Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-10-21 / 238. szám

J&íRirftíiái §£A» MLMJk Békéscsaba, 1925 október 21 Szerda 52-ik évfolyam, 238-ik szám BEKESM EOZLONT .r 83 POLITIKAI HIPILAP Előfizetési dijak •Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. — "Jgy hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: F.-Horváth Rezső Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. A gyógyulási folyamat, amelyen az állam pénzügyei keresztülmennek, valóban szépen halad, de ezzel kapcsolatban kell, hogy megmentsük hazánk legértékesebb termelőosztályát, a főldmivesnépet és a birtokosokat a pénzügyi leromlástól. Oszt gondok A magyar mezőgazdák igen súlyos esztendőn mentek keresztül, alig várta a magyar nép ennek az esztendőnek a végét, az aratásnak, a betakarításnak és az értékesítésnek hónapját. Minden oldalról megállapították, hogy a magyar föld általánosságban a legjobb termést adta, bőven ho zott a szántóföld és a rét, az állatok is gyönyörűen fejlődtek és mégis meg kell állapítani azt is, hogy a mezőgazdaság a kiváló termés dacára súlyos krízist él. Az elvetett 600.000 koronás buza ma csak 350.000 korona, a 2000 koronás burgonya ma csak 600— 800 korona, ezek a számok azonnal mutatják a lefelé menő irányzatot és a pénzügyi sülyedés elvitte, felszívta a mezőgazdaságnak eredményeit és a gazda hasznát. A mezőgazdaság a jó termés dacára kölcsön után fut és bizony sok ember, akinek magtárai tele vannak a föld különböző terményeivel, feltéve, hogy értékesíteni tudja, kevés haszonnal vagy pedig ráfizetéssel zárja a gazdasági évet. Az állatállomány értékesítésénél ugyanígy vagyunk : a ló, a tehén, a sertés ára óriási módon sülyedt lefelé és igy bizonytalanná vált sok gazdának a számítása. A gazdák helyzetének súlyosságát az mutatja legjobban, hogy a földmivesnép és a gazdák váltói borzasztóan elszaporodtak a budapesti és vidéki bankokban, pedig adósságot az emberek rendesen csak akkor csinálnak, ha erre rászorulnak, ez az igazság még inkább áll a tartózkodó földmives népnél, aki még inkább fél az adósságcsinálástól. Ez az igazság egyúttal nagyon szomorú megállapítás, mert ez az első lépés a mezőgazdaság eladósodása felé. Az egész háborúban és az utána következendő pénzügyi sülyedésből egy nagy haszna volt a magyar nemzetnek, az, hogy a magyar föld megszabadult évtizedes súlyos terheitől. Hiszen a magyar föld értékének 3A-részéig el volt adósodva és valóban nem tudja elgondolni az ember, hogy hová •vezetett volna ez a súlyos adósság, ha a háború és a pénzügyi vízözön nem jött volnaMindenki örült a magyar föld terhétől való megszabadulásnak, most azonban sajnálattal kell látnunk, hogy ennek az agrárországnak egyik legfontosabb termelőosztálya ismét sülyed. Szerintünk a magyar állam vezetőinek minden erővel arra kell törekedni, hogy a magyar föld a mai súlyos hitel-krízis közepén adósságokba ne merülne. A parlament őszi munkájának minden gondja az legyen, hogy a mezőgazdaság hitelét rendezze és ha a föld népének hitelre van szüksége, annak feltételeit minél enyhébbé tegye. Eckhardt mosakodásából botrány lett bös hangosan kiáltja : Hallerassátok meg Eckhardtot, mire Fábián Béla magából kikelve felkiált : Nem hallgatjuk meg 1 Nem beszélünk olyanokkal, mint maguk és nem hallgatom meg azt, aki lovagiatlanul viselkedett a Zsilinszkyafférban. E szavakra Gömbös áttöri magát a képviselőkön, Fábián elé lép, megfogja két kezével Fábián füleit és ugy kiabál rá. Az ülés újbóli megnyitása után Eckhardt kifejti, hogy a nemzet érdekében járt el akkor, amikor tárgyalt a román fajvédők vezérével. Megbeszélésük kiindulópontja az volt, hogy azon semmiféle politikai probléma diszkusszió tárgyává nem tehető. Tiltakozik az ellen, mintha ő Cuzával megállapodásokat létesített volna. Ha a keresztény magyarság 1918-ban megteremtette volna azt a tervezetet, amellyel a zsidó destrukcióval szemben védekezhetett volna, akkor ma nem volna Trianon és nem volna Csonka-Magyarország. 0 annakidején a Károlyikormány parancsa ellenére is fegyverrel kezében védte elvét, neki tehát ne tegyenek szemrehányást. Eckhardt Tib^r azzal fejezte be beszédét, hogy minden nacionalista kapcsolat ápolása csökkenti a bolsevista lehetőségeket. Zürichben a magyar koronát 72.70-al jegyezték. Budapest, október 20. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky B

ála elnök. Legelső felszólaló Eckhardt Tibor, aki napirend előtti felszólalásra kér engedélyt, hogy megmagyarázza, miért tartottak Budapesten legutóbb antiszemita kongresszust. Már bevezető szavai alatt folytonos zaj van a baloldalon. A szocialisták azt kiáltozzák feléje: Hazaáruló! A nagy zajban az elnök csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudja fenntartani a rendet. Eckhardt a fülsiketítő zajban azt fejtegeti, hogy szükségesnek látták, hogy a bolseviki inlernacionáléval szemben a nemzet társadalma megtalálja a védekezés lehetőségét abban a formában, hogy egymást megismerve, megbeszéljék e veszedelemmel szemben követendő eljárásukat. Semmiféle szervezetet nem alakítottak, amelynek bármilyen beavatkozási joga vagy lehetősége volna az egyes országok ügyeibe. (Nagy zaj a baloldalon. Nagy Vince magából kikelve kiáltja a fajvédők felé : Cuzával paktáltak 1 Az oláhok elnyomják a magyarokat. A keresztény magyarokat is elnyomják.) Az elnök képtelen a rend fentartására és felfüggeszti az ülést. A képviselők a terem közepére tódulnak, ahol személyes vita fejlődik ki a baloldali és a fajvédő képviselők között. GömMacDónald orientációja a demokrácia felé Budapest, okt. 20. MacDónald volt angol miniszterelnök ma hagyja el a fővárost, ahol két napot töltött. Ma délben Prágába utazik, ahol másfél napot szándékozik tölteni. Ma reggel a Hungária-szállóban MacDónald Vámbéry Rusztem vendége volt, akit még Angolországból ismer. MacDónald hosszasan beszélgetett Budapesten szerzett benyomásairól, azonban politikai kérdésekre nem terjeszkedett ki. Elmondotta, hogy a tegnapi vacsorán, amikor Bethlen vendége volt, hosszasan elbeszélgetett a miniszterelnökkel, aki részletesen tájékoztatta őt Magyarország nagy problémáiról. MacDónald Bethlent ugyancsak Londonból ismeri. Politikai körökben élénk érdeklődéssel tárgyalják MacDonaldnak a Népszava szerkesztőségében tegnap tett kijelentéseit, amikor . hangoztatta, hogy a szociáldemokrácia csak erős vezérek vezetése alatt és csupán oly feltétellel haladhat előre, ha a szociáldemokrácia teljes határozottsággal a demokrácia és a parlamentárizmus alapjaira helyezkedik. Ez a kijelentés nagy feltűnést keltett, mert politikai körök véleménye szerint ez a felfogás éles ellentétben áll a genfi jegyzőkönyv kátározataival, valamint a marseillei szocialista kongresszus határozataival, amelyek tudvalevően nem helyezkedtek ilyen rigorózusan szembe a bolsevizmussal. Mértékadó politikai tényezők szerint ugyanis kétségtelen, hogy a demokrácia és parlamentárizmus kiegyenlíthetetlen ellentétben állnak a kommunista ideológiával, mert hiszen az a parlamentárizmus teljes lerombolásával, az osztálydiktatura alkalmazásával tör céljai felé. A volt angol miniszterelnök kijelentéseiből azt a következtetést vonják le, hogy a moszkvai internacionálé, valamint az angol munkáspárt felfogása között az eddiginél is lényegesebb eltolódás állott be. A nemzetgyűlés megnyitása előtt nagy érdeklődést váltott ki az a tény, hogy MacDónald volt angol munkáspárti miniszterelnök az angol követség egyik tisztviselőjének és Vámbéry Rusztemnek kíséretében megjelent a Házban. Bemutatták neki a szociáldemokratapárt néhány képviselőjét, továbbá Nagy Vincét és Pakots Józsefet. Nagy Vince kifejtette MacDónald előtt, hogy a magyarországi baloldali pártok a maguk erejéből akarják előrevinni a demokrácia kérdését és örömmel vették azt a hirt, hogy Angolországban annakidején a munkáspárt került uralomra. Viszont nagy sajnálattal vették tudomásul a munkáspárti kormány távozását. MacDónald néhány udvarias szóval válaszolt Nagy Vincének, valamint a többi képviselőnek. Ezután megtekintette a képviselőházat, amelynek szépségeiről nagy elismeréssel nyilatkozott. AB iparosszékház ügye Irta: Gyöngyösi János dr. Az egyik helyi lap vasárnapi számában egy iparos aláírással cikk jelent meg, amely személyemet ugy igyekszik beállítani, mint aki „az iparosság jogos és szükséges törekvéseinek útjába akar állni". Minthogy a cikk alkalmas arra, hogy az avatatlanokat tévedésbe ejtse, szükségesnek tartom a következőket megjegyezni : Azokat a kereskedőket, akik a városi képviselőtestület tagjai, nem én, hanem a Kereskedelmi Csarnok elnöksége hivatta egybe értekezletre, amelynek csekélységem ügyvezető, adminisztratív szerve. Az értekezletre én, mint városi képviselőtestületi tag, azzal a feltett szándékkal mentem el, amely egyébként princípiumom : 1. Hogy Békéscsaba iparosságát általam mindenkor jogosnak és szükségesnek hangoztatott törekvésében szerény erőmmel támogatni fogom ; 2. Hogy konzekvensen eddigi működésemhez semmi szin alatt nem állhatom útját annak, hogy Békéscsaba egy erős és reprezentáló testületi élettel, a város di-