Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-07 / 30. szám

JDiWmJEMe* es<a4^aLjn •i' we » BeHscsabs, 1926 íebni»r 7 Vasárnap 53-ik évfgjysg?, 30-ik mm FOLITIKII KáPILáP Előfizetési dijak Hclyb.n és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. 1py hónapra 25.000 kor. Példányonként H100 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi Jáaus Felelős szerkesztő: Filippsnyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség é3 kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferenci Józset-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Kormányválság A levegőben válsághirek keringenek. Marad-e a kormány, vagy pedig még a frankügy teljes tisztázása előtt távozik helyéről, tovább is biztat-e és ki tud-e tartani Bethlen István, vagy jön a sokkalta rosszabb Teleki Pál kombináció, Vass József vagy egyéb eddig még fel sem merült személyi megoldás, avagy gyökeres rendszerváltozás? Ezek a kérdések izgatják most a közvéleményt, meg pedig nem is annyira politikai, mint gazdasági motívumokból. Az utolsó esztendők egész politikája a szanálásra volt alapítva. A gazdasági talpraállás, mellyel lépést halad a lelkek nyugalomba térése. Gazdasági és politikai konszolidáció elválaszthatatlanok egymástól. S az előbbiért, amelyre egész helyreállási tervünket építettük, rengeteget áldoztunk. Az államháztartás gépezete rendbe jött s a felügyeletünkre küldött ellenőrző diadallal jelenti, hogy az állam bevételei még mindig ujabb és ujabb feleslegeket mutatnak. De amig ide jutottunk, még pedig idegen segítséggel és idegen felügyelet alatt, igazán vért kellett izzadnunk. A csonka ország polgárai ma vérvesztetten, erejükben az összeroppanásig megfogyva, aléltan állanak itt a nagy próbatétel után s mint a beteg, átesve az operáción, amelyet szakértők sikeresnek mondottak, várták, hogy friss életenergia költözik az elgyengült tagokba. Munkanélküliek, állástalanok, csődök, kereskedelmi és ipari pangás, a föld adósodása, egy iszonyú gazdasági kimerülés jelentik a szanálás útját, de mégis bizakodó reménnyel vártuk belőle sorsunk jobbrafordulását. És jött a frankügy. Ostoba és bárgyú gonosztett, amelyből világraszóló botrány dagadt. Ma már nem belső ügyünk, hanem veszedelmes és kockázatos külpolitikai kérdés, amely az utolsó esztendők emberfeletti teljesítményét is alkalmas rombadönteni. Éppen azért ugy gondoljuk, nem is ennek az átkozott, aljas és bornírt gonosztettnek a tisztázására, mint inkább a kérdés külpolitikai szövevényének a megoldása határozza meg a kormányválságot. Az a szanálási politika, amelyet Bethlen bevezetett és folytatott, vagy sikerre visz, vagy végleg alátemet bennünket. És ha a frankügy olyan helyzetet teremtene, amely Bethlen számára politikájának sikerét megdöntené. vagy végzetesen veszélyeztetné, ugy rögtön távoznia kell, hacsak számot akar tartani arra az államférfiúi jelzőre, ameilyel eddig illette a közvélemény. Utána pedig akkor is csak olyan jöhet, aki a Bethlen által megindított szanálás sikerét vállalhatná. Bel- és külpolitikai szempontból. Hogyan fogadja a többség és az ellenzék, hogyan fogadja a külföld, amelynek mankójára támaszkodtunk, hogy lábra vergődjünk? Ha a mankót kihúzzák alólunk, ott heverünk letiportan. Éppen azért a frankhamisitási ügyet, ma már nem is mint bünügyet, amelynek döbbenetes szenzációi végigviharzottak, de mint elsőrangú, életbevágó politikai kérdést lesi az ország polgársága és ha egy pár ur odafent otromba és eléggé meg nem torolható játékot csinált, most már magunk is szívszorongva várjuk, hogy ki is lesz hát az az eljövendő? Eszerint a julius elsején építés alá kerülő középső traktus pontosan a jelenlegi épület északi végéhez csatlakozna olyformán, hogy annak frontjától négy-öt méterre előre lépne. Mindaddig, míg a jobb és balszárny épités alá nem kerül, a régi épület is használatban maradna, ugy, hogy azt csak akkor bontják le, amikor az uj épület balszárnyának építésére kerül a sor éspedig az 1927—28. költségvetési évben. Az esztálymérnökségi palota építése valószinüieg még julius elseje előtt kezdetét veszi éspedig a két MÁV palota között s azt még ez évben be is kell fejezni. Még ez évben öt ártezi kufat is fur a MÁV az Orosházi-ut melletti szögletben a víztorony, illetőleg vízvezeték számára. Ez is igen érdekes dolog, mert öt egymás alatt levő medencének vizét akarják felszínre hozni, ugy, hogy az öt kut külömböző mélységű lesz. Ugyancsak ebben az évben építik meg a második közúti felüljáró hidat, melynek helye még most is igen nagy vitákra ad okot főképen az erzsébethelyiek részéről. Itt a helyzet ugyanis az, hogy az erzsébethelyiek eltérően előbbi kívánságuktól, most nem a Táborucca irányában akarják, hanem a Tompa-uccéra szeretnék építtetni a hidat. Ez azonban kivihetetlen, mert a Tompa-uccánál oly széles lesz a kiépített pályaudvar, hogy arra hidat építeni, horribilis költségeket igényelne. De miután annak kifutója mintegy 250 méter a hídfőtől kezdve ezen a szakason a feltöltés miatt az Ihász-uccaai házak is valósággal a mélységbe kerülnének, sőt esetleg le is kellene őket bontani, mert az úttest szűk. Károlyi Imre felhívásban követeli Bethlen lemondását Budapest, febr. 6. Károlyi Imre gróf a Pester Lloyd ma reggeli számában éles hangú felhivásintéz Bethlen István gróf miniszterelnökhöz és azt követeli, hogy adja át a helyét egy hivatalnok kormánynak. Károlyinak ez a cikke, amelyben Bethlen lemondását követeli, politikai körökben nagy feltűnést keltett. A politikusok legnagyobb része tartózkodik a véleménynyilvánítástól Károlyi cikkével kapcsolatosan, csak Vázsonyi Vilmos, Farkas István és Friedrich István nyilatkoztak és mind a hárman helyeslik Károlyi Imre álláspontját. Az uj pályaudvar építkezései A MÁV á legmesszebbmenően kielégíti a helyi iparosok igényeit. A várostól csak jóindulatu magatartást kér A Békésmegyei Közlöny volt az első, mely hirt adott az államvasutak városunk életében korszak alkotó építkezéseiről. Az a nagy érdeklődés, melyet cikkünk nemcsak Csabán, hanem megyeszerte kiváltott már magában véaz igazolja híradásunk fontosságát. Hiszen a mai közállapotok közepette olyan sokan vannak, akiknek várni valója van az ismertetett átalakulásoktól. A kereskedő forgalmat, az iparos és munkás munkát, s mind valamennyien közállapotaink javulását várjuk az átalakulástól és még egyet, ami szintén egészen biyonyosan be fog következni: Az egész megye vasút forgalmának megjavulását. Termeszetes azonban, hogy a tervezett nagyarányú építkezések nem egyszerre fognak elkészülni, hiszen a hozzájuK szükséges óriási beruházási összegeket a kormány nem is lenne képes egyszerre a MÁV rendelkezésére bocsájtani. Azért a munkát szakaszokra osztották. Első fejezetét már a mult évben kezdték meg á fűtőház, szénszerelőállomás, fordítókorong, víztorony a két bérház és vonatkísérő személyzeti laktanya felépítésével. Ezek a berendezések ez év juliusáig körülbelül be is fognak fejeződni. A munká második fejezete az uj költségvetési év első napján, julius elsején veszi kezdetét az uj indóház középső részének és az osztálymérnökségi palotának felépítésével. Az uj indóház két részletben épül fel. Először a közepsőrész a főbejárattal pontosan az Andrássy-ut torkolatába, azonban nem egészen ugy mint, ahogyan tervezve volt és ahogy mi is megírtuk. A tervszerint ugyanis a régi indóház és az uj között maradt voina egy-két méteres sikátor, vagyis az uj építmény egészeben a jelenlegi épület előtti úttestre került volna. A minisztériumban azonban a tervezeten azt a változtatást eszközölték, hogy az újépület az úttestnek csak egy részét fogja elfoglalni az előtte levő térnek mennél tágasabbá tétele céljából. A tervezett közúti felüljáró tehát a Tábor-ucca irányában épülne s erzsébethelyi érdekeltségében a kiépítendő müut iránya a faiskola mellett a gazdasági iskolán keresztül haladna s végül az Orosházi-úthoz csatlakozna. A gyalogjáró viszont a Tompa ucca irányában épül fel. Ennek városfejlődés szempontjából igen nagy jelentősége van, mert a forgalom átterelése szükségképen eddig a forgalomból kieső városrész elmaradhatatlan fejlődését fogja magával hozni. Itt azonban újból kifejezést adunk abbeli aggodalmunknak, hogy a földmives iskola akadályokat fog görditeni az iskolán keresztül vezető utmegnyitása elé, holott a város annak kikövezését egészen bizonyosan rövid időn belül eszközölné. Az 1926-27. évi költségvetésből létesítendő fant emiitett berendezések munkálatait a vasút épugy. mint az eddigieket 80%-ban helyi vállalkozókkal csináltatja meg. Azt a 20%-ot. amit a vasút saját üzemében végez, kizárólag az asztalosmunkák adják és ez ter-