Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-17 / 159. szám

EGYES SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1925 julius 17 Péntek 52'ik évfolyam, 159-ik szám g ff - gg n|| BEKESMEGYEI KOZLONT Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 6.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1030 korona^ Főszeikesztő ; Dr. ayöngj-öai János. Adómentesség és szabad rendelkezés uj építkezésekre A kormány őssre reméli a nyugdijasok ügyének megoldását Felemelik a hadirokkant-illetményeket 2. ha a tatarozási költségek az 1925. évi házadóalap 60 százalékát elérik, de annak 100 százalékát nem érik el, a tatarozási költség felét az 1926. évi házadó alapjából, a másik felét pedig az 1927. évi házadó alapjából kell levonni; 3. ha a tatarozási költségek az 1925. évi házadóalap 100 százalékát elérik vagy meghaladják, a tatarozási költségnek az 1925: évi házadó alapjául szolgáló összeget elérő részét az 1926. évi és a többi részét pedig az 1927. évi házadó alapjából le kell vonni. Az építkezések megkönnyítése érdekében most tető alá került törvény végrehajtási utasítása ma jelent meg a hivatalos lapban. Szabadrendelkezési jog A végrehajtási utasítás első fejeze!e az uj épületek lakásának szabad rendelkezési jogáról intézkedik és kimondja, hogy szabad rendelkezési jog illeti meg a tulajdonost azokra az épületekre és épületrészekre : 1. amelyek e törvény hatályba lépése után épülnek fel; 2. amelyek eddig emberi lekás céljára nem alkalmas épületekből lakásokká alakittaltak át. A szabad rendelkezési jog csak az adókedvezmény megadása után bekövetkezett megüresedéstől kezdődőleg gyakorolható. Amennyiben egy lakásból két vagy több lakás keletkezett, a tulajdonosnak joga van, hogy kijelölje azokat a lakásokat, amelyekre a szabad rendelkezési jogot gyakorolni kívánja. A szabad rendelkezés alá eső épületekre vagy épületrészekre a magánjog szabályai nyernek alkalmazást s azokra a mindenkori lakásrendeletnek a tulajdonjogot korlátozó rendelkezései ki nem terjeszthetők. Adómentesség Harmincévi adómentesség illeti meg az újonnan emelt épületet, ha az olyan területen épült, ahol előbb épület nem volt. Az uj épület rendeltetése az adómentesség szempontjából közömbös. A régi épületnek alapterjedelmét kibővitő és előbb még beépítve nem volt területre emelt uj toldaléképület, ha ezáltal uj lakás, vagy .üzlethelyiség, vagy üzleti iroda keletkezelt. Tizenötévi adómentesség illeti meg a leljesen lebontott épület helyére újonnan emelt épületnek azt a részét, amely a lebontott épület terjedelmének felel meg. Adómentesség illeti meg a lakássá, üz'ethelyiséggé vagy üzleti irodává átalakított épületet, vagy épületrészt. Az adómentesség 6— 7—8—10 és 12. évre terjedhet. Tatarozási adóelengedés Adómérséklés illeti meg azokat a házbirtokosokat, akik házukat az 1925. év folyamán saját költségükön tataroztatják. Az adómérséklés a kincstári házhaszonrészesedésre nem terjed ki. Az adómérséklés mértéke a következő : 1. ha a tatarozási költségek az 1925. évi házadóalap 20 százalékát elérik, de annak 60 százalékát nem érik el, a tatarozási költség felét az 1926. évi házadó alapjából le kell vonni; A nyugdíjasok problémája A tisztviselők uj illetmény szabályozásáról szóló rendelet ehéten megjelenik. A magasabb illetmények julius 1 tői való folyósítása az augusztusival együtt történik. A KANSz nem indít uj akciót a késedelmes kiutalások miatt. A kormány által ismételten meg igért javításra a nyugdijasokat illetően a folyó év vége az utolsó terminus, de remény van arra, hogy ha az államháztartás helyzete az őszi hónapokban kedvezőbben alakul, esetleg már az ősz folyamán is rendeződik a nyugdijasok problémája és ebben az esetben az ősz folyamán ők is hozzájutnak az igért magasabb járandóságokhoz. A rokkant-illetmények A hivatalos lap mai száma közli a kormány rendeletét a hadirokkant illetmények felemeléseről. A legénységi állományú hadirokkantak járadékét augusztus elsejétől kezdve a következőképen állapították meg: A legalább 25 százalékos rokkant továbbra is anynyi járulékot kap, mint eddig, vagyis évi 144.000 koronát. Az 50 százalékos rokkantak évi 720.000 koronát. A 75 százalékos 2 millió 400.000 koronát. A 100 százalékos rokkantak évi 6 millió koronát kapnak. A polgári életben szakképzettséget igénylő foglalkozást űzők vagy önálló mezőgazdák, iparosok, kereskedők, úgyszintén akik altiszti fokozatot értek el, ezek közül az 50 százalékos rokkant kap évi 1,080.000 koronát, a 75 százalékos évenként 3,600.000, a 100 százalékos rokkant évi 9 millió koronát. A katonai szolgálatban rangosztályba sorozott havidíjas, havidijasjelölt vagy egy éves önkéntes 25 százalékos rokkant évi 288.000 koronás járuléka megmarad. Az 50 százalékos évi 1,440.000 koronát. A 75 százalékos évi 4 millió 800.000 koronát. A 100 százalékos évi 12 millió koronát. Feleifit szerkesztői P.-Horváth Beztő. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáé D. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdette díjszabás szerint. Augusztus elsejétől a hadiözvegyek járadéké is magasabb lesz. Az első kategóriába tartozó hadiözvegyek járadékát évi 480.000 koronára, a második kategóriában 840.000, a harmadik kategóriában 1,080.000 koronára emelték fel. A hadirokkantak nevelési pótlékra igénnyel biró gyermekei részére a hadirokkantnak járó járadék egytized részét, az atyátlan hadiárvák részére pedig minden egyeá gyermek után az özvegyi járadék egyötöd részét fizetik. A nevelési pótlék legkisebb összege minden egyes gyermek után 72.000 korona. A teljes árvák 480.000 koronát kapnak- A havidijasok, havidíjasjelöltek és egy évi önkéntesek árváinak járadékát évi 840.000 koronára emelték. Felmenő ágbeli rokonok és szülőtlen testvérek hősi halált halt hozzátartozóik az elsőés második kategóriába tartozók évi 240.000, a harmadik kategóriába tartozó hősi halált hallak és eltűntek hozzátartozói pedig személyenként 480,000 koronát kapnak. Az ápolási pótlék az uj járadékok megállapításától kezdve • csak a rokkantjáradék feléig terI jedhet. Augusztus 7-én vehetik át a városok a kölcsön első részletét Harminckilenc város tart igényt a kölcsönre A pénzügyminisztérium illetékes ügyosztályán a városok kölcsönének ügyében állandóan nagy energiával folynak a munkálatok és most már körülbelül véglegesen kialakult a kép, hogy miképen kerülhet sor 12 év elmultával a vidéki városok első beruházási kölcsönére. A pénzügyminisztériumban a kölcsön munkálatait Lukács Ödön miniszteri tanácsos irányítja s ezek a munkálatok már igen örvendetes stádiumba jutotttak. A kölcsönügy állásáról Lukács Ödön miniszteri tanácsos a következőket mondotta munkstársunknak: — Csonka-Magyarország 54 városa közül 49 város kölcsöne ügyében indultak meg a hitelezővel a tárgyalások. Öt rendezett tanácsú város, még pedig Hajdúböszörmény, Hajduhadháza, Jászberény, Kisújszállás és Szentes, mielőtt még a kölcsöntárgyalások megindultak volna, oda nyilatkozott, hogy nem igényel külföldi kölcsönt. Amikör a kölcsön feltételei ismeretessé váltak, Balassagyarmat, Gyula, Hódmezővásárhely, Karcag, Kiskunhalas, Mezőtúr, Nyíregyháza, Turkeve és Zalaegerszeg kijelentették, hogy nem reflektálnak a külföldi kölcsönre és indokul azt hozták fel, hogy az az összeg, amely a kölcsönből reájuk jutna, nem teszi lehetővé az általuk elhatározott beruházási program keresztülvitelét. Kecskemét városa pedig egyelőre haladékot kért a kölcsön felvételére vonatkozóan, igy tehát CsonkaMagyarország városai közül 39 jelentette be, hogy igényt tart a kölcsönre, sőt ezek azoknak a városoknak a részletét is a maguk számára kérik, amelyek lemondtak a külföldi kölcsönről. A kölcsönt igénylő városok a következők: Baja, Békéscsaba, Csongrád, Gegléd, Debrecen, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Kalocsa, Kaposvár, Kiskunfélegyháza, Kispest, Komárom, Kőszeg, Magyaróvár, Makó, Miskolc, Mohács, Nagykanizsa, Nagykőrös, Pápa, Pesterzsébet, Pécs, Rákospalota„ Salgótarján, Sátoraljaújhely, Sopron, Szeged, Szekszárd, Szentendre, Székesfehérvár, Szolnok

r Szombathely, Újpest, Vác és Veszprém. Természetesen lehet számítani arra, hogy még azok közül a városok közül is bekapcsolódik egynéhány a kölcsönügyletbe, amelyek lemondták a kölcsönt, mert ezekben a városokban a kisebbség megpeticionálta a határozatot és kérte a pénzügyminisztert, hogy hasson oda, hogy a város fölvehesse a kölcsönt. A pénzügyminisztérium azonban ebben az. ügyben nem jár el és nem akarja a városokra ráoktrojálni a kölcsönt, mert ezen a téren teljesen a városok önrendelkezési jogát tartja szem előtt. Azok a városok, amelyek igénybe veszik a kölcsönt, az erről szóló határozatot — ha törvényhatósági városok — közvetlenül a belügyminisztériummal, ha pedig rendezett tanácsú városok, a varmegyei törvényhatóság utján szintén a belügyminisztériummal tudatják, mely aztán felülbírálja a határozatokat és ezek megtörténte után kerülhet a sor a kölcsön folyósítására, A törvényhatósági városok határozatának felülbírálásával a belügyminisztérium valószínűen a jövő hónap első hetében elkészül, mig a rendezett tanácsú városok határozatainak, felülbírálásával, tekintettel, hogy ez hosszabb időt igényel, augusztus második felében vagy pedig legkésőbb szeptember első hetében végeznek. Ezeket a felülbírálásokat természetesen fokozott mértékben folytatják annál is inkább, mert a kölcsön első részlete augusztus 7- én már rendelkezésre fog állni. Amikor a belügyminisztérium jóváhagyja a határozatot, a kötvénykibocsátó bizottság a belügyminisztérium engedélye alapján folyósítja az illető város részére a kölcsönt a Magyar Nemzeti Bankban lévő számláról.