Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-13 / 59. szám

Békéscsaba, 1926 máreins 13 Szombat 53-ik évf olyam, 59-ik tú® POLITIKAI NAPILAP Előflsetóol dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. Sgy hónapra 26.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabát II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Ulain átadta a frankkliséket Budapest, március 12. Ma reg­gel megjelent Sztrache Gusztáv főügyésznél Ulain Ferenc, Win­dischgiátz Lajos védője és átadott két kőre rejzolt frankklisét. A kli­sék az 1000 frankos bankjegyek­nek csak egyik oldalának hamisi­sitására alkalmasak. Még két kli­sének hiányoznia kell, amelyekkel a hamis ezresek másik oldalát nyomták. Ulain Ferenc a klisék beszolgáltatása utón kérte a fő­ügyészt, hogy helyezze szabad­lábra Szendei Lászlót. A főügyész a kérésnek eleget tett és utasítást adott a rendőrségnek Szendei sza­badlábra helyezésére. Feltalálták a drótnélküli telefont Bécs, márc. 15. Marék osztrák mérnöknek, aki a Bécs melletti Döblingben lakik állítólag rádió hul­lémrezgésre alapított készülékét sikerült felfedeznie, amelynek se­gitsegevel rádió beszélgetéseket lehet folytatni. A felfedezés kö­vetkeztében, amely feleslegessé teszi a telefonközpontokat, az ember ebban a helyzetben lesz, hogy Íróasztaláról egy rádió leadó készülekkel bármely ftlvevő állo­mást irteruibón viszonylatban is felhívhat. A készüléket a fegkö zelebbi napokban gyakorlatilag is kipróbálják. Tilost már bizonyosan nem kerül szóba Genfben a frankügy Budapest, március 12. A genfi népszövetség tanácskozásai vasár­nap kezdődtek meg és az eddig ott történtekből következtetve ma már a iegsötétebben látók sem hiszik, hogy a frankbotrányért az ártatlan Magyarországnak kellene megszenvednie. Bethlen István gróf miniszterelnök a pénzügyi bizott­ság ülésen szószerint ezeket mon­dotta a frankügyről : „Az általa nosan ismert frankhamisitási affér semmiféle befolyást nem gyako­rolt az ország pénzügyeire és a Magyar Nemzeti Bank minden ki­serlettei szemben, amely a ma­gyar valuta lenyomására irányult, sikeres ellenállást tanúsított." Ez volt minden, ami a népszövetség előtt eddig a magyar frankügyről elhangzott. Most már kizártnak te­kinthető az, hogy bárminő formá­ban is szóbakerülhessen ez ügy a népszövetség előtt, mert a szo­kások szerint kizárólag a magyar bizottság volt alkalmas fórum az ügy esetleges szóbahozata­lára. A kisántántot is meglepte az a szive'yes fogadtatás, amelyben Bethlennek népszövetségi körök­ben része volt. Ötszáz négyszögöl telket kér olcsón az ipartestület a székház céljaira Megyei jellegű kiállítást rendeznek a gazdákkal és kereske­dőkkel együtt — Kiket jelöl az elöljáróság kamarai tagoknak A békéscsabai ipartestület elöl­járósága március 11-én tartotta rendes havi ülését Kovács Mihály ipartestületi elnök vezetése alatt. Elnök üdvözölve a megjelent tagokat, tudatja, hogy az elnök­ség már a mult ülésben emiitett székházügyi polgármesteri átiratra válaszolva, beadványt intézett a városhoz, melyben az ipartestület a székház céljaira 500 négyszögöl telket kér, de azt sem ingyen, ha­nem méltányos megváltási ár mellett. Jegyző előterjeszti, hogy az árvíz­károsultak javára 8,210.000 korona gyűlt össze, azonfelül a bál jöve­delméből ugyancsak erre a célra 3,200.000 koronát adott az ipar­testület. Az elöljáróság ez ipartestület­ben könyviteli tanfolyamot rendez JTla reggeí akasztanak Gyufán Ti rablógyilkos Feselő Sándor halálos ilélelél ma frajlák végre P alaki János a fogházban meg ball, kedden lem el lék JTlegérkezell Gold Károly bóbér és kél segédje feselő Sándor bagói kéri s ezúton is felhívja a résztvenni óhajlókat, hogy sürgősen jelent­kezzenek az ipartestületben. Elnök ajánlatára kimondja az elöljáróság, hogy a megyei jellegű kiállítást a mezőgazdasággal és kereskedelemmel kapcsolatban ren* dezi s a kiállítási bizottság tag­jaiul megválasztotta: Kovács Mi­hály elnököt, Martincsek Károly és Simon Béla alelnököket, Ko­cziha Mihály, Gálik János, Ell­mann Adolf, Leelössy Albert, Ba­binszky János, Horváth Mihály, Klein Vilmos és Liiinger Istvánt, amely bizottság a szükséghez ké­pest magét kiegészíti. A propaganda bizottságba dr. Gyöngyösi Jánost, Könyves T. Kálmánt és Migend Dezsőt vá­lasztotta meg. A kéményseprők kérelmét, hogy a vizsgálóbizottság székhelyét Bé­késcsabára tegyék, pártolólag tet­ték át a kamarához. Elnök az építőipari tanfolyam vizsgáján való részvételre hivta fel az elöljáróságot, megemlítve, hogy a. vizsga bizonyos ünnepé­lyes szint nyer, mert a 25-ik vizs­gája lesz Ádám Gusztáv igazga­tónak. Ipartestületi taglétszám 1220„ segédlétszám 1000, tanonc 1129­A testület részére telefon beve­zetését kérték. Végül elnök felhívja az elöljá­róság figyelmét a küszöbön álló kamarai tagok választására s te­kintve annak az iparosság érde­kében való fontosságát, ajánlja, hogy a jelölést titkos szavazás utján ejtsék meg. A szavazás alapján kamarai rendes tagul jelöltettek Kovács Mihály ipartestületi elnök és Köny­ves T. Kálmán, póttagokul Mar­tincsek Károly és Horváth Mihály. Ezután az elnök az ülést zajos éljenzés között bezárta. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Emlékezetesek még ma is azok a szörnyű borzalmak, melyeket a mult év január 20-án kezdődő tör­vényszéki tárgyalás derített ki s melyeknek elkövetője két emberi mivoltából kivetkőzött gonosztevő volt: Fesető Sándor 46 és Pataki János 54 éves békési lakos. Szörnyű kegyetlenséggel meg­gyilkolták Fekete Pálné 75 éves sarkadi asszonyt 1919 április 16-án pár szegényes ruhadarabért. Attól kezdve a lopások és rablások tö­megét követték el, mig elérkeztek életüknek egy mindennél rémesebb gonosztettéhez 1922 március 23 án Kovács János békési lakos csa­ládjának kiirtásóhoz. Akkor az álomba merült Kovács Jánost baltacsapásokkal agyon verték, feleségét és menyasszony leányát, a 19 éves szép Juliskát, egy vasdarabbal ütötték le Ko­vács Juliska ájulásából magához térve, könyörgött a bestiális gyil­kosoknak, de vesztére, mert azok megdühödve egy késsel mind hár­mójuknak elvágták a nyakát. A rémes gyilkosságok terhével lelkén még szám'alan lopás és reblás után végül 1922. nyarán csendőrkézre került a két bestia és az elkövetett szörnyű bűnökért Tóth tanácselnök tanácsa mult év január 21-én mindkettőjüket halálra ítélte. Jellemző, hogy a gonoszlelkü Feselő az Ítélet kihirdetés után engedélyt kért az elnöktől, hogy magénak a hallgatóság körében kenyérre valót gyűjtsön. A halálos Ítéletet a szegedi Tábla mult év junius havában jóváhagyta és az ügy most felebbezés folytán a Kú­ria előtt volt. A kir. Kúria a két alsóbb fokon hozott ítéletet helyben hagyta s annak végrehajtásáról szóló ha­tározat csütörtökön érkezett le a kir. törvényszékhez. Pénteken reg­gel dr. Tóth Ferenc elnök dr. Konrád Ernő főügyésszel felho­zatta a börtönből Fesető Sándort és kihirdette előtte a Kúria ítéletét. A másik gonosztevő kikerülte a földi igazságszolgáltatást. Pataki János ugyanis a fogházban régen betegeskedett. Ott kezelte a fog­házi orvos, azonban segíteni már nem lehetett rajta. Vasárnap dél­előtt 11 órakor meghalt. Rab­társai a fogház asztalos műhelyé­ben egyszerű, gyalulatlan koporsót készítettek neki és e hét keddjén eltemették. Pénteken reggel megérkezett Gyulára Gold Károly és két se­gédje s nyomban jelentkezett a törvényszék elnökénél, hogy át­vegye a szombaton reggel 7 óra­kor végrehajtandó ítéletre vonat­kozó rendelkezéseket. Az iléletvégrehajás a törvény­szék zárt udvarán lesz, s arra 100 jegyet osztottak szét. Dr. Ungváry kiküldött biró fogja felolvasni Fe­sető előtt az ítéletet és átadja őt dr. Georgievits ügyésznek, ki viszont utasítást ad a hóhérnak az ítélet végrehajtására. Pénteken reggel az ítélet kihir­detés után a református lelkész felkereste a rablógyilkos Fesetőt cellájában és igyekezett lelkére beszélni. Az elitélten nem igen látszott semmiféle lelki emóció és mikor munkatársunk megkérdezte, hogy mi az utolsó kívánsága, azt felelte : Adjanak egy kis bagót.

Next

/
Thumbnails
Contents