Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-12-20 / 289. szám

D«IE8 SZÁM ARA ÍOO© KORONA Békéscsaba, 1925 december 20 Vasárnap 52-ik évíolyaro, 289-i

k sasám BEEESMEGTEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Felborult a Demokratikus Blokk Uj párt alakításának terve Rassayval as élén Budapest, dec. 19. Politikai körökben élénken kommentálják a Demokrata Blokk tegnap este történt felbomlását, amely a szociáldemokrata pórt kilépésével ért véget. A blokk felbomlása hónapok óta előrelátható volt és a politikusok közül senkit sem lepett meg. A blokk Vázsonyi és a vezetése alatt álló demokraták irányítása mellett alakult meg és tulajdonképeni célja a budapésti községi politikában való erccsoportositás volt. A választások után a szociáldemokrata párt belső válságba sodródott, meit a párt egy része politikai hibának minősitetle azt, hogy a munkásszavazatokkal voltakepen Vázsonyiék demokrata uralmát segítették elő. A blokk felbomlásónál sokkal nagyobb feltűnést keltett Szilágyi Lajos tegnapi energikus hangú felszólalása, amelyben a legélesebben fordul Kétly antimilitarista beszéde ellen. Beszédét politikai körökben általában a szélsőbalotdal . radikalizmusával való szembefordulásnak tartják. A blokk felbomlásával Vázsonyiék meglehetősen elszigetelődlek a nemzetgyűlésen. A blokk felbomlásával kapcsolatban egy uj nagy ellenzéki párt lehetőségének gondolatával foglalkoznak a baloldalon. Rassay Károly hónapok óta foglalkozik egy erős liberális párt lervé/el, azonban maga sem táplál reményeket egy ilyen párt megalakításának sikere felől. A jobboldalon ugy ítélik meg ezt a kérdést, hogy a blokk összeomlása jele annak az általános tünetnek, hogy az ellenzéki erők a kormány céltudatos politikája folytén fokozatosan megbénulnak, mert részben a szanálás, részben a szociális reformok megoldása egymásután veszik ki a fegyvert az ellenzék kezéből. Kétségtelen, hogy a blokk felbomlása jelentékenyen megerősítette a kormány helyzetét. A helyzettel kapcsolatban egyébként a demokratablokk intézőbizottságának tagjai ma délután fél 4 órakor értekezletre ültek össze megvitatni, hogy milyen álláspontot foglaljanak el a szociáldemokratáknak a blokkból való kilépésével kapcsolatosan. Nem lehetetlen. hogy a ma délutáni értekezlet arra az álláspontra fog helyezkedni, hogy meg kell keresni a további együttműködés lehetőségét. Ebben az esetben Szilágyi Lajos és közvetlen hivei feltétlenül kiválnak a blokk kötelékéből. lonelli a kamarák intenzivebb munkásságáról és programjáról »A kamaráknak személyileg is meg kell ujhódni« Miért fontosak a kamarai választások? Lapunkban beszámoltunk arról az impozáns ünnepségről, mely a szegedi kamara házavató diszgyü'ésén folyt le. A diszgyülés kimerítő jegyzőkönyvét most küldötte meg a kamara s az ott elhangzott beszédekből és felszólalásokból plasztikusan domborodik ki ,a kereskedelem és ipar sok baja, panasza és sérelme és azok az uj célkitűzések, amelyek a kamarai szervezet megfelelő kiépítése és intenzitása ré/én hivatva vannak nyugatias, fejlett, élénk és modern közgazdasági, kereskedelmi és ipari életet teremteni az országban. A bajok és panaszok szakadatlan feltárása mellett azt hisszük, az a biztató jövő és erőteljes célkitűzés érdekelheti legjobban a kereskedő és iparos társadalmat, amely dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkár beszédében foglaltatik, éppen azért szükségesnek tartjuk vele bővebben foglalkozni. A főtitkár beszédét azzal a megállapítással kezdi, hogy a magyar kamarák most kerültek arra az útra, hogy igazán kamarák legyenek. Foglalkozik az érdekkép| viseleteknek százesztendős mult; jóval, amely hosszú ideig csak propagáló és szervező jellegű volt. A kilencvenes évek derekán következett az átformálódás, amely azonban az anyagi lehetőségek és a kellő szakszerű felkészültség híján csak nehezen haladhatott előre. Ezt az átfejlődést szakította félbe és állította a kamarákat a legnehezebb feladatok elé a világháború és a világháborút követő esztendők pénzügyi nyomorúsága — mondja Tonelli. — Köztudomásúlag az érdekképviseletek munkája mindig a gazdasági válságok és rossz konjunktúrák idején szokott megszaporodni. Nálunk azonban éppen ezekben az években állottak a kamaráknak a legszükösebb eszközök a rendelkezésükre. A magyar kamarák fájdalmas összehasonlítással állapították meg, hogy mig a prágai kamarának például évente 13—18 milliárd magyar korona feleslege marad intézmények létesítésére és külföldi propagandára, addig ők úgyszólván a létükért voltak kénytelenek küzdeni. Ma, amikor a kereskedelemügyi miniszter támogatása mellett a ka* marák átláboltak az átmeneti évek nehézségein és mikor egymásután bővítik ki székházukat és szervezik át hivatalaikat, tulajdonképen csak a kilencvenes években megkezdődött és a világháború által félbeszakított fejlődés folytatódik. A keretek készülnek az eddiginél sokkal szélesebb körű és belterjesebb működés számára. Pénzügyi, adóügyi, kereskedelempolitikai, vámpolitikai, tarifális, ipari, közigazgatási kérdések egyre nagyobb arányokban halmozódnak fel a kamarákban, nem is beszélve a törvényelőkészítői munkában való részvételről, a sajtó rendszeres informálásáról és a külföldi nexusok megteremtéséről. Ugy érzik ugyanis a kamarák, hogy erkölcsi kötelezettség gyanánt háramlik rájuk a megszűnt kereskedelmi muzeum munkájának az átvétele is. Es kötelességük az is, hogy a külföldi testvérszervezetek utján politikamentes politikát is űzzenek az egész ország érdekében. Mindez pedig keretbe illesztve nem egyéb olyan gazdasági közvélemény megteremtésénél, amely az alkotó és produktív munkái állítja elsősorban az ország jövendőjének szolgálatába. Számokkal foglalkozó emberek előtt azonban egy nagyon közönséges módon is bebizonyíthatom a létszámszaporitásunk szükségességét, amely mutatis mutandis áll az összes magyar kamarákre is : ügyforgalmunk ebben az évben meg fogja haladni két esztendő előtti ügyforgalmunknak a dupláját, Pedig különösen a két utolsc esztendő alatt nagyon sűrűn voltak napok a kamarában, mikor e hivatalos idő alatt a szóbeli tárgyalásoktól és tájékoztató jellegi megbeszélésektől nem juthattunk hozzá az ügyiratok elintézéséhez, Békében például adóügyekkel jóformán nem kellett foglalkoznunk, legfeljebb kimutattuk, hogy egy tiz filléres emelés súlya alatt ösz sze kell roppani a magyar közgazdaságnak. Azóta mór kissé bővebb tapasztalataink vannak as összeroppanási teória terén. Ma e milliós adóemeléseket is megszok tuk, de viszont néha az adóügyeiegész napokat lefoglalnak. A sze gedi, sőt a kerületbeli többi pénz' ügyigazgatóságok vezető tisztviselői is igazolhatják, hogy eléí gyakori vendégek vagyunk náluk Majd beszámol a kamara könyvtár megfelelő kiegészitésérő és az érdekelteknek rendelkezé sére bocsátott olvasóteremről]Meg szervezték a kamara tarifairodáját melyről lapunkban már beszámol tunk. Bevezették a sajtő rendsze res informálását és a közgazda sági ismeretterjesztő előadások ren dezését, sajnos egyelőre csak t kamara székhelyén, Szegeden, pe dig a kamara nagyobb helyein igy Békéscsabán is, igen örvendetes eredménye volna az ilyen előadásoknak. Igen érdekes az, amit Tonelli a kamara szervezetének kiépítésével kapcsolatban a kamarai tagoknak a kamarához való viszonyáról mond. Nálunk — úgymond — a kamarai tagság kritikai jogcím annak a megállapítására, hogy hogyan kellett volna valamit csinálni. Külföldön a kamarai tagság egyúttal munkakötelezettség annak megmutatására, hogy hogyan kell valamit csinálni. Németországban, Ausztriában és Csehországban a kamarai tagok olyan aktiv módon vesznek részt a kamarai munkásságban, hogy a szakmájukhoz tartozó kérdések előadói ismertetését és a felterjesztések, memorandumok elkészítését is vállalják, ők adják azt az igazi szakszerűséget az egyes tárgyak kezeléséhez, amit csak az egyes szakmák viszonyainak évtizedes ismeretével lehet elsajátítani. Ezek a kamarai tagok valósággal külső segitő társai az elnökségnek és a kamarai irodának. • Egy másik erőssége a kamarai irodáknak a szakcsoportok. Függetlenül a törvény szerinti osztálybeosztástól a kamarák külső egyének bevonásával szakcsoportokat alakítanak, amelyek egy-egy szakmának a viszonyait megtárgyalják és a kívánalmakat az elnökség utján az illetékes kormányhatósáságok elé juttatják. Ez a kamaráknak a reális gyakorlati élettel való kapcsolatát jelenti. Ehhez nem törvények és rendeletek, hanem emberek .kellenek. Ennek a szükségességével a magyar kamarák mór régóta tisztában vannak. De akár a kamarai tagoknak a belső munkába való intenzivebb bevonásáról, akár pedig ezeknek a szakcsoportoknak a megszervezéséről csak akkor lehet szó, ha megtörténtek a vidéken is a kamarai választások és ha a kamarák személyileg is megújhodnak. Választáson alapuló szervezeteknél nem ok nélkül van megállapítva egy-egy ciklusnak az időtartama. Bármely intézmény, amely csaknem háromszorosan túléli a részére biztosított életkort, elaggott. Az ilyen gazdasági szervezetek már nem fejezik ki a tényleges viszonyokat és a kerületük közgazdasági struktúrájában Deállott változásokat Vannak kényesebb ízlésű tagok, akik már nem érzik feljogosítottaknak magukat, hogy egykori mandatáriusaik nevében beszéljenek, viszont ujabb és tevékenységre váró energiák nem tudnak érvényesülni. Ezért kellenek az uj kamarai választások. Csak az uj választás alapján összeülő kamarák tekinthetik magukat olyan bizalom és erkölcsi erő birtokosának, amely feljogosítja őket, hogy a