Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-07 / 30. szám

2 IBÍMOTOTM KÖMMm Békéscsaoa, 1926 február 7 mészetes is, hiszen a Mávnak Szegeden tökéletesen berendezett asztalosüzeme van. A kőműves, lakatos, ács bádogos, üveges, mázoló és napszámos munkákat, sőt az épiteshez szükséges nagymennyiségű téglát is Csabán szerzi be. Mindezekért pedig nem vár a várostól egyebet, mint jóindulatu támogatást, Azt pedig joggal várhatja, hiszen annak, amit létesit, beláthatatlan hasznát a város és közönsége fogja élvezni. Az itt elmondottak a MAV 1926—27 évi beruházási programját ölelik fel. Az 1927-28 költségvetési évben a továbbiak, az indóház teljes kiépítése, az aluljáró, szigetperronok, pályaudvar bővités stb. kerülnek sorra. Az egész program befejezése minden részletében 1930 ra várható, eltolódást csak azokozhat, hogy apályaudvar íinhálózatónak a tervbe vett kibővítése huzamosabb időt igényel főképen a várható rengeteg feltöltés miatt. A városnak azonban most már egyik legfontosabb kötelessége, hogy a gyönyörűen kialakuló pálya házelőterének szépítéséhez azzal is hozzájáruljon, hogy a Vasúti szállodával most már ne soká késlekedjen, mert ugy megtörténhetik az, hogy az országos viszonylatban a legelső helyen álló pályaház közelében az ide utazók még akkor is egy falusi szörnyű séget fognak megcsodálni a Vasúti-Szálloda éktelen épületében. Imaoka Dzsuicsiro Ezt a különös hangzású nevet sokan emlegetik ma Békéscsabán, de bizonyos, hogy két nap múlva még többen fogják nem csak emlegetni, hanem tisztelni, sőt szeretni is. Ez a furcsa nevü kis japán tanár hétfőn egy előadást fog tartani az Apolló mozgószinházban messze hazájáról, melynek különleges finom szépségeit gyönyörű szines mozgó és állóképek nagy sokaságával fogja előadása kapcsán bemutatni. Imaoka tipikus japán. Alakjára és karakterére nézve is. A világháború kitörésekor kezd mint történettanár érdeklődni irántunk. Kutatásai során a turánizmus egyik meglepőbb eredményére jut, mely szerint a japánok kiveszőben lévő ősi törzse, az ainó-k a Kr. e. III. században még a magyarok őseivel közösségben éltek. Magyarokat akarván ismerni, Amerikába megy a kivándorlott magyarok közé. Megismeri, megszereti őket, fajának SZÍVÓS kitartásóval meg tanulja nyelvünket s előadásainak angol nyelvét a magyar váltja fel. 1922-ben jött Csonkamagyarországba, hogy történelmi, néprajzi és geográfiai tanulmányait folytassa. Teleky Pál gróf és Cholnoky Jenő dr. egyetemi tanárok mellett dolgozik. Magyar és japán újságokban közli kutatásainak eredményeit. Ezenkívül lefordította japánra a magyar történelmet és irodalomtörténelmet, amelyet ugy ismer, mint akármelyik magyar professzor. Kéziratban kész van magyar-japán szótára s egy eredeti japán színmüvet dolgozott át magyarra. Kitűzött terveit az őszig megvalósítja, akkor hazamegy Japánba, de további munkásságát is a magyar viszonyok ismertetésének szenteli. Hazai és külföldi lapokban megjelent cikkei, felolvasásai, előadásai mind bizonyítják, hogy idegenek közt talán egy olyan önzetlen, lelkes barátunk nincs, mint ő, aki hazánknak a külföldön már nagyon sok szimpátiát szerzett. Érdekes a magyar kérdésről vallott — igazi japán izü — felfogása. Szerinte a magyar kérdés megoldása az, hogy a kisebbségi kérdést a magyar faj szaporaságának emelésével többségi kérdéssé kell tenni s akkor minden megoldódik. Japán nagyhalalmának is egyik legfőbb eleme népének szaporasága. Ez a derék tudós fog hétfőn Csabára jönni s hazájáról a mi nyelvünkön hozzánk szólani. Ja pán magában is érdekes ország. Az is szépen beszélhet róla, aki csak könyvekből ismeri s tanulmányozta különleges életét s föld jét. Aki már ott is járt, szerelmese lesz annak az exotikus világnak. És mit mondhat róla az, aki ott is született, vér és származás szerint is odavaló 1 Kétségtelennek tartom, hogy városunk közönsége méltó számban fog érdeklődni az egészen különleges alkalommal e csodálatos faj tipikus reprezentánsa iránt s ezzel nemcsak a köteles tiszteletet adja meg annak, akit szive egy messze világból közénk hozott, hanem önmagónak is egy soha el nem muló emlékű lelki élményt szerez. S mindezekfölött még jótékonyságot is gyakorol. (gb) De a minisztérium is érzi Öcsöd lehetetlen helyzetét, mert a földbirtokrendezések kapcsán nem Bekésvármegyéhez, hanem..Szolnokvármegyéhez csatolta Öcsödöt s igényeit Szelevény, Kunszenímárton, Mesterszállással együtt tárgyalta. Ha súlyos beteget a gyulai közkótházba kell száililani, a betegre nézve az egyenlő a halállal, mert sokszor kell ki- és berakni a különböző átszállásoknál. A szarvasi kö?jeg>zőt is alig látja Öcsöd évenként egyszerkétszer, bármennyi ügyfele is lenne Öcsödön. Az, állampénztár, adóhivatal, járésbiróság, törvényszék, posta, pénzügyigazgatósóg, vármegye stb. elérhetetlen messzesége tehát az az ok, mely Öcsödöt elszakadásra kényszeríti". Ezek után kéri lolnay a közgyűlést, hogy egyhangúan mondja ki az elszakadást és sürgősen tegye meg ebből a célból a szükseges iniézkedéseket. Az indítványhoz Gólián Lajos előadó főjegyző szólt hozzá. Hoszszu beszédében hangsúlyozta és kifejtette azokat az okokat, melyek az adott helyzeiet létrehozó természetes fejlődesben, mindama kapcsolatokban lelhetők fel, melyeket a történeti fejlődés hozott létre a megyei összetartozandóság érdekében. Hivatkozik arra, hogy a megye mindent megtett eddig is és ezután is meg fog tenni mindent Öcsöd boldogulására. Ennek a jószándéknak valóban mindenben garanciája az az örvendetes tény is, hogy a megyének élén két olyan messze kimagasló egyéniség áll, mint dr. Daimel Sándor alispán és dr. Kovacsics Dezső főispán. Miután azonban a főj >gyző beszéde bár sok ígazsságot mondott — melyek azonban inkább érzelmi alapokon épültek fel — nem volt kepes megdönteni Tolnay Antal érveit, melyek viszont a jelen megfogható, erezhető valóság szori ó .'szükségességeiből nyerték megdönthetetlen erejüket. Úgyhogy Papai János, dr. Oláh Antal és Tolnay ismételt felszólalásai után a képviselő es.ület 30 szavazattal egy ellenében kimondotta a Békésvarmegyelől való elszakadást. Dr. Oláh Antal indilványára kimondotta meg a közgyűlés, hogy az elöljáróság mellé egy 10 tagu. bizottságot is kiküld a szükséges további lépések megtárgyalása és megtétele céljából. Ezzel tehát Öcsöd község az első elhatározó lépést megtette. A szavazás eredménye azt bizonyítja, hogy ezt a törekvést többé a lelkekből kiirtani nem lehet. Nem is akarjuk. De végtelen szomorúsággal tölt el bennünket és azzal az érzéssel nézzük Öcsödöt, mint a megyei család egy gyermekét, melyIyel az apa, anya, testvérek nézhetik a távozó gyermeket, testvért: Távozása fáj és aggódva reméljük, hogy a jövendő az idegenben nem hoz rá elviselhetetlen megpróbáltatásokat. Teljes egészében átérezzük a kényszerítő szükségességet, éppen mi, akik soha sem szűntünk meg állandóan felszínen tartani megyei közlekedésünk javításának égető szükségességét, mely ir»e oly erősnek bizonyult, hogy képes elszakítani évszázados kapcsolatokat, melyeket pedig kovácsolt az Február hóban be kell adni a kereseti, jövedelmi és vagyonadóra vonatkozó bevallásokat Az 1926. évre szóló általános kereseti, jövedelmi és vagyonadóbevallásoknak a f. hó végéig az illetékes helyeken meg kell történni. Általános kereseti adóbevallást kell benyújtani mindazoknak, akiknek bármilyen hasznot hajtó foglalkuzásuk vagy üzemük van. Nem tartoznak bevallást adni azok a jogi személyek, amelyek társulati adót fizetnek, továbbá azok a kisiparosok, akik 1925. évben háromnál több segédmunkaerőt, segédet illetve tanoncot egyszer sem alkalmaztak, végül nem tartoznak bevallást benyújtani a helyiség nélkül működő uccai vagy piaci árusok sem. A bevallásokat a városi adóhivatalnál kell benyújtani. A jövedelmi és vagyonadó kivetésre vonatkozóan nem tartoznak bevallást adni azok, akiknek 1925. évben csupán adómentes jövedelmük volt, akiknek 1925. évben szerzett összes adóköteles és adómentes jövedelmük együtt nem haladta meg a 800 aranykoronát, vagy ha meg is haladta; az adóköteles jövedelem nem érte el az 500 aranykoronát. Házbirtokosok csak abban az esetben, ha csupán az állandó lakóhelyükön van házbirtokuk és ezen, valamint az 50 katasztrális holdat meg nem haladó földbirtokon és esetleg a szolgálati viszonyon kivül más jövedelmi forrásuk nincsen. Nem tartoznak a kisiparosok és uccai árusok sem abban az esetben, ha a fentebb felsorolt ingallanon kivül más jövedelmi forrásuk nincs. A vagyonadóra nézve nem tartoznak bevallást adni azok, akiknek az 1926. év utolsó napján adóköteles vagyontárgyuk nem volt, vagy ha volt is, ez a vagyon értékben nem haladta meg a 4000 aranykoronát. A bevallások kiállításánál a férjjel közös háztartásban levő feleség és gyermek, valamint a családtagok vagyonát és jövedelmét is be kell vallani. Ha valakinek több helyen van vállalata vagy üzeme, akkor mindazokon a helyeken külön-külön vallomást kell benyújtani. A munkaadók kötelesek alkalmazottaikról ;s vallomást benyújtani azokról, akiknek összes illetményük az elmúlt évben a 2400 aranykoronát meghaladta. Öcsöd közgyűlése kimondotta az elszakadást Harminc szavasat az elszakadás mellett, egy ellene (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szenzáció erejével hatott múltkoriban a Közlöny azon értesítése, hogy Öcsöd község el akar szakadni a megyétől. A Békésmegyei Közlöny volt az első, mely ezt a szenzációs hirt közreadta. Most már a kész tényről számolunk be : Öcsöd község a február 3-őra összehívott rendkívüli közgyűlésen egy szavazat hiján egyhangúan kimondotta az elszakadást Békésmegyétől, hogy csatlakozzék Szolnokvármegyéhez. A nagyfontosságú határozat történetét az alábbiakban ismertetjük: Tolnay Antal és 21 társa rendkívüli közgyűlést hivatott egybe, melynek egyetlen tárgya a Békésmegyélől való elszakadás volt. A február 3 ára összehívott közgyűlés a tárgy fontosságához mérten igen népes volt, mert az azon megjelent képviselők száma—31 — ritkaságszámba megy Öcsödön. Óriási izgalom előzte meg a tárgyalást. Á képviselőtestületi tagok már alig várták az előző jegyzőkönyv felolvasását és az előzetes formaságok elintézését s valósággal felszabadultak az izgalmak nyomása alól, mikor végre Gólián Lajos főjegyző felolvassa Tolnay Antal beadványét és felszólítja annak megindokolására. Tolnay Antal nyugodtan, higgadt mérlegeléssel, mint aki tel jesen tisztában van dolga felől: rendkívül ügyesen csoportosított érveléseivel sorsdöntő győzelmet aratott. El kell ismernünk — mi eddig is tudtuk — hogy érvei helyén valók. Bizonyos, hogy Öcsöd messze esik Gyulától, a megye központtól. Ezt a messzeséget csak növeli Gyula megközelíthetetlensége. „Törvénykezések alkalmával az öcsödieknek három napot vesz igénybe Gyula meg járása, mig ugyanakkor Budapestet kétszer, Szolnokot háromszor járhatnák meg. Ha a járásbíróságon van dolguk az öcsödieknek, Szarvasra kell menniök, 10 kilóméterrel nagyobb utat kell tenniök, mintha Kunszentmártonba mennének.