Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-10 / 32. szám

KOTK8 MAI ARA lOO© KOttONA Békéscsaba, 1926 február 10 Szerda 53-ik évfolyam, 32-ik szán SME6YEI KOZLOHT POLITIKAI JHPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. így hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz Józseí-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Rakovszky válaszolt Vázsonyinak Nem igás, hogy cenzurálták telefonját és őt megfigyelték Budapest, febr. 9. A nemzet­gyüles mai ülését fél 12 órakor nyitotia meg Szcitovszky Béla el­nök, eki a szokásos elnöki beje­lentések utón jelenlette, hogy Ra­kovszky Iván belügyminiszter ki­ván szólani. Mondjon le I Kiáltot­ták állandóan a belügyminiszter felé, aki a nagy zajtól hosszú ideig nem tudott szóhoz jutni. Halljuk I Halljuk 1 Kiáltották foly­tonosan a kormánypártról. A tö­meges közbeszólásokat alig lehet érteni. Menjenek Zalaegerszegre I Kiállotta Podmaniczky Endre báró a szociáldemokraták felé. Valami ujabbat. Kiált át Dabasi Halász Monc az ellenzékhez, miközben a baloldal állandóan azt ismétli: Lemondani 1 Lemondani I Rakovszky: Vázsonyi a nem­zetgyűlés utolsó ülésén azt mon­dotta, hogy „furcsának tartom, hogy az ember telefonja a frank­hamisítás óta állandóan cenzúra alatt van." (Nagy zaj a balolda­lon.) Azt is mondolta, hogy lakása és irodaja körül az elmúlt napok­ban titkosrendőrök ólálkodtak és azzal végezte beszédét, hogy nem tartozik azok közzé, akik alapta­lanul szoktak rágalmazni. Vá­zsonyi ezen kijelentéseire köteles­sége válaszolni. A kereskedelem­ügyi miniszter, aki az emiitett ülésen jelen volt, nyomban tilta­kozott Vázsonyi állításai ellen és hogy telefonja cenzúra alatt van, azt határozottan! megcáfolta. Esz­tergályos : De levélcenzura van I Nagy zaj a kormánypárton. Ha telefoncenzura nincs, akkor hát levél cenzúra van. Kiáltják Esz­tergályos felé. Rakovszky Iván: Kötelességének tartja a maga részéről a leghatározottabban ki­jelenteni, hogy nincs telefon cen­zúra. Vázsonyi bizonyára a mel­lék zörejekből von le olyan követ­keztetéseket, amik a valósággal ellenkeznek. E szavaknál lép be a terembe Bethlen István gróf miniszterelnök, akit a kormánypárt nagy éljenzés­sel fogad. A miniszterelnök a jobb­oldal állandó ovációja közben fog­lalja el a helyét. Rakovszky Ist­vén, aki szintén ekkor érkezik a terembe, indulatosan kiáltja Beth­len felé : Pusztuljon I Ami óriási felháborodást vélt ki a kormány­párton. Ismét hosszasan tartó tapssal tüntetnek a miniszterelnök mellett. Podmaniczky azt kiáltja Rakovszky Istvánnak: Menjen a csehekhez. Rakovszky Ivén: Azok, kik a hivatalos cáfolat dacára fentart­ják ilyen állításaikat, ne tegyenek olyan kijelentést, hogy nem szok­tak alaptalanul vádolni. A másik állítása Vázsonyinak az, hogy megfigyelés alatt állott. (Nagy zaj a baloldalon. Hegymegi Kiss Pál: Most jön a Saueiwein bomba.) A tényá lás a következő : Janár 25 én Hetényi főkapitányhelyetles tele­fonon jelentette neki, hogy bizal­mas értesülése szerint Saueiweint bizonyos körök inzultálni akarják, Ezt minden körülmények között meg kellett akadályozni, ezért Hetényi Sauerweinnal is közölte ezeket a híreket és megkérte, hogy engedje meg, hogy személybizton­ságának megóvása céljából detek­tívek kisérhessék, Sauwerin ezt köszönettel vette tudomásul és ki­jelentette, hogy igyekezni fog ugy mozogni, hogy a deteklivek köze­lében maradhassanak. Január 25-én Vázsonyi ebéden látta vendégül Sauerwennt. Ez alatt az idő alatt tartózkodtak a detektívek Vázso­nyi lakása körül, nem azért, hogy Vázsonyit megfigyeljék, hanem, hogy az ő barátjának és vendé­gének személybiztonságára őrköd­jenek. (Nagy zaj a kormánypárton. Szégyen gyalázet! kiáltják az el­lenzék felé. Vázsonyi és Sauer­wein 1 Most már megvan a kap­csolat 1 kiáltják közbe gúnyosan. Szép vezérük van. Ellensegeinkkel paktálnak I és hasonló közbeszó­lások hallatszanak.) Rakovszky Iván : Ha Vázsonyi­nak legközelebb az a gyanúja tá­mad. hogy lakása körül detektí­vek tartózkodnak, forduljon a leg­közelebbi rendőrőrszemhez iga­zoltasad le az illetőket és meg fog győződni az ellenkezőjéről. Vázsonyit nem fogja senki figyel­tetni, hacsak véletlenül ő maga nem kéri azt személyének biz­tonsága szempontjából. Máskor, ha vádakkal áll elő Vázsonyi, előbb alaposan győződjék meg azok igazságéról — fejezte be sza­vait Rakovszky. Öcsöd elszakadásának kényszerítő okai Páczay Mihály ny. igazgató-tanító levele Vasárnapi számunkban hírül ad­tuk már a vármegyénk rossz köz­lekedési viszonyaiból., eredő fáj­dalmas szenzációt: Öcsöd elsza­kadását. E híradásunkat kiegészít­jük az alábbi sorokkal, melyek egy derék, hazája sorsáért aggód­ni soha meg nem szűnő, öreg magyar tanitó lelkéből fakadtak s éles világításba helyezik egyrészt az elszakadási mozgalmat, más­részt az általunk már annyira os­torozott közlekedési viszonyok minden nyomorúságát. Itt adjuk szószerint a levelet: „Olyan nehéz időben, mint ame­lyet a magyar nemzet mai gene­rációja él, szinte fájón hat mind­az, mi a társadalmi egység bon­tásóra irányul és mégis vetődnek fel olyan kérdések, az idő és hely­zet okozta események, alakulatok, melyeknek igazságát, jogosságát el kell ismernünk ; mert a boldo­gulás a mindenirányu erősbödés csiráit rejti magában. Ilyen., napirendre került esemény, hogy Öcsöd nagyközség Békés­megyéből kebeleztessék Jásznagy­kunszolnok megyébe. Ez az eszme, ez a végy nem ujkeletü; negyedszázad előtt már volt napirenden, ugyanazon okok kényszeritették községünk lakóit ily irányú törekvésre, cselekvésre, mint napjainkban, csak hogy most az élet egész küzdelmeinek meg­vivhatása ösztönzi cselekvésre a lelkeket. Csekélységem e sorok irója egy emberöltőn át ismerte a multat, Zürichben a magyar koronAt 72 65. el jegyezték. látja a jelent; tudom, a történelmi nagy magyar nemzeti mult hiv megbecsülése, az ahoz való tör­hetetlen ragaszkodás, hozhatja meg egyszer egy gigászi küzdel­mekkel, herosi fentköltséggel ma­gyar nemzeti dicsőségünk fényét. Ily isteni vágyhoz pedig teljes nemzeti egység kell, mert csak akkor lesz erőnk. És mégis kénytelen vagyok el­ismerni az Öcsöd község Békés­megyéből kiválására irányuló tö­rekvés jogosságát, igazságosságét, szükségszerűségét: 1. mert nem a járás, nem a vár­megye adminisztrációja iránti el­lenőrzésből: tehát az egységmeg­bontására törekvésből ered, 2. mert semmiféle szsmélyi mo­tívumot, politikai agitációt e törek­vésben nem találok. 3. mert 13 vármegyére nyomo­rított országunkban Öcsöd község közgazdasági, kulturális és köz­egészségügyi létét önereje kifejtése mellett, csakis a szomszéd Jász­nagykunszolnok vármegyébe be­kebelezéssel találhatja fel és ér­heti el. Nem Békésvármegye mindnyá­junk által, nemcsak tisztelt, de sze­retett vezetősége e mozgalom oko­zója, hanem maga a természet, maga a profán élet, melynek gya­kori mostohasága ellen naponként harcot vívunk. Vessünk hát egy pillantást, hogy vájjon csakugyan a természet, a profán élet mostohasága ellenigyek­szik-e erőit kifejteni a községi kép­viselőtestület mindannyiunkért; mi­kor egyetlenegy tisztviselői szava­zat ellenében, egyetemlegesen a Jásznagykunszolnok vármegyéhez csatolásra szavazott? Legyen bármily példásan minta­szerű Békésmegye adminisztrá­ciója, Gyula és Öcsöd távolságát rövidebbre a 70 km.-nél nem csi­nálhatja. Ezzel szemben Szolnok 50 km. távolsága áll, Gyors vasúti közlekedéssel sem segíthet, sem a vármegye, sem Gyula székhely a három napi oda-vissza utazás, szállás, napi ellátás mizériáin. Exemplum mittit. Szolnok—Budapest-felé sincs 10 km nél közelebb vasútja Öcsöd­nek ; mégis a három nap három 24 órájában háromszor meg lehet járni Budapestet; tehát ha Szol­nok volna Öcsödnek is megyei székhelye, egyugyanazon három nap alatt, mellyel Gyulát kínosan, lélekszakadva járta, járja: szol­noki és budapesti ügyeit nyugod­tan intézheti. Mi .történt csak 40 évnyi idő­ben Öcsöddel Békésmegyében a vasútépítés terén nem hánytorga­tom, csak azt tudom, jó néhány­szor lenyelette a békát, hol a kö­zöny, hol a semmibevevés. Ta­nyarendszerből vasúttal biró köz­ségek fejlődtek az . orosházai és szarvasi vonalon; Öcsöd félszá­zad alatt eljutott a Mádi zsidó sorsára. Igaz ebben már van egy csomó subjektivum is, ugy a járás, mint a megyével szemben. Nem lehet hát hibáztatni egy élni vágyó, élni tudó nagyközsé­get, ha a maga közgazdasági, kulturális, közegészségügyi kárán okulva, keresi a törvény keretein belül azt a kiutat, melytől még a jövőt, több boldogulást remélhet s ezt a természetadta közelebb­ségi viszonyban keresi. A kormánynak és a törvény­hozásnak módjában áll : rekom­penzálja Békésmegyét Dévavé­nyával, mert ez Gyulához van közelebb ; Öcsödöt kebelezze Jász­nagykunszolnokmegyéhez, mert ez Szolnokhoz van közelebb. Ne csináljanak a vármegyék közt magyar trianoni határokat, inkább segítsék elő észszerüséggel IS vármegyénk községi életérdekeit, hogy a nagy trianoni országos falak ledönthetők legyenek. Az idő annyi történelmi tradí­ciónkat változtatta avulttá, hogy könyörögni kell a 13 vármegye vezetőségéhez, helyezze a tradí­ciók fölé — a községek boldo­gulhatásót, mert senyvedő, stag­náló községekből nyomorgó vér­megyék, nyomorgó vármegyékből csak koldus ország lehet, mit tradiciókkal meg nem változtat­hatunk soha. P. Három milliárd az árvízkárosultaknak Budapest, febr. 9. A békési ár­vízkárosultak javára a gyűjtés eddig 3 milliárdot eredményezett. A még hiányzó 18 milliárdot or­szágos gyűjtés utján kívánja meg­szerezni a segitőbizottság,

Next

/
Thumbnails
Contents