Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-21 / 42. szám

4 fiEKÉSMEOTEI KÖZMMY Békéscsaba 1926 február 21 Nagyarányú kiván­dorlás indult meg Békésmegyéből Törökországba Dr. Daimel Sándor alispán nyilatkozata Egy pár hét óta a gyomai já­rásból és különösen Endrod köz­ségből eddig már mintegy 300-an kértek útlevelet föld- és szakmun­kások vegyesen, a kisázsiai Tö­rökországba való kiutazásra. Erre a szokatlan arányú kirán­dulási mozgalomra vonaikozólag dr. Daimel Sándor alispán a kö­vetkezőket mondotta : Minthogy a tömeges útlevél ké­rés előttem gyanúsnak tünt fel, el­rendeltem a bizalmas vizsgálatot abban a tekintetben, vájjon csá­bítás esete nem forog-e fenn. A megtartott nyomozás azt derítette ki, hogy a tömeges kiutazásnak ez oz oka. hogy a már előzőleg Törökországba kiutazott egyének hozzátartozói az otthonmaradotta­kat a kiutazásra felszólítják azzal e>z indokolással, hogy bőséges ká­resetre számithatnak. Én az út­leveleket az elöljáróság és a fő­szolgabiróság véleménye alapján eddig kiállítottam, annyival is in­kább, mert köztudomásu, hogy Endrőd községben a munkanélkü­liek száma igen nagy, azonban egyidejűleg jelentést tettem a bel­ügyminiszternek is, hogy ameny­nyiben azükségét látná, a megfe­lelő utasítással lásson el. Mivel pedig ujabban a Törökországba való kiutazásokra útlevelet már a békési járásból is sokan kérnek és habár ott sem volt eddig meg­állapítható, hogy a kiutazásra az érdekelteket csábítanák, mégis ujabb felterjesztést intéztem a bel­ügyminiszterhez, és előadva a tény­állást, sürgős utasítást kértem arra nézve, hogy az útlevelek további kiállítását engedélyezzem-e vagy pedig beszüntessem. Felterjeszté­semre választ eddig nem kaptam. Gazdasági tanácsadó Hogyan irtsuk a marhabögölyt ? Tavasszal, a legelőre kihajtás előtt két héttel, vizsgáljuk végig jószágunkat s a már érett nyűve­ket nyomjuk ki a tályogból. Ez könnyen megy. A daganatra alul­ról kétoldalt nyomást gyakorolunk, s a nyű kitolódik a nyíláson. A nyűveket gyűjtsük edenybe és égessük el. A nyomásnak nem engedő, éretlen nyűvek helyét kenjük be olyan keverékkel, amely 1 rész nyirfakátrányolajból és 3 rész növényi olajból (pl. repceolaj­ból) áll. A bekenéshez szükséges ecsetet kiki maga készítheti ma­gának. A bekenéskor arra kell törekedni, hogy főleg a nyílásba jusson a folyadékból hogy az a nyílást elzárja, s hogy a nyű far­vége is, amelyen légzőrései van­nak. bekenődjék, tehát az élős­ködő megfulladj jn. Célunkhoz közelebb jutunk, ha előzőleg az imélyek helyén a szőrt lenyírjuk. Néhány nap múlva az eljárást megismételjük, hogy a netalán életben maradt nyűvek is elpusz tulianak Később is még néhány­szor, 2—3 heti időközökben, néz­zünk utánna a daganatoknak mert a nyűvek fejlődése egyetlen s némelyek csak később fejlőd­nek arnyira, hogy a bekenés ha­tásos lesz. Az állandóan legelőn tartózkodó jószágon ezt az utóir­tást díjazásért a pásztor, vagy felfogadott emberek végezhetik. Ezt a pótló munkát semmi esetre sem szabad elhagynunk, mert az elhullatott nyüvekből újra bögöly lesz, amely jószágunkra rakja petéit. Ha az irtást rendszeresen, évről-évre elvégezzük, a bögöly kártevése annyira le fog apadni, hogy szóra sem lesz érdemes. Eredményt azonban csak úgy élhetünk el, ha mindenki elvégzi az irtást. Egyetlenegy jószág se maredjon ki a kezelésből. A hasznát csak a gazda s az or­szág fogja látni. Külföldön már sok helyen önként vagy pedig törvény útján kimondták a kötelező irtást, különféle egyesületek vállvetve küzdenek e kertevő ellen. Meg is látszik, az eredménye. Itt az ide­je, hegy végre mi is megmozdul­junk. Kevés fáradsággal évente milliárdokat menthetünk rreg ma­gunknak s az országnak. Rózsahegyi Kálmán ünneplése Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház örökös tagja ma este ün­nepli működésének 25 éves jubi­leumát. Miután Rózsahegyi vár­megyénk szülöttje, a törvényható­ság kiküldöttei is részt vesznek az ünnepségen. A vármegyét a kö­vetkező törvényhatósági tagok fog­ják kepviselni: Berthóty Károly dr. ügyvéd, kormányfőtan ácsos, Je­szenszky Elek kir. közjegyző és dr. Major Simon ügyvéd. Az ün­nepeltnek ez aikalommal fogják átnyújtani Endrőd község díszpol­gári oklevelét is. A negy művész iránt érzett hó­dolatunk és a vármegye szerete­tének megnyilatkozásául kedves örömünkre szolgál, hogy Nilnek ez alkalomból lapunk szóméra irt következő szép versét közölhetjük: RÓZSAHEGYI KÁLMÁNNAK 1926 febr. 20. Mesternek tisztel és köszönt ma minden, Egy ország hódolván művészetednek. S egy öreg szív, mig könnyei erednek, Csöndes fohászát kulcsolt kézzel súgja: - Én jó fiam, légy áldott I... Sodort, vetett az é'et tarka árja Hullámvölgyből a hullámhegyre újra. És egy öreg kéz intő, gyönge ujja Jelölte csak az irányt a kaoszban : - Én jó fiam, imádkozz ... Zengett a hur és zajlott a ugasság, Habzott a kelyhek aranyszínű nedve S a mámor szárnyát hányszor visszaszegte Egy reszkető öreg száj szentelt szója: — En jó fiam, vigyázat ... Hány csókvirágot szórtak az utadra! Kisér ma is sok forró asszonyemlék. Ám idők végtelenjéig a Nemlét Szivkagylódban egy asszonyhangot őriz: — Én jó fiam I — igy hivott. . . Nincs senki, bár hitves, gyerek, vagy ország, Ki többet tudott volna Érted fájni, Szebben szenvedni, keveset kivánni. .. Anya csak egy van és a Tiéd t Jóság, Hűség és Áldás Rajtad 1 . . . NIL. * Ültessünk gyümölcsfát. Ungh­váry József faiskolája, Cegléd, meg­kezdte a szállítást. Gyümölcsfák, bokorrózsák, sorfák, cserjék min­den mennyiségben. Budapesti iro dája VI., Andrássy ut 56. Árjegy­zék ingyen. Anyakönyvi hírek Születtek: február 13—20-ig; Stigermajer Jánosnak fia László, Tóth B. Jánosnak fia János, Kiss Jenőnek fia Zoltán Jenő, Milyó Jánosnak leánya Ilona, Stefkovits Istvánnak fia Mátyás, Szolyka Pálnak fia Pál, Kovács Palnak leánya Ilona, Rosenberg Izidornak leánya Magdolna, Szpevar And­rásnak fia András, Nagy Jánosnak fia Lajos, Pusztai Pali ak fia Pál, Mauszkopf Mórnak leánya Éva, Csepregi Jánosnak fia Pál, Bán Pálnak fia Mihály, Lyeckó And­rásrak leánya Zsófia, Lukoviczki Andrásnak leánya Erzsébet, Do­hányos Andrásnak fia György, Tóth Mihálynak fia halvaszületett, Gyebrovszki Jánosnak fia Mátyás, Hrabovszki Pálnak fia Pál. Házasságot kötöttek: Pege Ist­ván Bálint Rozáliavai, Uhrin Lajos Vereska Meriával. vitéz Marosai József Schwetter Erzsébet Máriá­val (Elek), Varga István Doró Kovács Mária, Cabarka Mátyás Jankó Ilonával, Takács József Da>ulya Máriával. Elhaltak: Séner Pál 24 éves tüdőgümőkór, özv. Kiszely And­rásné Krajcsó P. Katalin 65 éves szerviszivbaj, özv. Gyebrovszki Andrásné Hrabovszki Érzsebe! 73 éves aggkori végelgyengülés, Kiss Zoltán Jenő 2 napos veleszületett gyengeség, özv. Alth Lajosné Cigelbier Kornélia 70 éves tüdő­lob, Ónodi Mihályné Sajben Judit 53 éves gennyeshashártyalob, Oláh Emma 1 hónapos veleszüle tett gyengeség, Kovács F. Mária 5 hónapos tüdőgyulladás. A tavaszi haszonállat összeírás és vizsgálat A múltkoriban hallottuk egyes gazdáktól, hogy az állam állat­összeírást rendelt el: „biztosan egy ujabb adónemmel akarja a gaz­dát nyomorítani". Utána jártunk a dolognak és megnyugtathatjuk az aggódókat, hogy sző sincsen eféléről. A rendes, szokásos óllat­összeirás vette újból kezdetét, ami egész ellenkezően nem a gazda kárát, hanem hasznát van hi­vatva szolgálni. Az 1900. évi XVII. t. c. előirja a haszonállatok évenkénti tavaszi pontos összeírását, számbavételét é s ennek megtörténte után az összeírások lelkiismeretes ellen­őrzését és az állatok vizsgálatét. Az összeírást a községi elöljá­róságok végzik, házról-házra, lá­nyáról tanyára járva. Ebben az összeírásban szerepelnek az ösz­szes háziállatok faj, fajta, kor, ivar szerint darabonként feltüntelve, még az összeírás napján talál­ható újszülöttek is. Tehát az ösz szeirés időpontjában teljesen hü képet nyújtanak az ország állat­állományéról. A tavaszi hónapokban (február, március) az illetékes városi vagy állatorvos vagy — ha van — helyhatósági állatorvos ezzel az összeírással a kezében előre meg­határozott időben megjelenik min­den községben és az elöljáróság kíséretében hézról-házra járva összehasonlítja az összeírás ada­tait a tényleges állománnyal, az esetleges hiányokat kideríti, pó­tolja s ístállóról-istállóra megvizs­gálja az állatok egészségi álla­potát, esetleg eltitkolt vagy fel nem ismert ragadós betegségek kiderítése céljából. Erre azérí van szükség, hogy a legelőre kihaj­tandó esetleges beteg állatok tár­saikat és a legelőt meg ne fertőz­zék, a ragály tovább ne hurcol­tassák és ragály esetén a zárlati intézkedésekkel az ólletforgalom és kereskedelem meg ne akasz­tassák. Ilyenkor az állatorvosok kötelesek a községben talált ösz­szes beteg állatokat díjtalanul megvizi-gálni és kezelésükre nézve szakszerű utmutatóst adni. Ezekhez a tavaszi vizsgálatok­hoz a lovakat rendszerint egy megjelölt helyre elő kell vezetni. A szemléről senki engedély nél­kül távol nem maradhat, mert különben a hatóság az elmaradó tulajdonos terhére és költségére uj vizsgálatot rendel el, ami meg­lehetős anyagi kiadással jár és esetleg — indokolatlan elmaradás eseten — súlyos bírságot is von maga után. Miután a tavaszi haszonállat összeírás és szemle ugy az egyes állaltartok, mint a köz érdekét szolgálja és arra való, hogy ha­zánk állattenyésztéséről és állat­egészségéről liszta képet adjon — tehát semmiféle ujabb adóval való megterhelést nem jelent — erkölcsi kötelessege mindenkinek ez eljáró hatósági közegeket mun­kájukban a leghathatósabban tá­mogatni. Ingatlanforgalom Békéscsabán az elmúlt héten a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Orvos János eladta III. Déli sor 21 sz. házát Dudás Pál és nejé­nek Orvos Judit 60 q búzáért. Milyó Pálné Lipták L. Judit III. Berényi ut 24 sz. háznak V* részét megvette Maliskó János 130 q búzáért. Tomka Károly eladta 343négy­szügülnyi fürjesi szántóját Zele­nyánszki János és nejének Kola­rovszki Maria 7400000 koronáért. Malis Jánosné Hajnal Dorottya eladta V. Bessenyei-ucca 5 sz. ház. 1I* részét Viczjén György és neje Racskó Móriénak 23 q búzáért. Petri Pál eladta VI. Berzsenyi­ucca 6 sz. ház Vio részét Petrfc Jánosnak 15 q búzáért. Sajben Pál és neje Kiss Eszter eladták 4 hold 1301 négyszögölnyi nagyréti szántóját Szolár Mátyás és neje Kovács Sz. Máiiának 440 q búzáért. Izsák Lőrinc és Friedmann Fe­renc eladták III. Mokri-ucca 27 sz. házat Dobók János és neje Sajben Zsófiának 140 q búzáért. Szakáll János és neje Fekete Etel eladták VI. Szöllő ucca 50 sz. házat Sipka Rezső és neje Sten­ger Margitnak 80000000 koronáért. Kesjár Mátyás 2 hold 1200 négyszögölnyi fürjesi szántójónak Va részét megvették Burkus And­rásné 50 q búzáért, 5 q tengeriért* 2 q árpáért. Csepregi János és neje Salát Judit eladták I. Orosházi ut 26 sz. háznak Va részét Marottya György és neje Felber Máriának 115 q búzáért. Lacó Mátyás eladta IV. Vörös­marty-ucca 28 sz. háznak Va ré­szét Köcze Mihályné Bohus Má­riának 18150000 koronáért. Hursán Andrásné, Kolasovszki Zzófia, Szeverényi Pálné, Uhrin Ilona, kiskorú Opauszki Mihály és Judit eladták 1 hold 349 négy szögölnyi kisréti szántójának 8/« részét Kolarovszki András 6 q búzáért,

Next

/
Thumbnails
Contents