Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-10 / 153. szám

EdlES SZÁM ARA 10O© KOROÜA \ Békéscsaba, Í925 julius 10 Péntek 52-ik évfolyam, 153-ik szám BÉKÉSME6 EOZLONT Politikai napilap Elöflietésl dijak : Helyben is vidékre postán küldve: negyedévi* T6.000 korone. Egy hónapra 25000 korona. e<dányonként 1000 koronát Kősserkeixtő ; Dr. Gyöngy6il János. Felelői sserkesstő > P.-Horváth Rezső. TeUfonnfcm : 7 Sserkesetőség és kladóhlvaUl: Békéscsabái; •. kei. Ferenc* Jóssef-téi 20. si. — Hlidstto dljssabás sserlnt. 77 városok kölcsöne Békéscsaba város képviselőtestülete egyhangúlag a városi kölcsön felvétele mellett foglalt állást. Bár tisztán pénzügyi szempontból tekintve súlyosak a kölcsön feltételei, szociális tekintetek annak felvételét parancsolják, mert az építkezés megindítása s vele az iparnak foglalkoztatása és a munkanélküliség csökkentése immár halaszthatatlan. A mai iapjelentések azt mutatják, hogy a legtöbb város túltette magát az aggodalmakon s már hétfőn végleges határozatban foglal állást a kölcsön felvétele mellett. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a kölcsönt felvevő városok gazdag beruházási programját s a kölcsön felhasználására vonatkozó terveit. A kölcsön felvétele mellett eddig Csabán kivül Szeged, Miskolc, Sopron, Makó, Debrecen és Kaposvár döntött, Hód

L mezővásárhely és Nyíregyháza elutasították, többnek állasfoglalása még nem ismeretes. Annyi megállapítható, hogy a városok túlnyomó többsége hétfőn megszavazta a kölcsön felvételét, noha annak felvételével szemben súlyos aggodalmak merültek fel. Különösen azt kifogásolták, hogy a kölcsön összegéből esetleg nem is tudják fedezni a szükséges beruházások költségeit, mégis le kellene kötni a kereseti és forgalmiadót, úgyhogy az egyenesen a Nemzeti Bankhoz folyna be, ahonnan az esetleges többletet csak félév múlva fizetnék vissza. Emellett öt esztendeig még csak gondolni sem lehet más, esetleg előnyösebb kölcsönre. Sopron húszmilliárdot vesz fel s ebből 12 milliárdot fordit a villanytelep forgó áramúvá való átalakítására, 5 milliárdot a gázgyár üzembehelyezésére, 3 ^milliárdot a vizmü nagyszabású kiépítésére. A népszövetségi egyesületek nagygyűlése hozzájárult a propaganda bizottság határozatához Varsó, julius 9. A népszövetségi egyesületek uniójának naggyülése tegnap hozzájárult szavazatával a propaganda bizottságnak 16 határozatához. Ezek a javaslatok azt célozzák, hogy a nemzetekszövetségének alapelveit minél szélesebb körökben tegyék közismertté. A nemzeti kisebbségi politikai bizottságának jelentésével foglalkozva a nagygyűlés ezután több határozati javaslatot szavazott meg. Az egyik határozat megállapítja, hogy a népszövetségi egyezségi okmányban foglalt alapelvek megvalósításának legjobb rendszere az a rendszer, amelyet a genfi jegyzőkönyv épített ki. A másik rendszer az, amelyet az amerikai delegáció terjesztett elő, mely az Egyesült Államoknak a semlegességre vonatkozó Ígéretéről szól. Egy további határozat az utódállamok állampolgárainak polgári jogaira vonatkozik. Ismét egy másik határozat a kisebbségi jegok kodifikálását sürgeti. A vita további során a nagygyűlés megszavazta a numerus claususról, a kétes állampolgárság tisztázásáról és az ópiumfogyasztés leküzdéséről szóló javaslatokat. Léderemé őrjöngési jeleneteket rendez a cellájában. Budapest, julius 9. Léderernét, tegnap a halálos ítélet kihirdetése után visszavezették cellájába, ahol este 7 óra körül őrjöngent kezdett és megakarta fojtani a vele egy cellába zárt Oieskovicsnét. A fogházőrök megjelenésére Léderemé lecsillapodott, de az est folyamán még többször megkísérelte az őrjöngési jelenetet. Szeged 3,600.000 aranykoronát kap s ebből elsősorban tanyai vasutat épit, a megmaradó összegből pedig kislakásokat. Miskolc 35 milliárdhoz jut s ebből a vásárteret épiti meg,, vásárpénztárt létesit és kiépíti a köztemetőt. Makó 12 milliárdot kap s ezen összeget Kasznárlak (bérház) építésére fordítja, másrészt pedig a víztornyok emelésével megkezdi a vizvezvték teljes kiépítését. Debrecen kibővíti világítási vállalatát, fejleszti a téglagyárat, a szennyvizszürőtelepen ezerholdas mintagazdaságot rendez be, uj városházát, központi vásárcsarnokot, iparostanonciskolát és zeneiskolát épit, kibővíti a vágóhidat és közpotl temetőt létesit. Kaposvár uj villanytelepet., vásárcsarnokot, polgári fiu- és kereskedelmi iskolát épit, rendbehozza csatornahálózatát és a. vízvezetéket. Pápa kibővíti a vízvezetéket és kislakásokat épit. Szombathely a vízmüveket épiti ki, megjavítja a csatornázást, köztemetőt és vágóhidat épit. Magyarok a brüsszeli nemzetközi kamarai Tonelll Sándor dr., a szegedi kamarai főtltkarnak jelentése Már a megnyitást követő napon egy newyorki kábeltávirat jelent meg a brüsszeli lapokban, mely szerint Mr. Mellon, az Egyesült Államok pénzügyi államtitkára nagy figyelemmel olvasta el Despret és Janssen uraknak a kongresszus megnyirásán tartott bej szédeit és. ezek hatása alatt az Egyesült Államok kormánya neveben indokoltnak látja kijelenteni, hogy az általuk hangoztatott aggodalmak túlságosan pesszimisztikusak. Mikor az Egyesült Államok kormánya az erkölcsi garanciát adta a Dawes-terv végrehajtásához, tudatában volt a fennforgó nehézségeknek, de éppen azért gondoskodott egy szakértő bizottságnak a kiküldéséről, amelynek az a feladata, hogy a nehézségeket és az oly természetű aggodalmakat, amelyeket Despret és Janssen urak kifejezésre juttattak, már eleve eloszlassa. Tekintettel a kongresszus áltel tárgyalt anyagok rendkívüli terjedelmére és a nagyszámú telszóla1 ásókra, egy rövid beszámolónak a keretei pem elégségesek arra, hogy a kongresszus egész működése ismertethető legyen. Általánosságban meg lehet azonban említeni, hogy a hangulat a volt ellenséges államokkal szemben lényegesen enyhült. A gazdasági nyomorúság, különösen pedig a pénzügyi válság, amely Franciaországban és Belgiumban is egyre élesebb formában jelentkezik, mindinkább rávezeti a gazdasági szakembereket arra, hogy együttműködéssel közösen keressék a kivezető utat a háború utáni időknek gazdasági válságából. A régi ellenségeskedéseknek nyomát még leginkább a kisántánt egyes képviselőinél lehet látni, akik szinte lélektanilag megmagyarázható aggodalommal tekintenek Magyarországra. Az általános előadások közül különösen kiemelendőnek tartom Sir Arthur Salter-nek az előadását a gazdasági újjáépítés utolsó fejlődésére és Fred. I. Kent-nek az előadását a fegyverszünet utáni idők gazdasági és politikai tanulságairól. Sir Arthur Salter előadásában behatóan foglalkozott Magyarországgal és épen Magyarországra vonatkoztatva állapította meg azt, hogy a gazdasági nyugalom helyreállítása önmagától enyhíti és eloszlatja a politikai problémákat is. E pontot illetőleg Salter hivatkozott Bethlen István miniszterelnöknek legutóbb Genfben tartott kijelentéseire, melyek szerint a népszövetségi kölcsön folyósítása politikai szempontból is igen jó hatást váltott ki Magyarországon. Saller véleménye szerint Magyarországon még vannak olyan jelenségek, amelyek külés belpolitikai tekintetben egyaránt aggodalomra adnak okot, általánosságban azonban ugy véli, hogy Magyarország már lálépett a gazdasági rekonstrukciónak az útjára. Kent véleménye szerint a legtöbb állam kormánya a fegyverszünetet követő időkben ott követett el nagy hibákat, hogy a mértékben vont oly ügyeket az állami közigazgatásnak a körébe, amelyek egyáltalán nem tekinthetők állami feladatoknak. Ennek következtében az államok felesleges módon túlterhelik magukat, viszont elvontak a gazdasági élettől olyan ügyeket, amelyek a magángazdaságban a vagyonosodásnak forrásai lehettek volna és többletjövedelmet biztosítottak volna adók formájában az államok számára. Az egyes csoportok tárgyalásainak során több olyan kérdés merült fel, amely Magyarországot is igen közvetlenül érdekli. A nemzetközi kamara egységes tervezetet dolgozott ki az ipari és kereskedelmi tulajdonoknak nemzetközi védelmére. Ebben a javaslatban a franciák egy pontot óhajtottak bevétetni az úgynevezett területi védjegyre vonatkozólag, amely kizárólagosságot biztosit a cognac, champagner, camembert és más hasonló százak számára. Ezt a pontot több állam képviselői, főleg az amerikaiak és olaszok igen erősen megtámadták és arra való hivalkozással, hogy ezek a kifejezések ma már nem provenienciát, hanem előállítási módot jelentenek, sikerült a teljes torlését keresztül vinni. Magyar részről az ezen kérdés körül kifejlődött vitában Belatiny Braun Zoltán vett részt Az idegen államok részéről hozott ítéleteknek a végrehajtásáról magyar részről Auer Pál dr. szólt hozzá és azt javasolta, hogy a nemzetközi választott bíróságok ügye, amely könnyebben megvalósítható, a nemzetközi jogsegély ügyétől választassék külön, nehogy az utóbbinál előálló késedelem az előbbi pont megvalósítását veszélyeztesse. A nemzatközi jogsegély ügye ugyanis magyar részről több tekintetben aggodalomra adhat okot. Amig ugyanis a háborús idők kilengései nem simultak el teljesen, óvakodni kell az idegen ítéletek feltétlen végrehajthatóságának az elfogadásától. Auer Pál dr. javaslatát a kongresszus ipari és kereskedelmi csoportja elfogadta, A csekkügy nemzetközi szabályozásánál kifejlődött vitában ma-