Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-11 / 256. szám

JEGYES SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1925 november 11 Szerda 52-ik évfolyam, 256-ik szám I0ZL0NY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. — ^gy hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II, kerület Ferencz Józsei-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Köz irtaink Az ország gazdasági életében egyik legfontosebb kérdés a közutak kérdése. Ipar, kereskedelem elválaszthatatlanul összekapcsolódnak hatásaikban és eredményeikben a közlekedés problémájával. Azonban nem csak az a fontos, hogy egy országnak vasutjai legyenek kiépítve, de nagyon fontos az is, hogy közútjai rendben legyenek. Hiszen annyi vasutat úgysem lehet épiteni és üzemben tartani, hogy minden kis falunak jusson e nagy áldásból. Arra azonban a lehetőség határai között törekedni kell, hogy a falvak egymás között jó közutakkal legyenek összekötve. Bizony Magyarorszég nem nagyon dicsekedhetik azzal, hogy közutai valami fényes karban lennének. A háború előtt pedig áldoztunk, amennyi erőnkből tellett, de a háború és az azt követő események vismajorja megakadályozta az országot abban, hogy közutait olyan rendben tartsa, mint az kívánatos lenne. Pedig ismételten hangsúlyozzuk, ez nagyon-nagyon fontos kérdés. Mert hogyan juttassa el egy falu a terményeit a nagyobb gócpontokba, ahonnan a vasút azután elszállítja oda, ahova kell, ha kora ősztől késő tavaszig az utak anynyira feláznak, hogy az állati igaerővel való közlekedés lehetetlenné válik. Tudunk eseteket, amikor egy-egy faluból ebben az időszakban alig mozdulnak ki emberek, nem ugyan lustaságból, hanem mert nem képesek kimozdulni. A tanyákról jobb nem beszélni. A dülőutakon feneketlen sár s vigasztalan reménytelenség fogadja azt, aki meg akarja közelíteni, vagy aki valahová indulni akar. Éppen ezért üdvözöljük nagy örömmel azt a hírt, hogy a kormány három esztendőre terjedő útépítési programot állított össze, amelynek keretében meg fog történni az utaknak kővel való burkolása, olyan községeknel, ahol nagyobb a forgalom, mindaddig pedig, mig az ilyen utakat kőburkolattal nem tudják ellátni, olajjal fogják öntözni, amely leköti a port s esős idő esetén gátat vet a sár képződésének. Csonka országunknak anyagi erejéhez mérten, sőt azonfelül mindent meg kell tenni közutaink mennél jobb karbantartására, mert ez nemzeti éidek. Mennél jobb a közlekedés, annál inkább kapcsolódhatik bele a legkisebb falu, a legeldugottabb tanya is a nemzeti életbe s az a munkatömeg, amit a dolgos kezek produkálnak s amely hasznos termények alakjában jelentkezik, nem vész el kihasználatlanul a sár megközelíthetetlen barrikédjai mögött. Franciaországtól vehetnénk példát, ahol a közutak talán a világ legjobban karbantartott ilyen intézményei. Igaz ugyan, hogy a francia közutak kiépítése már jó régen,, körülbelül a francia forradalom idején vette kezdetét s folytatódott szinte szünet nélkül napjainkig. Mi ilyen közúti kulturával nem rendelkezünk, ez azonban nem azt jelenti, hogy ne törjünk az ideális állapotok felé, mint végső cél felé. Ezért kívánunk szerencsét a kormány ilynemű programjához s kívánjuk, hogy a közutak kiépítéséhez községeink ugyanolyan megértéssel járuljanak hozzá, mint amilyen jóakarattal a kormány igyekszik rajtuk ezzel a programmal segíteni. A falvak népe meg fogja látni, hogy milyen áldást jelent majd rójuk nézve egy jól kiépített úthálózat s hogy mennyire megváltoztatja, megjavítja életük anyagi és erkölcsi feltételeit az, hogy ilyenmódon belekapcsolódhatnak a város atmoszférájába. Előtérben a latifundiumok reformja Budapest, nov. 10. A hitbizományi rtfoim ügyében legutóbb elhangzott nyilatkozatok szerint a kormánynak az a szándéka, hogy teljesen megszüntesse a hitbizományi. Illetékes helyen a következő felvilágosítást adták : A hitbizományi reform ügyében forgalomba került hirek nagyobb része nem fedi a valóságot. Nincs szó arról, hogy bármely képviselőt megbízták volna az erre vonatkozó törvényjavaslat elkészítésével. A törvényjavaslatot Pesthy Pál igazságügy miniszter, illetőleg minisztériuma törvényelőkészítő osztálya csinálja. Még legalább egy hónap eltelik, mig elkészül ezzel a pénzügyminisztérium. Egyelőre a latifundiumok reformja kerül csak megvitatásra. Javaslat a v agy onváltságügyék tisztázására Budapest, november 10. A nemzetgyűlés mai ülésén folytatták a költségvetés tárgyalását. Baross János beszédét azzal kezdte, hogy a nemzetet csak akkor lehet talpraállitani, ha nem nyomjuk el a feltörekvő kívánságokat, megkezdjük a nagy nemzeti munkát. Két kérdéssel foglalkozik. Az egyik az 500 ezer holdat kitevő vagyonváltságföldek sorsa, a másik pedig a hitbizományok kérdése, amely a nemzet részére az utolsó tartaléktőkét jelenti, mert a nemzetet csak akkor lehet megmenteni, ha lesz erőnk arra, hogy a latifundiumos rendszerről áttérjünk a kis• és középbirtokrendszerre. A vagyonváltságföldeket felemésztették a kiadások. A kormány a latifundiumokat igyekszik megvédeni a földreform kellemetlenségeitől. A földreformeljárás során az igénylők a legtöbb esetben silány minőségű földet kaptak, amellyel nem tudtak mit csinálni és néhány év múlva csalódottan adják majd vissza. Kállay pénzügyminiszter rendeletei is a latifundiumok érdekeit védik. E rendeletek ellentétben állanak a földreformtörvénynyel. Az ellenzék nem türi ezeket az állapotokat. Határozati javaslatban követeli, hogy küldjenek 40 tagu parlamenti bizottságot az 500 ezer holdat kitevő vagyonváltságügyek tisztázására. A hitbizományokról szólva, kijelenti, hogy ezt a nemzetgazdászok az ország tartaléktőkéjének tartják, éppen ezért most, amikor az ország ilyen katasztrofális helyzetben van, hozzá kell nyúlni ehhez a tartaléktőkéhez. Nagy részletességgel ismerteti az utódállamok földreformját. Határozati javaslatot terjeszt be, hogy a kormány a hitbizomány eltörlése ügyében terjesszen elő törvényjavaslatot. E törvényjavaslat értelmében sajátítsa ki az állam a hitbizomány mezőgazdasági területeit, 2000 katasztrális hold maximumon felül, 50 éves törlesztéses járadékkötvény ellenében. A költségvetést nem fogadja el. Klebelsberg Kunó ezután beterjeszti a nemzetközi művelődési alapról szóló törvényjavaslatot. Petrovics György kulturális kérdésekkel foglalkozik. A kultuszminiszter figyelmét felhívja a népiskolák szaporítására. A polgári iskolák nem foglalják el a népoktatás terén azt a helyet, amely jelentőségüknél és hivatásuknál fogva méltán megilletné őket. Meg kell szervezni a nyolc osztálya népiskolákat. A felekezeti iskolákat előnyben kell részesíteni. Nagy súlyt kell helyezni a népoktatás reformjára. Majd a leventeoktatásról beszél. Ezt azt intézményt mindnyájunknak szeretettel keli támogatni. Zima aradi képviselőnek a román parlamentben elhangzott felszólalását ismerteti. Neki is az a meggyőződése, hogy a magyarok és a románok egymásra vannak utalva, ezért keresni kell Romániával a megegyezést. A pánszláv veszedelem is arra kényszerit bennünket, hogy eltüntessük azokat a mesterséges akadályokat, amelyek a magyarok és románok között felmerülnek. A javaslatot elfogadja. Az elnök ezután az ülést délután 3 óráig felfüggesztette. CORDUTIC autógummik autó felszerelési cik- Faragé Sándor F. S.golyóscsapágyak kek, műszaki anyagok a legjutányosabban szerezhetők be! Faragé Sándor gép-, műszaki és autó felszerelési cikkek kereskedésében, Békéscsaba, Andrássy út 50. sz. TELEFONSZ.: 144. gyári lerakata. Minden méretben kapható