Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-10 / 153. szám

2 Békéscsaba, 1925 julius 10 Földhaszonbérletek busafizetésének pénzbeli átszámítása A minisztérium legújabban kiadott rendelkezései értelmében mindazok a haszonbérlők, akik 50 katasztrális holdat birnak haszonbérben és vagy földmivesek vagy olyan egyének, akiknek földhözjuttajását a földreform célozza, az 1925. év január elseje előtt lejárt, még ki nem fizetett, valamint 1925 január 1 és a jelen rendelet életbelépése közötti időben lejárt akár kifizetett, akár ki nem fizetett, úgyszintén a haszonbérlet még hátralevő tartama alatt a terményhaszonbér pénzbeli egyenértéke fejében további intézkedésig többet nem köteles fizetni, mint: búzáért 25 aranykoronát rozsért 22 aranykoronát tak. árpáért 16.5 aranykoronát sörárpáért 23 aranykoronát zabért 21 aranykoronát tengeriért 15.5 aranykoronát E rendelkezések csak azon haszonbérletekre nézve nyernek alkalmazást, melyek a rendelet életbelépése előtt létrejött haszonbéri jogviszonyon alapulnak, ez utóbbi esetben sem nyernek alkalmazást akkor, ha a felek a jelen rendelet életbelépése után a bérfizetés módozatait illetőleglmáskép állapodnak meg. Kivételt képez a fenti kiszámítást magában foglaló rendelkezés alól az a haszonbérbeadó, akinek összes földbirtoka az 50 kat. holdat nem haladja meg. Zürichben a magyar koronát 72-50-el jegyezték. Kigyulladt az orosházai Tóth-malom A kár hozzávetőlegesen több milliárd korona Orosháza, julius 9. Az Alföld egyik legnagyobb gőzmalma, az orosházai Tóth-malom tegnap este egynegyed 9 órakor kigyulladt. A tüz a gépház közelében keletkezett, de a malom munkásainak és tűzoltóinak sikerült a tüzet a régi malomra lokalizálni, ugy hogy az uj malmot, a gépházat, a villamos• telepet és a jéggyárat megmentették. Az anyagi kár még hozzávetőlegesen sincs megállapítva, azonban az több milliárdra rúghat. Emberéletben nem esett kár. Az üzemi fennakadás nem fog sokáig tartani, mert a már két éve felépített uj malom rövidesen üzemképes lesz. Ujabb terheket nyomtak a vármegyékre, Fizethetnek a községek is. A pénzügyi meglepetések egyik legújabbika érkezett meg a vármegyéhez, mely erősen érdekli az összes községeket is. Ez az ujabb meglepetés súlyos terheket ró a megyére és a községekre. A rendelet szerint a jövőben, illetőleg már e hó 1-től kezdve az elhagyott gyermekek eltartási, nevelési, ruházati költségei, továbbá az országos betegápolási alap terhére rendelt gyógyszerek és gyógykezelések költségei — melyek eddig az államot terhelték — a vármegyét, illetőleg a községeket terhelik. A terhek felosztáséról a népjóléti miniszter a következőképen intézkedik : A költségvetésben ezen a cimen fel van véve az összes szükséglet. Ebből meg fogja állapítani, hogy az egyes megyékre, igy Békésmegyére is mennyi esik. Hogy mennyi lesz ez az összeg, előre nem látható, azonban az bizonyos, hogy több milliárdot fog kitenni ez az uj teher, melyet aztán a vármegye alispángyar részről Mannheim Lajos vett részt. A közlekedési albizottság elhatározta, hogy a nemzeti bizottságok utján megkeresi a kongresszuson képviselt államok kormányait a közvetlnn vasúti tarifák rendszerének kiépítése ügyében. Ehhez a ponthoz kapcsolódott a szegedi kamarának Tonelli Sándor dr. által bemutatott javaslata, hogy a kormányok tegyenek sürgős lépéseket a háború óta általában megszakadt vasúti összeköttetések helyreállítására, A bizottságokban elfogadott határozati javaslatokat a kongreszszus záróülése emelte 'határozatokká és ez ülés bizta meg a nemzetközi kamarát, hogy a határozatoknak illetékes helyekre való eljuttatásáról gondoskodjék. A záróülés a lelépő elnök helvébe két évi időtartamra Walter Leafet, a Westminster Bank Limited és egyúttal az angol csoport elnökét választotta meg a nemzetközi kamara elnökévé. A kongresszus elnöksége az eredeti programon túlmenően módot adott a monarchia utódállamaiból érkezett delegációk vezetőinek, hogy saját országuk gazdasági viszonyait egy rövid előadás keretében ismertessék. Ezeket az előadásokat a következők tartották : G. Zdiechowsky képviselő, a lengyel képviselőház pénzügyi bizottságának elnöke Stodola Károly, a pozsonyi kereskedelmi kamara elnöke. C. R. Mircea, a román gyáriparosok országos szövetségének igazgatója. Gratz Gusztáv, nyug. külügyminiszter és Reisch Richárd dr.. ny. miniszter, az osztrák nemzeti bank elnöke. Gratz Gusztáv előadásában különösen kiemelte, hogy Magyarországon a feladatok nincsenek megoldva az államgazdasági egyensúlynak a helyreállításával, hanem még a magángazdaság is szanálásra vár. Rámutatott arra, hogy idegen befektetések szempontjából Magyarország kedvező területnek mutatkozik. Fejtegetésének ezek a részei meglehetősen élénk érdeklődést váltottak ki. Rámutatott azonkívül Gratz Guztáv arra is, hogy világszerte tömegével vannak olyan kérdések, amelyek nem az egyetemlegességet, hanem az államoknak csak bizonyos csoportját érdeklik és eppen azért kívánatos volna, ha a nemzetközi kamarának az égisze alatt bizonyos territotiális összejöveteleket lehetne létrehozni, amelyeken egyegy államcsoportnak a gazdasági szakemberei tárgyalnák meg az őket érdeklő kérdéseket. Ezt a javaslatot az elnökség gyakorlati keresztülvitel céljából a nemzetközi kamara állandó választmányához tette át. (Vége.) jának kell szétosztani az egyes ! községek között. Ez megint egy olyan munka lesz, mely nagy feladatot ró a vármegyére, Miután azonban erre sem a községeknek, sem a vármegyének fedezete nincs, elrendelte a minisztertanács, hogy a vármegye erre a félévre pótköltségvetést készítsen. Dr. Daimel Sándor alispán erre vonatkozólag kijelentette, hogy amennyiben a Békésmegyére jutó összeget számszerűleg tudomására adják, azonnal intézkedik a felosztásáról és a megyegyülés öszszehivásáról. A költségeket a pótadóból gondolja előteremteni a miniszter. Ahol az engedélyezett 50%-os pótadóból nem jön ki az összeg, ott a pótadó százalékát a belügy és a pénzügyminiszterek jóváhagyásával fel lehet emelni. Ez elgondolásban mind igen szép, kérdjük azonban, hogy mit csinálnak az olyan községekkel, mint például Gádoros vagy Gyulavári, amelyek máris 90%-os pótadóval dolgoznak. Egy felrobbant talált patron megsebesített egy fiatalembert (A Közlöny eredeti tudósítása.) Néhány nappal ezelőtt egy körülbelül 7—8 cm-es bádogkoronggal ellátott faszelencét hoztak be a csabai rendőrségre azzal, hogy az uccán találták. A rendőrség megállapította, hogy a titokzatos szelence nem egyéb, mint egy vasúti jelző durrancs, amely veszély alkalmával a mozdonyvezetőknek szolgál figyelmeztetésül. Egy ilyen talált jelzőpatron majdnem komoly kimenetelű baleset előidézője lett. Sajben Pál Szőlőucca 59. szám alatti lakos Mariska nevű leánya játékközben egy piros patront talált, amelyet odaadott János nevű bátyjának. Az kíváncsiságból fejszével esett neki a különös alkotmánynak, mire a patron felrobbant és a szilánkok fején megsebesítették. Szerencsére a sérülés nem komoly természetű. A rendőrség ez alkalomból figyelmezteti és felhívja a lakosságot, hogy minden talált robbanószert vagy gépet szolgáltasson be a hatóságnak. Elnapolják a nemzetgyűlést. Budapest, julius 9. A Magyar Hirlap értesülése szerint a nemzetgyűlést pénteken 3 hónapra elnapolják. Húszezer ipari munkás sztrájkol Berlinben Berlin, julius 9. A lapok jelentése szerint pénteken Berlinnek mintegy 20000 ipari munkása sztrájkba lép. A munkások az általános szavazás során 9436 munkás nyilatkozott a sztrájk mel lett és 1522 a sztrájk ellen. A berlini nagykereskedők munkásainak gyűlése tegnap egyhangúlag elhatározta, hogy ma az egyezkedést be sem várva sztrájkba lép. Elnapolták a Triedricf)Ulain-per tárgyalását Budapest, julius 9. A budapesti törvényszék Schadl-tanácsa hosszú évek után ma délelőtt 9 órára tűzte ki a Friedrich és az Ulainper tárgyalását. A felek a tárgyaláson nem jelentek meg és tekintettel arra, hogy Friedrich vissza fogja vonni a tett sértő kifejezését, a biróság abban a reményben, hogy az ügy békés uton elintézhető lesz, a tárgyalást elnapolta. Három szakértőt delegálhatnak az iparosok a forgalmiadó kivetéséhez. A pénzügyminiszter rendelete értelmében a forgalmiadó átalányozásának ujabb keresztülvitele céljából az átalányozás alapját képező adatfelvételek julius 1-én megkezdődtek és julius 15-én befejeztetnek. Az adatfelvételek befejezése után a pénzügyigazgatóság kiküldöttje az egyes községekben a helyszínén rneg fog jelenni és az átalányt ki fogja vetni. Hogy az átalányozás lehetőleg az érdekelt iparosok megegyezésével találkozzék, a pénzügyigazgatóság kiküldöttje az átalányok kivetése előtt az egyes szakmák képviselőit meg kívánja hallgatni. Ezért a pénzügyigazgatóság a kamara közbenjöttével arra kéri az ipartestületeket, hogy már most szakmánkint egy 3 tagu bizottságot válasszanak, amely ugy legyen összeállítva, hogy benne a kisebb adózóknak és a közepes adózóknak egy-egy képviselője legyen, a harmadik személy pedig olyan egyén legyen, aki általánosságban jól ismeri az illető városban vagy községben levő szakmabeli iparosoknak a viszonyait. Természetesen a bizottságba csak olyan egyének választhatók, akikről feltételezhető, hogy szakmabeli társaik forgalmi viszonyait alaposan ismerik és pártatlan közreműködésükkel az adóztatás helyességét fogják előmozdítani. A pénzügyigazgatóság kiküldöttjének kiszállásáról az egyes ipartestületeket értesíteni fogja és a kiküldött egyes szakmák 3 tagu bizottságával fogja a tárgyélást megejteni.