Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-06 / 53. szám

Békéscsaba. 1926 ma'reins 6 Szombat 53-ik évfolyam, 53-ík mm BEKESM KOZLOHT Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. így hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Jankovichra az ügyész 9 évi, Marsovszkyra és Mankovicsra 7—7 évi fegyházat kér Ítélet hozatal március 18-án lesz Hága, márc, 5. A hágai tör vényszek büntető fanácsa előtt folyó frankhamisilási bünperben az államügyész a tegnap késő délután folyamán elmondott vád­beszédben kiemelte, hogy ez az Ü8y világszerte nagy feltűnést keltett. Nagy szerencsétlenség lett volna, ha Hollandia területén si­került volna 4 millió frank értékű bankjegyet elhelyezni. Hollandia az az ország, amely annyit teit Magyarországéit és az iljen bűntett vegrehajiesara épen ezert nem aika mas terület, Az ilyen bűntettel szemben pél­dás büntetéssel keli fellépni. Az, hogy ez egyes vádlottak milyen pozíciót töltöttek be, a büntetés mérvere nézve közöm­bös lehet, épen azért Jankovich Arisztidra 9 evi, másik két tar­sara ptdig 7—7 evi börtönbün­tetést kért megaliapitani. Harteg Jankovich védelmére mondett beszeaben hangsúlyozta, hogy Jankovichnak az volt a fel­adata, hogy a hamis frank bank­jegjekkel tovább utazzék Svéd­országba. Ezt Hollandiában nem lehet büntetendő cselekménynek tekinteni. Olyan enyhébb büntetés kiszabását Keri, amelyet a vizsgá­lati fogséggal kitöltöttnek vehetnek. Dr, Dewriesse Marsovszky mel­lett tartott vedőbeszedében kije­lentette. hogy védence csupán elő­keszitő cselekményt hajtott végre és csupán a terepet akarta elő­készíteni Jankovich számára. Vé­dence felmentését kéri és a vizs­gálati fogságból való elbocsátását. A biróság ezt a javaslatot az eddigi tanácskozás után elutasí­totta. Dr. Dompierre ügyvéd, Manko­vich vádlott vedője hangsúlyozta, hogy a vádlottra nem lehet rábi­zonyítani, hogy a bankjegyeket, mint hnmisitványokat ki akarta volna adni. A vedlottak rövid zárószava után a biróság az Ítélet kihirdeté­sét március 18-ra tűzte ki. Schandl államtitkár a csabai földigénylő rokkantak panaszának kedvező elintézését Ígérte meg A csabai Hadröá küldöttsége Rubinek Istvánnál és a földmivelésügyi minisztériumban Rechnitzer Ede elnök, Paróczay Károly ügyvezető-igazgató, iíiss János alelnök, Szilágyi Mihály és j Pribojszky Pál. A küldöttség elő­ször Rubinek István nemzetgyűlési képviselőnél tisztelgett, akit az ügy támogatására kért fel s aki azt a legnagyobb örömmel vál­lalta. Rubinek a küldöttséget azon­nal Schandl földmivelésügyi állam­titkárhoz vezette, aki előtt meg­kapó szavakkal ecsetelte a bajba jutott csabai rokkantak helyzetét. Az államtitkár meleg érdeklődés­sel hallgatta meg a küldöttség kérését, mind a két kérvényt át­vette és kijelentette, hogy az Alt­ruista Banknál közbe fog lépni egy ujabb befizetési határidő ki­tűzésére, a másik kérvényt pedig az OFB-hez juttatja, annak ked­vező elintézését szorgalmazza. Majd a küldöttség tagjaival egyen­ként elbeszélgetve melegen érdek­lődött a csabai rokkantak, hely­zete iránt. A küldöttség azzal a a benyomással távozott a minisz­tériumból, hogy az ügy megoldá­sát sikerült a legjobb mederbe terelni. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A csabai hadirokkantak legutóbbi közgyűlésének kapcsén ismertet­tük azokat a sérelmeket, amelyek a földrendezés során a rokkanta­kat érte. A rokkantak nagyrésze ugyanis részint mert pénze nem volt, részint abban a hiszemben, hogy arra még ráér, elmulasztotta az előirt határidőig a megállapí­tott eljárási költséget befizetni s igy a csabai rokkantak igényjogo­sultságukat elveszítvén, mintegy 297 katasztrális hold földtől es­tek el. A rokkantak érdekképviselete, a csabai Hadröá most kérvénnyel fordult az Országos Földbirtok­rendező Bírósághoz és a föld­mivelésügyi miniszterhez, hogy adassék mód a be nem fizetett költségek utólagos befizetésére, vagy legalább a veszendőbe ment 290 hold föld uj eljárás során a földrendezésből különböző okok folytán kimaradt rokkantak között osztassék fel. A részletesen megindokolt kér­vényt egy küldöttség vitte Buda­pestre, amelynek tagjai voltak Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz Józset-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. A vasárnapi tanár­gyűlés grogramja Az Országos Középiskolai Ta­náregyesület Békésmegye-hődme­zővásárhelyí Köre holnap, vasár­nap délután a Rudolf-reálgimná­ziumben tartja alakuló közgyűlé­sét a következő, tárgysorozattal : 1. Hiszekegy. Énekli a reálgim­názium énekkara. 2. Elnöki meg­nyitó. Tartja Meday Gyula dr., nemzetgyűlési képviselő, az OTKE elnöke. 3. Lippay György dr. tan­kerületi kir. főigazgató beszéde. 4. Kovecsics Dezső dr. főispán és Komiss Géza dr. kulturtanácsnok a vármegye, illetve a város nevé­ben üdvözlik az egyesületet. 5. A megalakulás kimondása és a tiszt­ségek betöltése. 6. Gajda Béla leánygimnáziumi igazgató előadá­sa : Hazafias nevelés a középis­kolában. 7. A kör elnökének záró szavai. A gyűlés után 6 órakor ugyan­ott műsoros kulturális előadás az egyesület segélyalapja és a Taná­rok Nevelőhaza javára. Műsora: 1. Himnusz. Énekli az Iparos Da­lárda. 2. Sajó Sándor tankerületi főigazgató, a Kisfaludy-társaság tagja költeményeibőt ad elő. 3. Schindler M. dr. zongoraszáma. 4. Maday Gyula dr., nemzetgyű­lési kepviselő előadása: A magyar föld. 5. Bartyik Mátyás dr. elmondja Maday Gyula dr. egy versét. 6. Muntyán Ilona dr. operaénekesnő előadja : a) Puccini: Ária a Pil­langókisasszonyból, b) Wagner: Elza áriaja a Lohengrinből, c) Grieg : Solvejg daia, d) Noseda : Bólcsődal, zongorán kiséri Banké Antalné, 7. Berentes Lajos békési reálgimn. tanár előadja Sajó Sán­dor egy versét. 8. A MAV dalárda énekli a Szózatot. A hangversenyre a jegyek nagy­része mar elfogyott. Korlatolt szám­ban még a Rudolf reálgimnázium­ban és a leánygimnáziumban kap­hatók jegyek 40, 30 és 20 ezer koronáért. Állóhely 10 ezer korona lesz, diákjegy (karzat) 5000 korona. Felülfizetéseket a jótékonycélra köszönettel fogadnak. Este 8 órakor Pataky F. Próféta­vendéglőjében közvacsora. (Egy terítek óra 35 ezer K.) Közönsé­günk körében a tanárgyülés min­den részlete iránt méltó nagy ér­deklődés nyilvánulván meg, an­nak sikere már is biztosítva van. Halálra gázolt egy asszonyt egij mezőtúri autó Szarvas, márc. 5. Mezősi János, mezőtúri autófuvarozó, Mezőtúr­ról Orosházára ment és Szarvas közelében halálra gázolta Susik Andrásné 31 éves szarvasi asz­szonyt. Az autófuvarozó a halott asszonyt behozta Szarvara, ahol a vigyázatlan autóst őrizetbe vették. A kereskedőtanoncok ügyeinek szabályozása A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének egyik vi­déki csoportja, hivatkozással a ke­reskedelemben uralkodó nehéz vi­szonyokra, azt a javaslatot tette a kereskedelemügyi miniszternek, hogy a kereskedelemben a tanon­cok számát korlátozza, illetőleg megállapítsa, hogy hány segéd után lehet tanoncot alkalmazni, A minisztérium ezt a javaslatot véleményezésre leküldötte a sze­gedi kereskedelmi és iparkama­rának, amely érdekeltségével a a dolgot letárgyalta és azt a vé­leményét fejtette ki, hogy az ipar­törvény novella elvileg biztosítja ugyan a miniszternek azt a jogot, hogy a tanoncok számát limitálja, de a jog gyakorlásénak a keres­kedelemben nem volna semmi ér­telme. A kereskedelem ugyanis nincs képesítéshez kötve, hanem a szabad foglalkozások közé tar­tozik és a kereskedelemre az ipar­igazolványt akkor is ki kell adni, ha valaki tanonc nem volt. Ha tehát egy rendelettel megakadá­lyoznák, hogy bárkit is lehessen tanoncnak szerződtetni, akkor ez csak azt eredményezné, hogy a kereskedelemben elszaporodnának az olyan existenciák. melyek a mesterséget nem tanulták. Ez pe­dig semmi esetre sem lehet a ke­reskedelem érdeke. De egyébként, mikor az egész vonalon azt hangoztatják, hogy a fiatalság menjen a lateiner foglal­kozások helyett a gyakorlati pá­lyákra, akkor legalább is nagyon furcsa volna, ha ezeknek az ajta­ját be akarnék zárni az oda tö­rekvők elől. Az a körülmény, hogy pillanatnyilag a konjunktúrák a kereskedelemben nem kedvezőek, nagyon szomorú ugyan a köz­gazdasági élet szempontjából, de nem lehet ok arra, hogy a kor­mány ujabb megkötöttséget sta­tuáljon. Hasonlóan nem tartja megen­gedhetőnek a kamara azt sem, hogy egy rendelet mondja ki, hogy a kereskedő tanoncok segédmun­kási teendőkre nem alkalmazha­tók, mert a legkomikusabb hely­zeteket teremtené és az üzleti fegyelmet teljesen aláásná. Egy kisebb vidéki üzletben például, ahol a kereskedőnek egy inasa van, tiszta lehetetlenség volna azt kívánni, hogy a kereskedő ne kö­vetelhesse a tanonctól, hogy a boltot kisöpörje vagy hogy a ren­delőnek hazavigye áruját. Mindezek a kérdések a kamara véleménye szerint önmaguktól ren­deződnek, de a rendeleti szabá­lyozósra egyáltalán nem alkal­masak. Zürichben a magyar koronit 72-80. al jegyezték.

Next

/
Thumbnails
Contents