Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám
1926-02-21 / 42. szám
4 fiEKÉSMEOTEI KÖZMMY Békéscsaba 1926 február 21 Nagyarányú kivándorlás indult meg Békésmegyéből Törökországba Dr. Daimel Sándor alispán nyilatkozata Egy pár hét óta a gyomai járásból és különösen Endrod községből eddig már mintegy 300-an kértek útlevelet föld- és szakmunkások vegyesen, a kisázsiai Törökországba való kiutazásra. Erre a szokatlan arányú kirándulási mozgalomra vonaikozólag dr. Daimel Sándor alispán a következőket mondotta : Minthogy a tömeges útlevél kérés előttem gyanúsnak tünt fel, elrendeltem a bizalmas vizsgálatot abban a tekintetben, vájjon csábítás esete nem forog-e fenn. A megtartott nyomozás azt derítette ki, hogy a tömeges kiutazásnak ez oz oka. hogy a már előzőleg Törökországba kiutazott egyének hozzátartozói az otthonmaradottakat a kiutazásra felszólítják azzal e>z indokolással, hogy bőséges káresetre számithatnak. Én az útleveleket az elöljáróság és a főszolgabiróság véleménye alapján eddig kiállítottam, annyival is inkább, mert köztudomásu, hogy Endrőd községben a munkanélküliek száma igen nagy, azonban egyidejűleg jelentést tettem a belügyminiszternek is, hogy amenynyiben azükségét látná, a megfelelő utasítással lásson el. Mivel pedig ujabban a Törökországba való kiutazásokra útlevelet már a békési járásból is sokan kérnek és habár ott sem volt eddig megállapítható, hogy a kiutazásra az érdekelteket csábítanák, mégis ujabb felterjesztést intéztem a belügyminiszterhez, és előadva a tényállást, sürgős utasítást kértem arra nézve, hogy az útlevelek további kiállítását engedélyezzem-e vagy pedig beszüntessem. Felterjesztésemre választ eddig nem kaptam. Gazdasági tanácsadó Hogyan irtsuk a marhabögölyt ? Tavasszal, a legelőre kihajtás előtt két héttel, vizsgáljuk végig jószágunkat s a már érett nyűveket nyomjuk ki a tályogból. Ez könnyen megy. A daganatra alulról kétoldalt nyomást gyakorolunk, s a nyű kitolódik a nyíláson. A nyűveket gyűjtsük edenybe és égessük el. A nyomásnak nem engedő, éretlen nyűvek helyét kenjük be olyan keverékkel, amely 1 rész nyirfakátrányolajból és 3 rész növényi olajból (pl. repceolajból) áll. A bekenéshez szükséges ecsetet kiki maga készítheti magának. A bekenéskor arra kell törekedni, hogy főleg a nyílásba jusson a folyadékból hogy az a nyílást elzárja, s hogy a nyű farvége is, amelyen légzőrései vannak. bekenődjék, tehát az élősködő megfulladj jn. Célunkhoz közelebb jutunk, ha előzőleg az imélyek helyén a szőrt lenyírjuk. Néhány nap múlva az eljárást megismételjük, hogy a netalán életben maradt nyűvek is elpusz tulianak Később is még néhányszor, 2—3 heti időközökben, nézzünk utánna a daganatoknak mert a nyűvek fejlődése egyetlen s némelyek csak később fejlődnek arnyira, hogy a bekenés hatásos lesz. Az állandóan legelőn tartózkodó jószágon ezt az utóirtást díjazásért a pásztor, vagy felfogadott emberek végezhetik. Ezt a pótló munkát semmi esetre sem szabad elhagynunk, mert az elhullatott nyüvekből újra bögöly lesz, amely jószágunkra rakja petéit. Ha az irtást rendszeresen, évről-évre elvégezzük, a bögöly kártevése annyira le fog apadni, hogy szóra sem lesz érdemes. Eredményt azonban csak úgy élhetünk el, ha mindenki elvégzi az irtást. Egyetlenegy jószág se maredjon ki a kezelésből. A hasznát csak a gazda s az ország fogja látni. Külföldön már sok helyen önként vagy pedig törvény útján kimondták a kötelező irtást, különféle egyesületek vállvetve küzdenek e kertevő ellen. Meg is látszik, az eredménye. Itt az ideje, hegy végre mi is megmozduljunk. Kevés fáradsággal évente milliárdokat menthetünk rreg magunknak s az országnak. Rózsahegyi Kálmán ünneplése Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház örökös tagja ma este ünnepli működésének 25 éves jubileumát. Miután Rózsahegyi vármegyénk szülöttje, a törvényhatóság kiküldöttei is részt vesznek az ünnepségen. A vármegyét a következő törvényhatósági tagok fogják kepviselni: Berthóty Károly dr. ügyvéd, kormányfőtan ácsos, Jeszenszky Elek kir. közjegyző és dr. Major Simon ügyvéd. Az ünnepeltnek ez aikalommal fogják átnyújtani Endrőd község díszpolgári oklevelét is. A negy művész iránt érzett hódolatunk és a vármegye szeretetének megnyilatkozásául kedves örömünkre szolgál, hogy Nilnek ez alkalomból lapunk szóméra irt következő szép versét közölhetjük: RÓZSAHEGYI KÁLMÁNNAK 1926 febr. 20. Mesternek tisztel és köszönt ma minden, Egy ország hódolván művészetednek. S egy öreg szív, mig könnyei erednek, Csöndes fohászát kulcsolt kézzel súgja: - Én jó fiam, légy áldott I... Sodort, vetett az é'et tarka árja Hullámvölgyből a hullámhegyre újra. És egy öreg kéz intő, gyönge ujja Jelölte csak az irányt a kaoszban : - Én jó fiam, imádkozz ... Zengett a hur és zajlott a ugasság, Habzott a kelyhek aranyszínű nedve S a mámor szárnyát hányszor visszaszegte Egy reszkető öreg száj szentelt szója: — En jó fiam, vigyázat ... Hány csókvirágot szórtak az utadra! Kisér ma is sok forró asszonyemlék. Ám idők végtelenjéig a Nemlét Szivkagylódban egy asszonyhangot őriz: — Én jó fiam I — igy hivott. . . Nincs senki, bár hitves, gyerek, vagy ország, Ki többet tudott volna Érted fájni, Szebben szenvedni, keveset kivánni. .. Anya csak egy van és a Tiéd t Jóság, Hűség és Áldás Rajtad 1 . . . NIL. * Ültessünk gyümölcsfát. Unghváry József faiskolája, Cegléd, megkezdte a szállítást. Gyümölcsfák, bokorrózsák, sorfák, cserjék minden mennyiségben. Budapesti iro dája VI., Andrássy ut 56. Árjegyzék ingyen. Anyakönyvi hírek Születtek: február 13—20-ig; Stigermajer Jánosnak fia László, Tóth B. Jánosnak fia János, Kiss Jenőnek fia Zoltán Jenő, Milyó Jánosnak leánya Ilona, Stefkovits Istvánnak fia Mátyás, Szolyka Pálnak fia Pál, Kovács Palnak leánya Ilona, Rosenberg Izidornak leánya Magdolna, Szpevar Andrásnak fia András, Nagy Jánosnak fia Lajos, Pusztai Pali ak fia Pál, Mauszkopf Mórnak leánya Éva, Csepregi Jánosnak fia Pál, Bán Pálnak fia Mihály, Lyeckó Andrásrak leánya Zsófia, Lukoviczki Andrásnak leánya Erzsébet, Dohányos Andrásnak fia György, Tóth Mihálynak fia halvaszületett, Gyebrovszki Jánosnak fia Mátyás, Hrabovszki Pálnak fia Pál. Házasságot kötöttek: Pege István Bálint Rozáliavai, Uhrin Lajos Vereska Meriával. vitéz Marosai József Schwetter Erzsébet Máriával (Elek), Varga István Doró Kovács Mária, Cabarka Mátyás Jankó Ilonával, Takács József Da>ulya Máriával. Elhaltak: Séner Pál 24 éves tüdőgümőkór, özv. Kiszely Andrásné Krajcsó P. Katalin 65 éves szerviszivbaj, özv. Gyebrovszki Andrásné Hrabovszki Érzsebe! 73 éves aggkori végelgyengülés, Kiss Zoltán Jenő 2 napos veleszületett gyengeség, özv. Alth Lajosné Cigelbier Kornélia 70 éves tüdőlob, Ónodi Mihályné Sajben Judit 53 éves gennyeshashártyalob, Oláh Emma 1 hónapos veleszüle tett gyengeség, Kovács F. Mária 5 hónapos tüdőgyulladás. A tavaszi haszonállat összeírás és vizsgálat A múltkoriban hallottuk egyes gazdáktól, hogy az állam állatösszeírást rendelt el: „biztosan egy ujabb adónemmel akarja a gazdát nyomorítani". Utána jártunk a dolognak és megnyugtathatjuk az aggódókat, hogy sző sincsen eféléről. A rendes, szokásos óllatösszeirás vette újból kezdetét, ami egész ellenkezően nem a gazda kárát, hanem hasznát van hivatva szolgálni. Az 1900. évi XVII. t. c. előirja a haszonállatok évenkénti tavaszi pontos összeírását, számbavételét é s ennek megtörténte után az összeírások lelkiismeretes ellenőrzését és az állatok vizsgálatét. Az összeírást a községi elöljáróságok végzik, házról-házra, lányáról tanyára járva. Ebben az összeírásban szerepelnek az öszszes háziállatok faj, fajta, kor, ivar szerint darabonként feltüntelve, még az összeírás napján található újszülöttek is. Tehát az ösz szeirés időpontjában teljesen hü képet nyújtanak az ország állatállományéról. A tavaszi hónapokban (február, március) az illetékes városi vagy állatorvos vagy — ha van — helyhatósági állatorvos ezzel az összeírással a kezében előre meghatározott időben megjelenik minden községben és az elöljáróság kíséretében hézról-házra járva összehasonlítja az összeírás adatait a tényleges állománnyal, az esetleges hiányokat kideríti, pótolja s ístállóról-istállóra megvizsgálja az állatok egészségi állapotát, esetleg eltitkolt vagy fel nem ismert ragadós betegségek kiderítése céljából. Erre azérí van szükség, hogy a legelőre kihajtandó esetleges beteg állatok társaikat és a legelőt meg ne fertőzzék, a ragály tovább ne hurcoltassák és ragály esetén a zárlati intézkedésekkel az ólletforgalom és kereskedelem meg ne akasztassák. Ilyenkor az állatorvosok kötelesek a községben talált öszszes beteg állatokat díjtalanul megvizi-gálni és kezelésükre nézve szakszerű utmutatóst adni. Ezekhez a tavaszi vizsgálatokhoz a lovakat rendszerint egy megjelölt helyre elő kell vezetni. A szemléről senki engedély nélkül távol nem maradhat, mert különben a hatóság az elmaradó tulajdonos terhére és költségére uj vizsgálatot rendel el, ami meglehetős anyagi kiadással jár és esetleg — indokolatlan elmaradás eseten — súlyos bírságot is von maga után. Miután a tavaszi haszonállat összeírás és szemle ugy az egyes állaltartok, mint a köz érdekét szolgálja és arra való, hogy hazánk állattenyésztéséről és állategészségéről liszta képet adjon — tehát semmiféle ujabb adóval való megterhelést nem jelent — erkölcsi kötelessege mindenkinek ez eljáró hatósági közegeket munkájukban a leghathatósabban támogatni. Ingatlanforgalom Békéscsabán az elmúlt héten a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Orvos János eladta III. Déli sor 21 sz. házát Dudás Pál és nejének Orvos Judit 60 q búzáért. Milyó Pálné Lipták L. Judit III. Berényi ut 24 sz. háznak V* részét megvette Maliskó János 130 q búzáért. Tomka Károly eladta 343négyszügülnyi fürjesi szántóját Zelenyánszki János és nejének Kolarovszki Maria 7400000 koronáért. Malis Jánosné Hajnal Dorottya eladta V. Bessenyei-ucca 5 sz. ház. 1I* részét Viczjén György és neje Racskó Móriénak 23 q búzáért. Petri Pál eladta VI. Berzsenyiucca 6 sz. ház Vio részét Petrfc Jánosnak 15 q búzáért. Sajben Pál és neje Kiss Eszter eladták 4 hold 1301 négyszögölnyi nagyréti szántóját Szolár Mátyás és neje Kovács Sz. Máiiának 440 q búzáért. Izsák Lőrinc és Friedmann Ferenc eladták III. Mokri-ucca 27 sz. házat Dobók János és neje Sajben Zsófiának 140 q búzáért. Szakáll János és neje Fekete Etel eladták VI. Szöllő ucca 50 sz. házat Sipka Rezső és neje Stenger Margitnak 80000000 koronáért. Kesjár Mátyás 2 hold 1200 négyszögölnyi fürjesi szántójónak Va részét megvették Burkus Andrásné 50 q búzáért, 5 q tengeriért* 2 q árpáért. Csepregi János és neje Salát Judit eladták I. Orosházi ut 26 sz. háznak Va részét Marottya György és neje Felber Máriának 115 q búzáért. Lacó Mátyás eladta IV. Vörösmarty-ucca 28 sz. háznak Va részét Köcze Mihályné Bohus Máriának 18150000 koronáért. Hursán Andrásné, Kolasovszki Zzófia, Szeverényi Pálné, Uhrin Ilona, kiskorú Opauszki Mihály és Judit eladták 1 hold 349 négy szögölnyi kisréti szántójának 8/« részét Kolarovszki András 6 q búzáért,