Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-26 / 167. szám

SZÁM AHA KOKOWA Békéscsaba, 1925 jnlins 26 Vasárnap 52-ik évfolyam, 167-ik szám BEIÉSMEETEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP £löfliete«l díjuk : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre í.OOJ korona. Egy hónapra 25000 korona, éldánvonként lOOn kor~n» Fősieikasztő j Dr <^)röcisry&sl János Felelós iserketstó i P,-Horváth Re*»8. Telefon nim : 7 Sierkesitőség és kiadóhivatal: Békéscsabáé II. ker. Ferenci József-tér 20. si. — Hirdetés díjszabás saerint. Búzából &79 termett holdanként. Hivatalos jelentés as idei termésről. Budapest, julius 25. Julius 8 óta elteit két hét alatt általában hűvös és zivataros idő volt. A csapadék bőségesen esett zivataros eső alakjában. Országos eső csak julius 10- én volt. Ez az időjárás a gabonanemüeknek nem kedvezett, mert a hordási és cséplési munkálatokat gyakran megakasztotta, másrészt a földön fekvő gabonák megáztak, ugy hogy egyes helyekeő csírázni kezdtek. Az eső kedvező az összes lábon levő növényekre, amelyek mind dúsan fejlődnek. A buza aratását legnagyobb részben befejezték, hordása és cséplése megindult. 6*79 várható holdanként. A rozs hordása és cséplése folyamatban. Várható átlag 6'22 q. Az őszi árpát csépelik. A tavaszi aratást megkezdték, , várható 6'32 q. A zab a sok esőzés következtében megerősödött, várható 6'31 q. A tengeri buján fejlődik, szép és erőteljes. Cukor és takarmányrépa erőteljes. A kerti vetemények mind igen szépek. A kender virágzik. A legelők sokat javultak, még jó meleg idő kellene. A szőlő általában kielégítően fejlődik, a borkereskedelem lanyha. A bor ára 4—12.000 korona között ingadozik. Ellenőrizhetetlen hirek az erdélyi határvonalak kiigazításáról A minissterelnök tárgyalásokat folytat a románokkal? Olcsóbb lesz a kenyér Még ki sem csépelték az uj termést, még alig került piacra az uj buza, máris arról adhattunk hirt tegnapi számunkban, hogy a kenyér árának leszállításáról tárgyalnak a pesti peckek. A leszállítás mérve a jelentés szerint előreláthatólag 20-22 százalék lesz. Az az áldás tehát amelyről eddig csak képletesen beszélhettünk, nemsokára örvendetes valósággá válik. A kenyér olcsóbb lesz s vele maga az élet válik olcsóbbá, mert hiszen az emberi életnek a kenyér az alapja. És az olcsóságot, az élet terheinek könnyebbülését már régen epedve várjuk. A nagy francia forradalom tudvalevőleg egy péküzlet előtti verekedésben, amely a kenyérért folyt, kapta meg első gyújtó szikráját. A kenyér az emberi mozgalmak történetében mindig fontos, a legtöbbször végzetes szerepet játszott. De miként a kenyér hiánya rettenetes vihart tud kelteni, épp ugy a bőséges cipó derűt, jólétet és nyugalmat fakaszt. Hisszük, hogy a mi uj és hála Istennek kiadós termésünkkel megnövekedő mindennapi kenyerünknek ugyancsak meg lesz lelkiekben is a maga örvendetes, áidásthozó hatása. Hiszen édes Istenem, az emberek talán nem is olyan roszszak, de a nyomorúság, a szegénység már nagyon sok rossznak, bajnak és főleg rengeteg viszálynak volt az okozója. Ebből a szempontból üdvözöljük mi reménykedve az olcsóbb kenyérnek s vele a jobb világnak első, örömfakasztó hiíét. A mi elszegényedett, a szegénység által testében elsorvasztott, lelkében megroppant magyar társadalmunk annyi sok bajának, a meghasonlásnak, a testvérviszálynak, a gyűlölködésnek a bennünket ért végzetes csapások s a nyomukban ránkszakadt rettenetes nyomorúság az okozója. Ha nem lenne ilyen gyászos a sorsunk, ha csillapul a nélkülözésünk, alább hagy a vádaskodás, a /eszekedés s tragikus egymásrautaltságában könnyebben foga magyar a magyart megérteni. Olcsóbb lesz a kenyér, elviielhetőbb, könnyebb az élet. A megszállott területen élő elnyomott magyarság már közel öt esztendeje vágyódik valami után, amely ismét visszahozná a régi boldogságot, a Nagy-Magyarországot. A megszállott területen élő magyarság határtalan vágyakozása s megingathatatlan reménye léptennyomon kiütközik minden cselekedetükből, ténykedésükből. Különösen jellemző az erdélyi magyarság törhetetlen hitére, hogy akár a biztosnak látszó, akár pedig minden komoly alapot nélkülöző hirt készpénznek vesznek és építenek rá. Rendszerint kártyavárat. Nemcsak a nép teszi ezt, hanem az erdélyi magyarság komoly, megbízható vezető egyéniségei is. A napokban ismét olyan hirek keltek szárnyra, amelyek eredetének megbízhatóságát ellenőrizni módunkban nincsen, de leközöljük mint jellemző lélektani adalékát az erdélyi magyarságnak. Az erdélyi magyarság körében elterjedt hirek szerint Bethlen miniszterelnök már hónapok óta állandó tárgyalásokat folytat az ántánttal a kisántánt, különösen pedig Románia bevonásával. Ezek a hirek arról számolnak be, hogy a nagyántánt szeretné enyhíteni valamiképen a súlyos ellentéteket Magyarország és Románia között s ezt az által is óhajtaná elérni, hogy bizonyos területi engedményeket is adna Magyarországnak. Az ellentétek elsimulása következtében a két állam erős bástya lenne nyugatnak a szovjet törekvései ellen. Az engedményektől állítólag Románia sem zárkózik el, amennyiben neki is elsőrendű létérdeke, hogy a fenyeget veszedelemben ne egyedül álljon egész Keleteurópóban. Az egyik hír szerint Románia hajlandó volna Magyarországnak átadni a határ és a határhoz közelfekvő városokat, igy Szatmárt, Zilaht, Nagyváradot és Aradot. Ez esetben a megszállók egyedüli kikötése az lenne, hogy háború esetén a magyarok fegyverrel is támogassák őket. Ugyancsak ez a hir arról is beszámol, hogy a magyar kormány, illetőleg Bethlen István miniszterelnök ragaszkodik a- csúcsai vonalig történő kiürítéshez. Egy másik, szintén ellenőrizhetetlen hir szerint a románok felajánlották Magyarországnak a Maros folyóig leendő kiürítést, két feltétel mellett ; ha Magyarország háború esetén Romániát fegyveresen is támogatja s hogy a magyar kormány önként mondjon le minden olyan törekvésről, amely a teljes területi integritás megszerzésére irányulna. A hirek azt mondják, hogy a miniszterelnök ebbe nem hajlandó beleegyezni, mert az önkéntes lemondás súlyosabban kötelező minden békeszerződésnél s annak megszegése nemcsak a nemzeti jogot sérti, hanem egy egész nemzet becsületébe vág. Nekünk pedig sohasem szabad letennünk arról, hogy a Szent Korona országait teljes egészében visszaszerezzük. Legutóbb ezek a hirek terjedtek el, mint velünk közlik, Erdélyben. Hogy van-e valami alapjuk vagy csak légbői kapott híresztelések, nem tudhatjuk. Megerősíteni nem áll módunkban, de nincs okunk kétségbevonni sem, Egy rádió jelentés mintegy alátámasztani látszik e hirek komolyságát, illetve azt, hogy az oláhok keresni kényszerülnek Magyarországgal a jó viszonyt. Egy jelentés szerint a moszkvai szovjet rádión közölte Prágával, hogy a románok már csak látszólagos tagjai a kisántántnak s komolyan nem lehet reájok számítani. A szovjet még a nyár folyamán háborút kezd a román ellen és visszaveszi tőle Besszarábiát. n 33-as bizottság ülése Budapest, julius 25. A nemzetgyűlés 33-as bizotfsóga ina délelőtt 11 órakor ülést tartott gróf Ráday Gedeon elnöklete alatt a képviselőház 1. számú termében, amelyen a kormány részéről Vass József miniszter, a pénzügyminiszter képviseletében Szabóky Lajos államtitkár, valamint a bizottság tagjai is nagyszámban vettek részt. Az ülés megnyitása után Vázsonyi Vilmos felszólalásában indokolta az ülés összehívásának kezdeményező okait és hivatkozott arra, hogy a házbérfizetésnek a kérdését a szanálási bizottság jogosult tárgyalni, általában ez a bizottság foglalkozik az egész lakás kérdéssel. Több millió leit sikkasztottak Romániában Budapest, jul. 25. A Mai Nap értesülése szerint az aradi csendőrség táviratilag közölte a budapesti főkapitánysággal, hogy Dabroviceanu Emil több millió lei elsikkasztása után megszökött és valószínűleg Magyarország felé vette útját. A rendőség megindította a nyomozást. A valutareform megvalósítása őszre marad Még nincs döntés as uj pénsegységről Bud János a nyári szünet előtt nagy ankét összehívását tervezte, amelyen határoztak volna a bankvezérek és pénzügyi kapacitások abban a kérdésben, hogy a valutareformot az osztrák vagy az angol silling rendszert vezessék-e be. Az értekezlet azonban elmaradt, ugy hogy most már ai legjobb esetben csak szeptemberben tarthatják meg a tervezett konferenciát és annak alapján szeptember végén vagy októberben kerülhet a sor a valutareformról szóló törvényjavaslat , benyújtására. Bármiként is alakuljon a helyzet, a közgazdasági világ abban egységes, hogy a valutareformot még ebben az évben tető alá kell hozni, ha pedig ezt akarjuk, ak-