Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám
1926-03-13 / 59. szám
Békéscsaba, 1926 máreins 13 Szombat 53-ik évf olyam, 59-ik tú® POLITIKAI NAPILAP Előflsetóol dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. Sgy hónapra 26.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabát II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Ulain átadta a frankkliséket Budapest, március 12. Ma reggel megjelent Sztrache Gusztáv főügyésznél Ulain Ferenc, Windischgiátz Lajos védője és átadott két kőre rejzolt frankklisét. A klisék az 1000 frankos bankjegyeknek csak egyik oldalának hamisisitására alkalmasak. Még két klisének hiányoznia kell, amelyekkel a hamis ezresek másik oldalát nyomták. Ulain Ferenc a klisék beszolgáltatása utón kérte a főügyészt, hogy helyezze szabadlábra Szendei Lászlót. A főügyész a kérésnek eleget tett és utasítást adott a rendőrségnek Szendei szabadlábra helyezésére. Feltalálták a drótnélküli telefont Bécs, márc. 15. Marék osztrák mérnöknek, aki a Bécs melletti Döblingben lakik állítólag rádió hullémrezgésre alapított készülékét sikerült felfedeznie, amelynek segitsegevel rádió beszélgetéseket lehet folytatni. A felfedezés következtében, amely feleslegessé teszi a telefonközpontokat, az ember ebban a helyzetben lesz, hogy Íróasztaláról egy rádió leadó készülekkel bármely ftlvevő állomást irteruibón viszonylatban is felhívhat. A készüléket a fegkö zelebbi napokban gyakorlatilag is kipróbálják. Tilost már bizonyosan nem kerül szóba Genfben a frankügy Budapest, március 12. A genfi népszövetség tanácskozásai vasárnap kezdődtek meg és az eddig ott történtekből következtetve ma már a iegsötétebben látók sem hiszik, hogy a frankbotrányért az ártatlan Magyarországnak kellene megszenvednie. Bethlen István gróf miniszterelnök a pénzügyi bizottság ülésen szószerint ezeket mondotta a frankügyről : „Az általa nosan ismert frankhamisitási affér semmiféle befolyást nem gyakorolt az ország pénzügyeire és a Magyar Nemzeti Bank minden kiserlettei szemben, amely a magyar valuta lenyomására irányult, sikeres ellenállást tanúsított." Ez volt minden, ami a népszövetség előtt eddig a magyar frankügyről elhangzott. Most már kizártnak tekinthető az, hogy bárminő formában is szóbakerülhessen ez ügy a népszövetség előtt, mert a szokások szerint kizárólag a magyar bizottság volt alkalmas fórum az ügy esetleges szóbahozatalára. A kisántántot is meglepte az a szive'yes fogadtatás, amelyben Bethlennek népszövetségi körökben része volt. Ötszáz négyszögöl telket kér olcsón az ipartestület a székház céljaira Megyei jellegű kiállítást rendeznek a gazdákkal és kereskedőkkel együtt — Kiket jelöl az elöljáróság kamarai tagoknak A békéscsabai ipartestület elöljárósága március 11-én tartotta rendes havi ülését Kovács Mihály ipartestületi elnök vezetése alatt. Elnök üdvözölve a megjelent tagokat, tudatja, hogy az elnökség már a mult ülésben emiitett székházügyi polgármesteri átiratra válaszolva, beadványt intézett a városhoz, melyben az ipartestület a székház céljaira 500 négyszögöl telket kér, de azt sem ingyen, hanem méltányos megváltási ár mellett. Jegyző előterjeszti, hogy az árvízkárosultak javára 8,210.000 korona gyűlt össze, azonfelül a bál jövedelméből ugyancsak erre a célra 3,200.000 koronát adott az ipartestület. Az elöljáróság ez ipartestületben könyviteli tanfolyamot rendez JTla reggeí akasztanak Gyufán Ti rablógyilkos Feselő Sándor halálos ilélelél ma frajlák végre P alaki János a fogházban meg ball, kedden lem el lék JTlegérkezell Gold Károly bóbér és kél segédje feselő Sándor bagói kéri s ezúton is felhívja a résztvenni óhajlókat, hogy sürgősen jelentkezzenek az ipartestületben. Elnök ajánlatára kimondja az elöljáróság, hogy a megyei jellegű kiállítást a mezőgazdasággal és kereskedelemmel kapcsolatban ren* dezi s a kiállítási bizottság tagjaiul megválasztotta: Kovács Mihály elnököt, Martincsek Károly és Simon Béla alelnököket, Kocziha Mihály, Gálik János, Ellmann Adolf, Leelössy Albert, Babinszky János, Horváth Mihály, Klein Vilmos és Liiinger Istvánt, amely bizottság a szükséghez képest magét kiegészíti. A propaganda bizottságba dr. Gyöngyösi Jánost, Könyves T. Kálmánt és Migend Dezsőt választotta meg. A kéményseprők kérelmét, hogy a vizsgálóbizottság székhelyét Békéscsabára tegyék, pártolólag tették át a kamarához. Elnök az építőipari tanfolyam vizsgáján való részvételre hivta fel az elöljáróságot, megemlítve, hogy a. vizsga bizonyos ünnepélyes szint nyer, mert a 25-ik vizsgája lesz Ádám Gusztáv igazgatónak. Ipartestületi taglétszám 1220„ segédlétszám 1000, tanonc 1129A testület részére telefon bevezetését kérték. Végül elnök felhívja az elöljáróság figyelmét a küszöbön álló kamarai tagok választására s tekintve annak az iparosság érdekében való fontosságát, ajánlja, hogy a jelölést titkos szavazás utján ejtsék meg. A szavazás alapján kamarai rendes tagul jelöltettek Kovács Mihály ipartestületi elnök és Könyves T. Kálmán, póttagokul Martincsek Károly és Horváth Mihály. Ezután az elnök az ülést zajos éljenzés között bezárta. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Emlékezetesek még ma is azok a szörnyű borzalmak, melyeket a mult év január 20-án kezdődő törvényszéki tárgyalás derített ki s melyeknek elkövetője két emberi mivoltából kivetkőzött gonosztevő volt: Fesető Sándor 46 és Pataki János 54 éves békési lakos. Szörnyű kegyetlenséggel meggyilkolták Fekete Pálné 75 éves sarkadi asszonyt 1919 április 16-án pár szegényes ruhadarabért. Attól kezdve a lopások és rablások tömegét követték el, mig elérkeztek életüknek egy mindennél rémesebb gonosztettéhez 1922 március 23 án Kovács János békési lakos családjának kiirtásóhoz. Akkor az álomba merült Kovács Jánost baltacsapásokkal agyon verték, feleségét és menyasszony leányát, a 19 éves szép Juliskát, egy vasdarabbal ütötték le Kovács Juliska ájulásából magához térve, könyörgött a bestiális gyilkosoknak, de vesztére, mert azok megdühödve egy késsel mind hármójuknak elvágták a nyakát. A rémes gyilkosságok terhével lelkén még szám'alan lopás és reblás után végül 1922. nyarán csendőrkézre került a két bestia és az elkövetett szörnyű bűnökért Tóth tanácselnök tanácsa mult év január 21-én mindkettőjüket halálra ítélte. Jellemző, hogy a gonoszlelkü Feselő az Ítélet kihirdetés után engedélyt kért az elnöktől, hogy magénak a hallgatóság körében kenyérre valót gyűjtsön. A halálos Ítéletet a szegedi Tábla mult év junius havában jóváhagyta és az ügy most felebbezés folytán a Kúria előtt volt. A kir. Kúria a két alsóbb fokon hozott ítéletet helyben hagyta s annak végrehajtásáról szóló határozat csütörtökön érkezett le a kir. törvényszékhez. Pénteken reggel dr. Tóth Ferenc elnök dr. Konrád Ernő főügyésszel felhozatta a börtönből Fesető Sándort és kihirdette előtte a Kúria ítéletét. A másik gonosztevő kikerülte a földi igazságszolgáltatást. Pataki János ugyanis a fogházban régen betegeskedett. Ott kezelte a fogházi orvos, azonban segíteni már nem lehetett rajta. Vasárnap délelőtt 11 órakor meghalt. Rabtársai a fogház asztalos műhelyében egyszerű, gyalulatlan koporsót készítettek neki és e hét keddjén eltemették. Pénteken reggel megérkezett Gyulára Gold Károly és két segédje s nyomban jelentkezett a törvényszék elnökénél, hogy átvegye a szombaton reggel 7 órakor végrehajtandó ítéletre vonatkozó rendelkezéseket. Az iléletvégrehajás a törvényszék zárt udvarán lesz, s arra 100 jegyet osztottak szét. Dr. Ungváry kiküldött biró fogja felolvasni Fesető előtt az ítéletet és átadja őt dr. Georgievits ügyésznek, ki viszont utasítást ad a hóhérnak az ítélet végrehajtására. Pénteken reggel az ítélet kihirdetés után a református lelkész felkereste a rablógyilkos Fesetőt cellájában és igyekezett lelkére beszélni. Az elitélten nem igen látszott semmiféle lelki emóció és mikor munkatársunk megkérdezte, hogy mi az utolsó kívánsága, azt felelte : Adjanak egy kis bagót.