Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-10-21 / 238. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 október 21 CIPÖRAKTÁRA BÉKÉSCSABA, ANDRÁSSY-UT 25 SZ. Nagy választék FÉR FI-, NŐI-és GYERMEKCIPŐKBE N | Tartós, kényelmes formájú iskola­cipők olcsó árban. — Szines cipők j a legújabb fazonban. Rendelések a legrövidebb időn belül készülnek ! szes és szükséges középülettel gazdagodjék. Bevallom, az Iparos­székház építési tervét, a telek nagy­ságát stb. illetőleg nem voltam in­formálva. Mert vegyük ez ellenkezőjét, a képviselőtestület odaadja a telket. A benyújtott terv alapján épült épülettervezők szerint két milliárd­ba, mások szerint duplájába is kerülne. Honnét veszi az amúgy is agyonterhelt iparosság ezt a pénzt ? Figyelemmel kisértem az iparosság minden eddigi megnyil­vánulását, nem egy előljáróségi ülésen ott voltam és az egész költségvetés felépítése, berendez­kedés, minden, (a tagdijak nehéz behajtása stb.) nemcsak szerény, de aggasztóan mosloha anyagi helyzetről tanúskodott. Honnét ke­rül elő a sok-sok száz millió ? És ha le is jegyeznék, vájjon az ösz­szegek befizetése nem okozna-e csalódást ? A telek pedig addig üresen, az iparosszékház pedig az engedelmes papíron vesztegelne. A közgyűlés előtt betekintettem a tervbe : a domináló frontot el­foglalják az Iparosbank termei, van ott továbbá vendéglő s csak egy harmadrészében az Ipartestü­let. (Földszint.) A nagy telek tul­nyomórésze beépítetlen : ide ke­rülne idővel a kiállítási csarnok. (Tudomásom szerint sehol az or­szágban nincs állandó kiállítási csarnok Pestet kivéve, az is az év háromnegyedrészében kihasználat­lanul áll.) Vájjon erre adná oda a szanálás által agyonsanyarga­tott iparosság utolsó, keserves mil­lióit s ez a cél követel a várostól több száz milliós ajándékot ? Csodálkozhatni ezután, ha még vita se volt a közgyűlésen s a tanács meg a képviselők a lehető legbecsületesebb, de egyúttal leg­loyalisabb és legjózanabb állás­pontot foglalták el : Igenis ednak lelket ez ipartestületnek, de köz­vetlen tárgyalások utján meggyő­ződést akarnak szerezni a terv reális voltáról s a szükséglethez mérten adják az ingyentelket. Aki az ipartestületnek székhá­zat akart, teljes mértékben meg lehet elégedve : ez a kérdés most már városi ügy lett s meg kell valósulnia. Aki egyébre is töreke­dett (ideális szempontoktól vezet­tetve) az ébredjen fel a csalóka álmokból. Akár igazi, akár szerkesztőségi munka az a kis levél, a csabai iparosságot tartom mindenkor olyan józannak és okosnak, hogy tanács nélkül is tudni fogja, kiket becsül­jön és kiket támogasson. Csak 1927-tol lesz kötelező az uj pénz Budapest, okt. 20. Az uj pénz­egyseg 12.500 ben megállapított osztószáma miatt a kormánypárti képviselők is elégedetlenkednek és ebben az ügyben felszólalásra készülnek az egységes párt csü­törtöki ertekezletén. Illetékes he­lyen kijelentették, hogy az uj pénz­nek a rajzait még csak most le­het elkészíteni. A papírpénzek kö­zül 5, 10, 20,50,100 és 1000 pen­gős egységek kerülnek forgalomba. A váltópénz pedig egy, kettő, 5, 10, 25, 50 és 100 filléres lesz. A 100 fillérest ezüstből verik és ez lesz a pengő pénz. A kormány­nak az a terve, hogy az egész pénzmennyiséget 1926. november 1-én egyszerre bocsátja forgalom­ba és ezután 1927. január 1-től kezdve lesz kötelező az uj pénz. Gyermekrablási kísérlet fényes nappal Két kisleány kalandja a Körösparton — Az uriruhás idegenek, akik cukorral zárt kocsiba csábítgatták a fejletlen leánykákat (A Közlöny eredeti tudósítása.) | Felháborító merénylet kísérlete tör- ; tént vasárnap délelőtt Békéscsa­bán. amennyiben ez állítólag meg­történt eset feljelentőjének szava­hihetősége minden tekintetben meg­állhat. Nem kisebb és nem egy­szerűbb esetről van ugyanis szó, mint arról, hogy az ünnepnap délelőttjén, amikor az emberek nagyobbik része ez uccákon tar­tózkodik, két gyermekleányt isme­retlen fiatalemberek csukott bér­kocsin el akartak rabolni. Mindez legalább is hihetetlenül hangzik és olyannak, amit tulcsapongó fan­táziájú emberek szoktak kieszelni, mivel azonban a rendőrség bűn­ügyi osztályán aklákban fekszik az egesz, komolyan megtörtént bűn­cselekményként kell fogadni. Az eset egyébként itt következik: Özvegy Tesetár Mihályné szül. Móga Mária a mai nap folyamén megjelent a rendőrségen Irén nevü 9 éves leánykájával egyült, aki az alább következő panaszt tette: Vasárnap délelőtt negyed 11 óra tájban a Köröscsatorna part­ján sétálgatott. Amikor a Vilim- és Cser-ucca közötti részre ért, egy­szerre egy zárt kocsi állt meg vele szemben, amely a város belseje felől érkezett. Á kocsi ajtaja ki­nyílott és egy 27—28 év körüli, úrias öltözékü, borotvált arcú és bajuszu fiatalember szállt le a kocsiról. Egy teljesen hasonló for­májú és külsejű fiatalember ült még ezenkívül a kocsiban, amely­ből nem is szállt le az egész idö alatt. A fiatalember a kis Tesetár Irén felé közeledett és miközben rekedt, fályolozott hangon cukrot és fügét igért neki, kézintegetés­sel, majd később szóval hivta­hívogatta a kocsi felé. A kis Irén nem akqrt a kocsihoz mennie amelynek 8jtaja nyitva volt, nyil­ván, hogy őt oda gyorsan be­pÉnzötiH javulása által a cipőket, kalapokat és az összes raktáron levő cikkeinket ujabban mélyen leszállí­tott árban árusítjuk Egységárak: Tlői cipők: chevró, fűzős, lakkdi­szitéssel, rácsos, divat forma 240000 Havanna fűzős, pántos és papucsforma 280000 Vászoncipők: Fehér, barna, pántos Fehér, fekete fűzős 160000 Férfi boxcipő. amerikai és francia 280000 Férfi havanna, magas és fél 360000 Női gummitalpu 36—40 84000 pctíisch TatVcreH •női és férfi divatáruháza Ttlarohkóban Bou-Denib, szeptember. Éppen egy félórája annak, hogy a légió 15 ik százada megérkezett a reconnaissance-ról, Toulalból, ahol julius elseje óta tartózkodott a mi zászlóaljunk. Holtiafáredtan, olyan porosan, ahogy megérkez­tünk, leülök és levelet irok a régi lapomnak, tudatom vele, hogy a haboru — legalább is a rendes háború — befejeztetett. Vagy legalább is elhalasztódott egy időre, ahogy Abd el Krimék mondják. Ezt odahaza Magyar­országon bizonyára már koráb­ban megtudták, mint az én leve­lem megérkezik, de azokat az apró részleteket, amelyeket leve­lemben körvonalazni fogok, a táv­író nem vihette el oda. A felderítő útra — amelyet a légióban reconnaissance-nak ne­veznek — még május 25-én in­dult el a mi zászlóaljunk. A ha­talmas, égbeszökkenő Atlasz-hegy­ség lábainál járlunk, a Fez felé vivő ut őrzése céljából. Ez ez ut sz egyedüli, amelyen rendes kö­lülmények közölt járni lehet. Ép­pen ezért őrizte hát a mi zászló­aljunk öt hónapi időn keresztül ezt az utat, hogy megakadályozza valamelyik haikának Fez felé való nyomulását. Az ut keresztezi a Guir-folyót, amelynek partjain felhaladtunk a legfelső részig, csaknem a for­rásig. Egészen közel julottunk a meglehetős magasságokban az At»­lesz-hegyseg egyes hatalmasabb ormaihoz, emelyeken csillogón fe­küdt a hó 1 Még pedig ez örökös hó . . . Sokan nem hinnék e), hogy hó van Afrikában és még hozzá nyár közepén : junius havában 1 Pedig igy van 1 Valóságos leimészetes hó sziporkázott az Atlasz hegy­oimain, nyergein és meredélyein, pompás, fehér hó, amelyet e'mé­lyedve néztek a szörnyen lesült, feketeképü légionisták . .. Ami azonban a legkülönösebb volt és ami a legfeltűnőbb jele a természet nagy hatalrr iiak és ki­számíthatatlanságának : mig fenn a hegyormokon a hó és jég ural­kodott, a völgyekben és a lanká­sabb oldalakon — hála ez öntöző csatornáknak 1 — valóságos kis paradicsom terült el. A legtávo­labbi ellentétek találkoztak itt egy­mással : a buja vegetációval szem­ben állolt a hideg hó és jég bi­rodalma. Ennek az áldott és cso­dálatos szépségű vidéknek El­Gourama a neve. Valóságos rózsaerdő veszi kö­rül a hegység dombjait és átható rózsaillat balzsama vegyült belé a tiszta havasi levegőbe. Amerre a szem elláthatolt, mindenfelé óriási terjedelmű gyümölcsöskertek terül­tek el, amelyeket hatalmas vető­földek fogtak be. Igazán ritka szép, elbájoló hely volt. Valósá­gos fiók-paradicsom és még hozzá a — Szaharában. A 15-ik század a legnagyobb sajnálalunkra csak két napig me­redt az El-Gourama rózsaerdeiben. Nagy kerülővel eljutottunk Bou­Anamba, ahonnét ma érkeztünk meg vissza ide, Bou-Denibbe. A menetelést nem írom le, mert bár sokkalta komolyabb, sokkalta fá­rasztóbb és nehezebb volt, mint a kutyagolás odahaza katonáéknál, ez senkit sem érdekel. Az unal­mas menetelésbe azonban némi élénkséget és változatosságot ve­gyitett az a körülmény, hogy ép­pen pünkösd vasárnapján 23 eset­ben kellett átgázolnunk hatalmas pocsolyákon és kisebb folyókon,, tímikor is aztán hol térdig, hot övig, hol meg mellig, sőt nem egy esetben egészen nyakig éra vizben lubickoltunk keresztül. Te­hát nem is annyira piros pünkös­dünk volt, mint inkább — vizes­De végre feltűntek Bou-Denib unalmas, sivár falai, amelyeket most persze örömmel láttunk vi­szont. Alig értünk azonban a bou­denibi tábor-vár főbejáratához^ (amely egy diadalkapuhoz hasonló boltozatos építmény, Alexi Sándor baranyai légionista munkája) szem­be jött velünk két hatalmas kato­nai automobil. Itt meg kell jegyez­nem, hogy ez a két automobil volt a legelső, amely ilyen messzire eljutolt itt a Szaharában. Bou­Denib még eddig nem látott auto­mobilt. Az első páncélos automo­bil volt, mitrailleuse-zel felszerelve. Ebben Bailloud tábornok ült, a 19 -es számú algíri t hadtest pa­rancsnoka az egyik segédtisztje társaságában. A másikban pedig Monteaux lovassági tábornok ült és Alix vezérőrnagy, dandárpa­rancsnok. Helyőrségi szemléről

Next

/
Thumbnails
Contents