Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-17 / 159. szám

2 BÉKÍSMEÖflí KÖZLÖIfl Békéscsaba 1925 julius 17 Hogy milyen összeg erejéig ve­het fel egy-egy város kölcsönt, arra vonaikozóen ezt a felvilágo­sítást kaptuk : Az alapelv az, hogy a kölcsön akkorra lehet, hogy a kereseti- és forgalmiadó részese­désből eredő jövedelem a kölcsön évi annuitását kétszeresen meg­haladja. Eltérésnek természetesen helye van és ha a város évi bruttó jövedelme ötszörösen több, mint a kölcsön évi tőke- és ka­mattörlesztése, ugy nagyobb köl­csönt igényelhet. Általában mód van arra, hogy a lehető legjobban honoráljuk a városok kívánságait és igazodjunk a bejelentett hitel­igényléshez. A városi hitelkielégitésnek ez az uj formája, amelyhez még nincs hasonló Európában, módot nyújt arra, hogy a magyar városok köz­vetlenül fordulhatnak a külföldi pénzpiacokhoz s ami igen fontos, a magyar városok nem külön­külön, hanem együttesen bocsáj­tanak ki kötvényeket. A hitel cél­jából való egyesülés előnye tehát abban van, hogy ilyenképen egy olyan egységes kötelezvény-tipus keletkezik, amely a maga bónitása révén versenyképessé válik s nem lesz kitéve méltánytalan megkü­lönböztetésnek a befektetési piac többi papírjaival szemben. Az unifikált kötvények mellett a ma­gyar városok csak az általuk fel­vett kölcsönért szavatolnak és minden város — öt év után — akkor szabadulhat a kölcsöntől, amikor akar s amelyik város ter­hesnek fogja találni azt, kiválik belőle. A kölcsönt a hitelképesség minden attribulumával elláttuk s ezzel azt akartuk elérni, hogy közkedvelt legyen a külföldi piaco­kon Ezzel a kö'csönüggyel egy­szersmind előkészítettük az útját a magyar városok a jövőben tör­ténő hiteligényei kielégítésének. — Érettségi vizsgálat. A szep­temberi pót'ó- és javitó érettségi vizsgálatok folyó évi szeptember hó elején lesznek a szarvasi ev. gimnáziumban éspedig az Írás­beliek szeptember 3., 4, 5. nap­jain, a szóbeliek 7. és 8-án. Hetven millió arany­koronát folyósítanak beruházásokra Budapest, julius 16. A beruhá­zási programról szóló tárgyalások jó mederben haladnak előre. Bár a főbiztossal való tárgyalás még nem fejeződött be, idevonatkozóan különben a kormány terve az, hogy mivel a Népszövetség már hozzájárult eredetileg az egy ösz­szegben 110 millió aranykoronát kitevő kölcsönhöz, csak egyelőre 70 millió aranykoronáig terjedő beruházásra adott engedélyt. Ezt a 70 milliót decemberig folyósít­ják. 1926 januárjában ismét nagy tételt folyósít a kormánynak be­ruházások céljaira, tehát a költ­ségvetési év második felében fo­lyósításra kerülő kölcsön előre­láthatóan 30 mitlió aranykorona lesz. Bulgáriában teljes a nyugalom Szófia, julius 16. Az országban a rend már régen helyreállt és a lakosság zavartalanul élvezi a nyaralás örömeit. A külföldön most is nyugtalanító hirek járnak időn­ként Bulgáriáról. Ezek a hirek nem felelnek meg a valóságnak. A banda mozgalom ellanyhult. A kommunista huilám is egészen elült és a kormány nyugodtan szentelheti tevékenységét az ország gazdasági és szociális orvoslásá­nak. Megállapítható, hogy jól lehet az összeesküvők hálózata nagyon kiterjedt, aránylag igen kevés vád­lottat ítéltek el. Mindössze 101 embert állítottak biróság elé, az állam védelméről szóló törvény alap­ján. A bíróságok 73 pert tárgyaltak le. Eddig 56 halálos ítéletet hoztak, de ezek még nem véglegesek, mert hátra van a semmisítő szék, utolsó fokon pedig a királyi döntés. Idáig négy halálos Ítéletet hajtoltak végre. Az elitéltek mind a székesegyház­beli merényletben voltak részesek. Ezen számadatokból nyilvánvaló, A világháború asszonyai* , Irta : TONELLI SÁNDOR (IV.) A válás megtörtént és röviddel utána 1906-ban az ötven éves nagyherceg és a negyven éves hercegnő Yaltában egybekeltek. Az asszony hosszú utat tett rreg, mig idáig eljutott, de elérle célját. Mint a háborút akaró nagyherceg felesége, ő is segített rakni a tüzet, amelyből a világháború tűz­vésze kilobbant. Jött az első és második balkáni háború, jöttek a balkáni válságok, amelyeknek szálai mind Pétervárra vezettek. És amint mondják, Stana szalon­jában nem egy fontos esemény­nek a szálai futottak össze. Rö­viddel utána, 1913 őszén a nagy­herceggel Franciaországba utazott, a szövetséges állam hadgyakor­lataira. Ekkor már elérkezettnek látta az időt, hogy a nyilvánosság elé is kilépjen. Francia tábornokok és törzstisztek közepette megállt a lotharingiai francia—német hatá­ron, ahová ellátszanak Metz tor­nyai és merész kijelentésre ragad­tatta magát : — Uraim, ennek a városnak * Mutatvány Tonelli Sándor : „Emberi miniatűrök" c. most megjelent könyvéből. ismét franciává kell lennie, még pedig nemsokára. A Matin és a többi francia új­ságok áradozó hangon irtak a nagyhercegnő szavairól, a diplo­mácia ellenben sietve magyarázta, hogy a kijelentés nem hivatalos személy részéről történt, tehát nincsen jelentősége. De a világ­háború magjai már el voltak vetve. Zorka és Milica után Nikitának még három leánya maradt otthon Cetinjében, Heléna, Xénia és Vera. A két utóbbi pártában maradt, de Heléna még talán idősebb nő véreinél is nagyobb szerencsét csinált, mert egy valóságos koro­nás főnek lett a felesége. Az olasz udvar asszonyt keresett Vik­tor Emánuel trónörökös számára. Heléna lett az olasz trón váro­mányosának felesége. Az uj asz­szonynak eleinte nem volt könnyű szerepe a római udvarban. Um­berto idejében még erős volt a hármasszövetségi áramlat és az anyakirályné, Margit, erősen tar­totta német rokonságát, a büszke rómaiak pedig félrehúzták a száju­kat a montenegrói rokonságra. De Heléna is szívós volt, mint Nikita többi lányai. A tetszetős asszony erős, egészséges gyermekeknek hogy semmiféle tömeges üldözés nem folyt Bulgáriában és hogy a birói gyilkosságokról szóló hirek koholtak. Épp ugy valótlanok azok a hirek is, hogy az ellenzék heves üldözésnek van kitéve a kormány részéről. A sajtócenzura megszűnt és valamennyi lap aka­dálytalanul megjelenik. Szabadon bocsátották mindazokat a letar­tóztatott embereket is, akiknek ártatlansága bebizonyult. Ezek között van Radolov volt földmive­lésügyi miniszter is. Romániai gazdasági tjelyzet Bukarest, jul. 16. A román föld­müvelésügyi minisztérium statisz­tikai hivatala hivatalos kimutatást közöl a búzával bevetett terüle­tekről. Ez a terület 3,221.000 hek­táron felül van, amely terület 44.561 hektárral kevesebb, mint az 1924. évben búzával bevetett terület. Erdélyben 874.525 hektárt vetettek be az idén búzával. A forgalmiadó gazda­sági következményei A legutóbbi hetekben a forgal­miadó valósággal ülköző tenge­lyévé vált nemcsak a társadalmi, hanem a politikai életnek is. Az ország egész kereskedő és iparostársadalma a napokban ha­talmas megmozdulásban tiltako­zott ez ellen a méltánytalan és a gazdasági élet fejlődését megbé­nító adóteher ellen. Látszólag kissé érthetetlen, hogy a gazdasági körök miért éppen most lépnek erőteljes akcióba a már mintegy negy éve éleiben levő adónemmel szemben és so­kan igyekeztek politikát látni eb­ben a kérdésben is. A gazdasági körök feljajdulásá­nak azonban nagyon is megvan a maga természetes oka. A for­galmiadó ugyanis most kezdi érez­tetni teljes egészében romboló ha­adott életet. Demokrata allűrökkel meg tudta nyerni magának a tömeg és az Olaszországban nagyon fontos ucca rokonszenvét; a két nagy földrengés alkalmával, amely vég­zetesen sújtotta Olaszországot, rög­tön megjelent a szerencsétlenség színhelyén és segített gondozni és ápolni a sebesülteket. Ahol a se­gítő komitét játszó arisztokrata höl­gyek ájuldoztak és illatszeres flas­káikat szagolgatták, az ő idegei nem mondták fel a szolgálatot. Olaszországban megszerették és pozíciója megszilárdult. A mozai merénylet után, amely Umbertó­nak életébe került, Margit királyné csaknem teljesen visszavonult a nyilvános élettől és Heléna nem­csak királynéja lett Olaszország­nak, de központja lett az ország főúri társadalmi életének is. Hogy Montenegróról nem feledkezett meg, kicsiségek is bizonyítják. A cetinjei Grand Hotelben, amely Nikita tulajdona volt. évek multá­val is fel lehetett lelni a Quirinál kopott függönyeit és kimustrált bútorait. Hogy mekkora volt Helénának politikai szerepe, természetesen nem lehet megállapítani. De való­színű, hogy a montenegrói szerb­orosz rokonság, a cárral és az tását, most, amikor , valósággal gazdasági tényezővé vált. Addig ugyanis, amig az árak a korona hanyatlásával egyenlő arányban emelkedtek, a gazdasági élet a forgalmiadót egykönnyen kiheverhette, mert az árak emel­kedésében a forgalmiadó ellen­szerét egykönnyen feltalálhatja. Ma azonban, mikor az árak ha­nyatló tendenciát mulatnak és az áru belértékének rohamos emel­kedéséről többé beszélni nem le­hel, a forgalmiadó háromszázalé­kos saffrangja példátlan megter­helést jelent, amely a kereskede­lem és az ipar nagyrészénél az üzleti haszon nagymérvű lecsök­kenését eredményezi. Ezi küiöm­ben a következő gyakorla i pél­dával megvilágíthatjuk : — Egy kétmilliós árucikk el­adási ára ulán fizetendő 3 szá­zalékos forgalmiadó 60.000 koro­na, kereseli adó átlagban 1.2%: 24.000 korona, jövedelmi adó 0.6 százalék?: 12.600 korona, munkás­biztosítás 0.3 százalék: 6.000 ko­rona, rezsi 3 százalék : 60.000 K, vagyis 166.000 korona, ennél töb­bet pedig manapság kereskedői haszon cimén nem lehet keresni. A forgalmi adórendszer tehát azt jelenti, hogy a bruttó haszon­ból mutatkozó nyereséget a for­galmiadó egészen elnyeli, vagyis az üzlelvitelnek nincs meg a gya­korlati eredménye. I yen körülmények között igazán nem lehet csodálkozni, ha az üzletek önmagukat eszik meg s egyik a másik után válik fizetés­képtelenné, vagy jut csődbe. Az állam részére ez pedig minden lehet, csak közömbös tény nem. mert a népszövetségi főbiztos XIII. számú jelentéséből megállapítható, hogy az állami bevételek súlyosan csökkenőben vannak, ami a pénz­ügyi ellenőr szerint is egziszten­ciák összeomláséban leli magya­rázatát. Az államkincstár tehát a forgal­miadó miekbbi reformjával ön­magának tenne szolgálatot, mert gátat vetne annak, hogy a keres­kedelem és az ipar a forgalmiadó terhek miatt minden anyagi ellent­álló képességét elveszítse. (I. I.) orosz nagyhercegekkel való talál­kozások is közrejátszotlak az olasz politika állásfoglalásában. Amit Heléna nem csinált meg, azt meg­csinálta Barrére francia és.Rennel Rodd angol nagykövet. És talán itt meg lehet még emlékezni egy angol asszonyról, Mrs. Brownról, akit Rennel Rodd angol nagykö­vet ajánlott az olasz udvarba a gyermekek mellé nevelőnőnek. A szállongó hirek azt mondják, hogy ez az asszony volt egyik legügye­sebb ügynöke Anglia érdekeinek és aránylag alacsony helyzetében is tudta politikai befolyását érvé­nyesíteni. Így záródott le lassankint nem­csak a diplomáciai gyürü, de a családi lánc is Németország és a monarchia körül. Az anyacárné és nővérei, a cumberlandi her­cegné, Karagyorgyevics Péter fe­lesége, Pétervárott Milica és Stana, Rómában Heléna, teljessé tették a nagy politika munkáját. Csak asszonyok voltak, akik nem szö­vetségeket kötöttek és nem szer­ződéseket irtak alá, de szimpátiá­kat ébresztettek és ellenszenveket szítottak, A nagytörténelembe ta­lán bele sem kerülnek, de a tör­ténelem margóján hely illeti meg őket is. (Vége.)

Next

/
Thumbnails
Contents