Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-04-01 / 74. szám

Békéscsaba, 1926 április 1 Csütörtök 53-ik évfolyam, 74-ik siárn / / BEKESM EQZLONT Előflzotéal dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. POLITIKAI NIPILAP Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáé' II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés dijszabás szerint. Elégedetlenek az, érdekképviseletek a TtlftVuj tarifatervezetével Budapest, március 31. A mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekképviseletek nincsenek megelfgedve a MÁV elnöksége által kidolgozott tarifareformmal. Az érdekelteknek az a kívánságuk, hogy a 18. osztályba tartozó árucikkek kedvezményes tarifáját továbbra is fentartsák, továbbá, hogy a személyi forgalomba kedvezményes bérletjegyeket hozzanak be és ez árutarifa csökkentést ne 100, hanem 50 kg.-ig terjesszek ki. JTtájusban újra választ Románia Bukarest, márc. 31. Avaresku tábornok miniszterelnök elnökletével megtartották az első minisztertanácsot, melyen elhatározták, hogy a választásokat május 25-re írják ki és hogy az országgal manifesztumban közlik a kormány programját. Az uj kormányt a ki rályság minden részeben bizalommal és megelégedéssel fogadták. nagypénteken nem jelennek meg a lapok Budapest, márc. 31. Nagypénteken az idén sem jelenhetnek meg a lapok, miután változatlanul továbbra is érvényben van 4578— 920. sz. kormányrendeletnek az a szakasza, amely szerint nagypénteken délután és a rákövetkező szombat regge^a lapok nem jelenhetnek meg. Vetőburgonya bejelentése Budapest, márc. 31. Azok a gazdaságok, amelyek burgonyájukat vetőgumónak államilag akarják elismertetni, azt lekésőbb április 15-ig jelentsék be a Magyar Kir. Burgonyatermelési Hivatanak, Budapest Fóidmivelésügyi minisztérium. Ez a hivatal az érdeklődőknek az eilsmerés szabályzatát díjtalanul küldi meg és egyébként is ez ügyben bővebb felvilágosítással szolgál. Csaló rádiószerelő Budapest, március 31. Gödöllőn pár napja megjelent egy fiatalember, aki rádiómérnöknek adta ki magét és Kilián Béla néven mutatkozott be és részletre rádiókészülékeket szerelt fel. Sárváry fő mérnöknél is felszerelt egy készüléket, amikor azonban alkalma volt, a feleségének mondott nővel együtt a lakásból több értéktárgyat, közöttük a felszerelt rádiót is ellopta, azután megszöktek. Hasonló trükkel jártak el Hatvanban és Isaszegen is. A csalók ellen feljelentést tettek, akiket most köröznek. Doulcet megtalálta a frankpapirt gyártó üzemet Essél a nyomosás technikai réssé befejeződött Budapest, márc. 31. Doulcet, francia rendőrtiszt, aki Németországban végez nyomozást egy München melletti ki3 papírgyárban bankóhamisitás céljaira szolgáló papirnyomóra bukkant. A gyár igazgatója kijelentette, hogy ugy Rábát, mint Gerőt ismeri, akik 1923-ban kétszer is felkeresték a gyárat és papirost vásároltak, hogy milyent arra nem tudott válaszolni. A budapesti kihallgatás sorén Rábát szembesítették Gerővel, akik kijelentették, hogy azt sem tudják, hogy hol van az illető helység, de azt beismerték, hogy Németországban tartózkodtak. Rába és Gerő szembesítésénél a tagadásokkal szemben eléjük tárták bejelentő lapjuk fénykép másolatait, amelyek igazolták, hogy 1923 ban Dürenben jártak. Erre beismerték, hogy ott voltak, de, hogy kinél jártak el arra vonatkozólag a vallomás tételt megtagadták. Az ottani Schüller gyár egyik alkalmazottjának vallomása aiapján kétségtelenné vált, hogy a frankhamisításhoz szükséges papiros ebből a gyárból került ki. Ennek a kérdésnek tisztázásával a hamisítás technikai részét illetőleg a nyomozás befejezettnek tekinthető. A rendőrségen kijelentették, hogy néhány nap múlva a potnyomozást is lezárják és átteszik az ügyészségre. A genfi rádió konferencia Budapest hullámhosszát megváltoztatta Budapest, márc. 31. A genfi rádió konferencia ismét megváltoztatta budapesti hulleynhosszát, amennyiben 555.6 méterben, a bécsi nagyállomás hullámhosszát pedig 517.2 méterben állapította meg. Paksy Bernát főigazgató, a m. kir. postakísérleti állomás vezetője, aki Magyarország képviselője volt a genfi konferencián, kijelentette, hogy a bécsi állomás, miután 5 kilovattos, ezután is zavarni fogja ! Budapestet. Kérte a konferencia résztvevőit,.hogy végezzenek olyan irányban is kísérleteket, hogy az olyan állomásnál, mint amilyen Budapest és Bécs, nemcsak az állomások egymástól való távolságát, hanem ezek energiáját is vegyék tekintetbe. Egyébként azt tapasztalta, hogy a budapesti állomás működésével a külföldön általában véve meg vannak elégedve. fíprilis végén az egész országban demonstratív gyűléseket tart az iparosság A munkásbistositás, as adósérelmek és as ipari közüzemek kérdésében foglalnak állást as iparosok — Az IPOSz országos mozgalmához a kereskedők is csatlakosnak Az általános gazdasági helyzet egyre nehezebb helyzet elé állítja a magyar kézműves iparosságot. Egyre ijesztőbb mérveket ölt a kézműves ipari üzemek beszüntetése, ami maga után vonja a nemzetközi viszonylatban is elismert magyar kézművesipar lassú pusztulását. A kisiparosok nagyrésze már csak vegetál s csak súlyos anyagi áldozatok árán képes üzemét fenntartani. Az Ipartestületek Országos Szövetségéhez nap-nap után érkeznek a vidéki és fővárosi iparérdekeltségektől felhívások, hogy a szövetség az iparosok súlyos helyzetének megtárgyalása és az orvoslás módjának megbeszélése céljából országos nagygyűlést készítsen elő. Az IPOSz igazgató-tanácsa Pálffy Dániel koimányfőtanácsos elnökletével tegnap foglalkozott az országos nagygyűlés kérdésével. Az igazgató; tanács Dobsa László dr. indilvényára egyhangúan elhatározta, hogy április 22-én országos demonstratív iparos nagygyűlést rendez a fővárosi és vidéki ipartestületek által javasolt napirenddel. Majd Füredy Lajos tb. igazgató indítványára az igazgatótanács kimondotta, hogy az iparosok országos megmozdulásét, a mult évi iparos demonstráció mintájára szervezik meg. A fővárosi nagygyűléssel egyidejűen az öszszes nagyobb ipari gócpontokban is ugyanezzel a tárgysorozattal szintén gyüleseket tartanak. Értesüléseink szerint a kereskedők érdekképviseletei is csatlakoztak az országos iparos-mozgalomhoz. A negygyüiés napirendjére a munkásbiztositó terén fennálló sérelmek, az általános adósérelmek s ezzel kapcsolatban az egyfázisú forgalmiadó-rendszer megteremtése, az állami és hatósági ipari üzemek megszüntetése és a tanonciskoláztatással kapcsolatos ügyek kerülnek. Szolnokvármegye 50 éves Karcag, márc. 31. Jász-NagykunSzolnokvármegye ebben az évben jutott el fennállásának 50. évfordulójához. A vármegyét 1876 jun. 20-án alapították az akkori Jászságból, Nagykunságból é s PestPilis-Solt megye kisebb részeiből. A megyei közigazgatás várható országos rendezésével kapcsolatosan most az az érdekes terv merült fel, hogy az amúgy is nagymegyét ketté osztják, Jász-Szolnokmegyére Szolnok székhellyel és Nagykunmegyére Karcag székhellyel. A miniszter visszaállítja a községek autonómiáját Az ország pénzügyi ellenőrzésével kapcsolatban a községek is oly fokozott ellenőrzés alá kerültek, amelyek — akármennyire szépítik is a dolgot némelyek, sehogysem egyeztethető össze a legminimálisabb autonómiával sem. Azt még meg lehetne valahogy érteni, ha mereven ragaszkodnának az ellenőrző hatóságok az 50 százalékon felüli költségvetések szigorú felülvizsgálásához, de azt sehogysem tudjuk megérteni, hogy akárhányszor még ezen az 50 százalékon belül is kérlelhetetlenül megakadályoznak minden oly kiadást, ami a községek saját elhatározásából keletkezik s erővel ráhúzzák, hogy ellenkezik a szanálási rendelettel. Hála Istennek az ország pénzügyi ellenőrzése már a vege felé közeledik, jó lenne tehát, ha a községek ellenőrzése is enyhülne már valamennyire. Annál is inkább itt lenne mér ennek az ideje, mert hiszen a községi háztartás bajaival foglalkozó országos jegyzőgyülésen az érdekelt minisztériumok képviselői szinte kötelező Ígéretet tettek ebben az irányban. Az igéret azonban még nem cselekedet, már pedig a jelen esetben arra lenne szükség. Hiszen látjuk itt Csabán is számtalanszor hallhatjuk, hogy a képviselőtestület egy-egy közérdekű határozatát, mert az nem egyes csoportok szájaize szerint való, éppen a megkötöttségben reménykedve felebbezik meg a vármegyéhez, miáltal a sürgős ügyek legalább is halasztást szenvednek. Ha pedig nem akarják tekintetbe venni a községek akaratát, nem is érdemes a képviselőiestü-