti sportprogram igazán nem hagy egyéb kívánni valót most mór, mint jó bevételt az egyesületeknek. Miért nem tudják a jegyzők behajtani az adókat ? A gazdáknak nincsen pénzük A pénzügyi hatóságok az utóbbi időben jelentékeny pénzbüntetéssel sújtják azokét a jegyzőket, akik nem hajtják be idejében ez adókat. Emiatt nagy sz elkeseredés a jegyzők körében s ismételten kérik, hogy ezt a munkát vegyék le a nyakukról. Penészük annál is inkább indokolt, mert az adók be nem hajtása legtöbbször rajtuk kivül álló okok következménye. vagyis annak az oka, hogy a falun nincsen pénz s a gazdák a legjobb akarat mellett sem tudnak fizetni adót. De késlelteti sokszor az adók behejtását az is, hogy a jegyzők tul vannak halmozva munkával. A bírságolások mellőzése érdekében a Jegyzők Országos Egyesülete fölterjesztéssel fordult a pénzügyminiszterhez, s ebben rámutat az adók késedelmes behajtásának minden okára. A jegyzők érdekképviselete egyébként ma is fönn volt a pénzügyminiszternél és a belügyminiszternél, akiktől a jegyzők fizetésrendezésének megoldását kérte. A miniszterek megígérték, hogy a státusrendeletet rövidesen kiadják. A tanitók nagygyűlése A tanitók üdülőtelepet létesítettek Keszthelyen A magyar tanítói egyesületek most a húsvéti szünet alatt tartják meg gyűléseiket, amelyeken beszámolnak az egyesületi életről, a jóléti intézményekről és megtárgyalják a tanítóság egyesületi életében megnyilvánuló nagy fontosságú kérdéseket. Az ülés sorozat hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődött a Tanitók Háza kis üléstermében a Magyarországi Tanitók Eötvös-alapja választmányi ülésével, melyen megjelentek Rákos István kir. tanácsos, Olveczky Pál, Simon Lajos, Edes Jenő, Kocsán Károly és még számosan az ország valamennyi tanitó egyesületének képviseletében. Rákos István elnöki megnyitójában az erők egyesítésében látja biztosítva a sikert. A tanítóság nagy céljait is csak egyesült erővel fogja tudni elérni. Kitörő örömmel hallgatták azon szavait, amikor bejelentette, hogy Keszthelyen fiuinternátust és tanitó üdülőtelepet létesítettek. Az üdülőtelepnek mór csak felszereléséről kell gondoskodni. Felhívja a tanítóságot, hogy önsegélyezés révén váltsák valóra Péterfy nagy és áldásos terveit. Bizalommal és szeretettel vegyék körül intézményeiket, mert csak a szeretet jegyében fognak összetalálkozni az ország tanítói. A nagyhatású elnöki megnyitó utón Friedrich István köszönetét fejezi ki a zalai tantestület nevében, azért, hogy ép Zalamegyében létesítette a vezetőség az első vidéki intézményt és reményét fejezi ki az iránt, hogy az ép oly virágzó lesz, mint a két fővárosi. Ezután Háros Antal főtitkár Szerbia követi Románia példáját A román állampolgárok szerbiai birtokait elkoboztatja