Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám
1926-02-07 / 30. szám
Békéscsaba, 1926 február 7 BEKESHBOm EÜZLÖKY 3 évszázadok közös szenvedése, közös öröme. Öcsöd elszakadása is csak egyet igazol: Ha a megye nem követ el mindent, hogy a megye községei közötti forgalom a fejlődő élet igényeit kielégítse, még további meglepetésebre is számithatunk A fejlődés törvénye: az életösztönnek utat kell nyitni, mert ha nem, annak árja átrohan a gátakon és maga keresi azokat az utakat, melyeknek megnyitását az arra hivatottak elmulasztották. Öcsöd elszakadásának tanulságait levonni immár kötelesség. .iqjtmm TAiivtA yiTiv^m Hol épüljön fel as iparosszékhás ? Építtessék fel kapcsolatban a tanoncotthonnal A csabai iparos társadalomnak yégi hő vágya, hogy az annyiszor és annyiféle változatban felszínre vetődő kérdés megoldást nyerjen s az iparosszékház végre felépüljön. Az iparosság annak biztos tudatában, hogy a székházhoz életérdekei fűződnek felépítése érdekében áldozatoktól sem riad viszsza. Bizonyítja az a körülmény is, hogy már most, amikor még hal vány reménysége sincs megfelelő telek elnyerésére nézve, mégis a székház alapja javára a befizetéseket állandóan szorgalmasan teljesiti. Meggyőződésünk, hogy ŰZ építési alap befizetése úgyszólván máról-holnapra biztosítottnak tekinthető, abban a pillanatban. amelyben az iparosság a székház telkét a várostól megkapja. Eddig az volt a helyzet, hogy &z ipartestület kérte a Kun-féle Andrássy-uti telket. Tudjuk, hogy azt nem kapta meg. Most ujabban ugyanazon telek negyed részét kéri. Azt hisszük, hogy azt sem fogja megkapni. Azon ne is busuljon az iparosság, mert amint a csütörtöki előljárósági ülésén Kovács Mihály elnök bejelentette sok iparosnak az a véleménye, hogy a Kun féle telek az iparosságnak tul messzire van — tényleg igaz is. Tehát központiasabb íekvésü telket kérjen a testület. Kovács Mihály nyomban ki is jelentette, hogy legalkalmasabbnak tartja a Luther-uccai „tanoncotthon" telkét. Valóban az összes eddig felmerült javaslatok között ez a legjobb, legmegfelelőbb, mert kivilietőség szempontjából a legreálisabb. A város a telket már úgyis odaadta az iparos tanoncotthon céljaira. Tekintettel arra, hogy a telek elég nagy, bőségesen marad hely még a székház felépítése után az otthon céljaira is. Sőt egészen kézen fekvő, hogy a ket tőt össze kell egyeztetni, mert tényleg együvé is tartoznak. Ott, ahol a székház van, lehet a tanoncotthon is, mert az, hogy a székház vendéglője nem kívánatos közelségben lenne a tanoncotthonhoz — nagyon gyenge ellenérv. Az kétségtelen, hogy iparos székháza ma már sok egészen kis magyar községnek is van s mindenütt nem a hiúság, hanem a szükségesség építtette azokat. Ugyanez a szükségesség indokolja a csabainak létesítését is és ha amint láttuk, az ipa ros társadalom még áldozatok árán is hajlandó azt felépíteni, a városnak igazán nem lehet más teendője, mint az igényelt telket oda ajándékozni, sőt megkísérlem minden lehetőt, hogy a székházzal egyidőben a város is felépítse, illetőleg a székházzal együtt építse fel az iparos tanoncotthont is. Az egyszerre való építés egészen bizonyosan mindkettőt olcsóbbá tehetné. De tovább is mehet a város. Tekintettel arra, hogy az építési alapot az iparos társadalom teremti elő, ez a létesítendő vendéglő jövedelme van olyan alap, mely eléggé biztosítaná a kö'csön visszafizetését — mondjuk 5 — 10 esztendő alatt. Az iparos társadalom ilyenformán anélkül, hogy különösebben megérezné bizonyos részjegy mennyiség arányában tulajdont nyerne az épületben, a város pedig felépíthetné az oly nagyon szükséges tanoncotthont, esetleg nyomban az iskolával egyetemben. Mindezeket pedig egy az ipartestületi előljárósági ülésén elhangzóit közbeszólás alapján irtuk, mert alkalmasnak faríjuk arra, hogy további meggondolásokat eredményezve végre közelebb juttassa a régen vajúdó kérdést a megoldáshoz. A városi tanács ülése A városi tanács február hó 5 én tartott ülésében az alábbi ügyek nyertek elintézést : Iparigazolványt kaptak: Zihar András cipőfelsőrészkészüő, Csermák Ferenc férfi- és nőiszabó, Maulis Mihály csizmadia, Varga Mihály bérkocsis, Hoffer és Schranc gépkereskedő fióküzlet iparra. Telepengedélyt kapóit Martincsek Mátyás timárlelepre, Fiam Miksáné és fiai malomkibővitésre. Vasárnapi nyitvatarlási engedélyt kapott Frisch Miklós és Rózsa Hermann. A Belanka-féle épület bérletére beérkezett ajánlatok közül Fischer Adolf ajánlata mint legelőnyösebb ajánlatot fogadta el, ki évi 25 millió,korona bért ajánlott fel. Építési engedélyt kapott Szikora Jánosné, Johan Jánosné, Csankó György, Hrabovszki János és Szekerka Mihály és társai. Házlebontási engedélyt nyeri: Cirul Jenő. A cnabai piac Nagy áremelkedés a baromfipiacon A terménypiacon egyáltalán nem volt kínálat, aminek oka az lehet, hogy az utóbbi időben a buza ára a budapesti tőzsdén esett. Buza 385—400 Tengeri 155—160 Árpa 200—210 ezer korona mázsánként. A sertéspiacon kis felhajtás, gyenge kereslet. Árak 10—14500 korona kilogramonként. A baromfipiacon mérsékelt felhozatal mellett igen nagy áremelkedés jellemezte. Ennek a hirtelen áremelkedésnek okát a farsang előtti nagyobb kereslet magyarázza meg. A mult heti árakhoz képest mintegy 20 százalékos áremelkedés volt észlelhetői Tyúk 22-23 Csirke 27—28 Kövér liba 30-31 ezer korona kilogramonként. Tojás 1600 K darabja. Ezúttal Gyuláról hoztak be igen szép eleven potykákat kgr.-ként 35000 K. A tejpiac árai vál ozatlanok. Uradalmi vaj 70—75 Turó 8-10 ezer korona kilogramonként. Tejföl 16-20 Tej 3-4 ezer korona literenként. HÍREK Dr. Ötlet János észrevételei Mindenekelőtt egy tévedésemet kell helyreigazítani. A mult vasárnap azt írtam, hogy a fürdőbizottság által tanulmányútra küldött delegáltak a szegedi városi fürdőben pompásan megfürödtek, úgyhogy tőlük most már várhat 1—2 évig a fürdő ügye. Köteles megbánással kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ez a hírem nem felel meg a valóságnak. Az eset ugyanis, amint nekem az egyik delegált elbeszélte, a következőkép történt: Az urak beállítottak a szegedi fürdőbe. Ott az igazgató áradozó előzékenységgel fogadta őket, megmutatott és megmagyarázott nekik mindent, a vízmüveket, a gépházat, a terveket, a pénztári könyveket. A mi uraink egy ideig csak figyelmesen hallgatták, aztán elkezdtek izegni-mozogni, a ruhát türelmetlenül huzigálták magukon. Végre az egyik megszólalt. — Szép, szép, nagyon szép minden. De mi megszeretnénk fürödni, igazgató ur. Amire az igazgató elpirulva mentegetődzött: — Sajnálom, az urak kérését nem tudom teljesíteni. Ma ép pe-n női nap van. Tessék holnapig várni, amikor a férfiak kerülnek sorra. Ezekután mégis csak azt hiszem, hogy a bizottság a sürg ő s megoldás mellett lesz. És talán ügyelni fognak arra is, hogy a csabai polgárok ne csupán a tervekben, meg talán az épületben gyönyörködhessenek és ha fürödni akarnak, azzal elégítsék ki őket. hogy majd arra is sor kerül — idővel. * Szerdán reggel a borbélynál egy urnák éppen mosták a fejét, amikor apprehendálva szólt hozzám : — Miért tetszik a báli tudósításban azt irni, hogy a táncolók kivilágos virradatig maradtak együtt 7 Tessék az igazat irni, hogy már a kora esti órákban lefeküdtek. * Mint értesülök, Csabán megalakult az autóklub. A klubnak 28 működő és 25,678 pártoló tagja van. A működőknek autójuk van. A pártoló tagoknak eddig még csak a sorsjegyük van meg. — A festők szakosztálya február 7-én, ma délelőtt 9 órakor rendes évi tisztújító közgyűlést tart az ipartestületben, melyre a tagokat ezúton is meghívja az Elnökség. — Megszűnt Csabán a sertés vész. Az 1925 április 8-óta tarló serlésvész mint a hatósági orvos jelenti ma megszűnt, Békésről pedig a takonykór megszűnését jelentették. — Társas összejövetel Imaoka tiszteletére. Hétfőn 8-án este 9 órakor a Fiume éttermében Imaoka japán tanár tiszteletére társas öszszejövetelt tart a neves japán professzor előadásának rendezősége, amely ez egyszerű teán mindenkit szívesen lát. — „Az esetleges sarc ki lesz vetve ad'ba?" Lapunk régi barátjától, Ormai János amerikai ev. lelkész úrtól levelet kaptunk és ez a levél döbbenetes képét tárja fel azoknak a hullámoknak, és kihatásoknak, melyeket a szerencsétlen frankügy messzi idegenben kiváltott. Ormai ugyanis azt irja szerkesztőnknek: „írd meg, mi lesz a sorsa országunk nagyjainak? Megmaradnak e továbbra is vagy pedig az esetleges sarc ki lesz vetve adóba ? Borzasztó olvasni az újságokban az ilyeneket. Mindig jobbat várunk s csak roszszabb jön s még hozzá árvizveszedelem is. Éppen ideje lenne már, hogy jobb idők következzenek, mert akkor mi nem tudunk hazamenni amerikai magyarok Éppen emiatt a kétségbeesett feljajdulása miatt hoztuk nyilvánosságra ezeket a forokat. Ha a sarc hírlapi kacsa is és csupán az amerikai lapokban jól elhelyezett megfélemlítés, de a frankbotrány rettenetes erkölcsi és anyagi rombolását ez a levél kitűnően illusztrálja. Egyébként a lelkész ur sok csabai és megvei ismerősének közöljük, hogy Ormai Jánost Buffalóba (Newyork állam) hívták meg Acronból papnak és ezt a kitüntető meghívást el ís fogadta. (Uj címe: 1035, Grant Street, Buffalo N. J.) A város lakossága több mint 700,000, szép, tiszta, régi, kulturált város. Egészséges helyen, a tó partján van, a Niagara folyó és vízeséstől nem messze. Mi és barátai Ormai János lelkésznek ezúton is sok sfkert kívánunk uj állomáshelyén. — Adományok. Békéscsaba r. t. város főpénztárába az árvízkárosultak javára január 19-től február 3-ig a következő adományok folytak be : Népegvlet 1.500.000, Földmivesiskola 1,762.900, ókigyósi uradalmi alkalmazottak 1,790.000, népjóléti hivatal 4,213 000. Román Pál 60000, Rácz József 30000. Gajdács Mihály 56000, Resetár Mátvás 94000, Laurinyecz János 1,120.000. Ábrahám András 146 ezer. Nazarénus Egylet 2 millió. Békéscsabai Kisgazda Egylet 4 millió, Békéscsabai Kereskedelmi Csarnok 12,120.000, Rácz József 30000, Erzsébethelyi Elöljáróság 183.000, Ács és kőműves bál rendezősége 500.000, járásbíróság büntetőosztálya 75000, Resetár 114.000, Gajdács Mihály 64000. Laurinyecz János 61000, Békéscsabai Kisgazda Bank 1,600.000, Békéscsabai Kereskedelmi Csarnok 1,600.000 10. honvédgya-logezred 629.000, Felsőmezőgazdasági iskola Reichardt Ferenc és társai 100 000, Magyar Selyemipar Rt. 2,500.000 korona. — Halott gyermekét bevitte a városházára. Megrendítő jelenetét láttuk a nyomorúságnak szombaton délelőtt a városházán. Egy szerencsétlen, szegény ember Machnitz Lajos két hetes aznap meghalt kis gyermekét vitte be a városházára, hogy részére koporsóért könyörögjön. A város természetesen gondoskodott a kis gyermek eltemettetéséről.
