Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-08-18 / 185. szám

JEGYES SZA9B AMA EOBOÜA Békeseeaba, 1925 angnsztas 18 Kedd 52-ik évfolyam, 185-ik szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Elöíisetéal dijat : -(•iyben és vidékre postán küldve : negyedévre 7S.000 korona. Egy hónapra 25000 korona, f'idánvonirént lono korona Főszerkesztő ; Dr. ®yöb$yösi János. Fulelös szerkesztő i P .-Horváth ResaS. Taleronsaim : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabái II. ker. Ferenci József-tér 20. s*. díjszabás szerint. Hlrdetá* Békéscsaba város rendkívüli közgyűlése A kölcsön felhasználásának tervesete — Hossájárulnak a járásbirósági ssékhás épitési költségeihes — Bérhásat is építenek, ha marad fenn péns (A Közlöny eredeti tudósitésa.) Délelőtt 9 órakor nyitotta meg a képviselőtestület közgyűlését dr. Berthóty István polgármester a tagok élénk részvéte mellett. Indokolta a rendkívüli közgyűlés összehívását, melyet az tett szükségessé, hogy a városi kölcsön hovafordításáról kell dönleni. Dr. Medovarszky Mátyás főjegyző ismerteti az állandó választmány javaslatát ez ügyben, amely megegyezik a polgármesternek lapunk legutóbbi számában részletesen közölt tervezetével. A javaslat egyelőre csak olyan keretben mozog, amelyre az a kölcsön, amelyet a város biztosan megkap, kellő fedezetet nyújt. Amennyiben a kölcsön a kért két millió aranykoronát elérné, utasításokat tartalmaz a tanács számára a teendőket illetőleg. Az állandó választmány javaslatához elsőnek Nóvák György •szólalt fel. Kéri a Szarvasi-ut javítását programmba venni. A közfürdőt a Fürdőrészvénytárság nélkül a városnak kell megcsinálnia. Hankó Mih'ály azt óhajtaná, hogy az ilyen beruházási munkáknál részletes pénzügyi kimutatásokat terjesszen elő a tanács a képviselőtestületnek, ami az eligazodást s az esetleges változtatásokat megkönnyítené. Az iskolák programmjából a jelenlegi polgári leány-, illetőleg tanonciskola kibővítését tartja sürgősnek. De szükséges, hogy a város a beruházási kölcsönből megindítsa bérlakások építését, amelyet eddig Békéscsabán a magántőke figyelmen kivül ;hagvott. Varga E. András az erzsébethelyi járda kiépítését és uj kutak fúrását. Román Pál a Szarvasi-ut rendbehozását, Pollák Arnold a •Kossuth-tér parkírozását ajánlja a közgyűlés figyelmébe. Felvilágosítást kér a polgármestertől a kövek beszerzésére vonatkozólag. Végül ő is tiltakozik az ellen, hogy a közfürdőt a Fürdő r.-t.-vel közösen .építse meg a város. Macák György a kenderáztatók hibáit hangoztatja, Aradszky György a Szarvasi-ut két oldalának kikövezését óhajtja. A polgármester válasza Berthóty polgármester hosszasan válaszolt a felszólalásokra. Ismertette a beruházási tervezetet és budapesti eljárásainak egyes részeit. Kijelentette, hogy legutóbb azt a biztatást kapta a pénzügyminisztériumban, hogy a város biztosan számithat másfélmillió aranykorona kölcsönre. Ma még, amikor nem tudja a város, menynyit is kap, nem lehet teljesen végleges tervezettel előállni, ami mindenre kiterjed. Válaszolva a felszólalásokra, Hankónak kijelenti, hogy az iskolaépitési programot csak részben lehet megvalósítani. Polláknak válaszolva, közli, hogy a főtér rendbehozása most azért nem szerepel, mert arra az általános szabályozás során kerül majd sor. A fürdőt illetően az a véleménye, hogy arra elengedhetetlen szükség van s jó lenne, ha külön fürdő létesülhetne ; errevonatkozóan tárgyalni kell a fürdővállalattal. A lakásépítkezésre vonatkozóan elmondotta, hogy sokat gondolkoztak ezen, mert azt remélték, hogy a népjóléti miniszter az állami lakásépítési akció során itt is fog építtetni. Sainos, ez elmaradt. Ezért megígéri, hogy ha a kölcsönből fennmarad egy összeg, lakásépítés céljaira is kihasítanak egy részt. A közgyűlés ezután a javaslatot a kölcsön felhasználását illetően egyhangúan elfogadta. A városok Párisban tartandó kongresszusára Berthóty polgármestert küldte ki a közgyűlés, 1000 aranykorona költséggel. A tisztviselői előleg A közalkalmazottak részére megállapított fizetési pótlékra vonatkozóan a közgyűlés elé az állandó választmány olyan javaslatot terjesztett, hogy az összes aktiv alkalmazotlak mellett a nyugdijasokat is részesítsék az előlegben. Ez ellen Kraszkó Mihály és Pollák Arnold szólalt fel, mig Szellner Antal és a polgármester a javaslat mellett foglaltak állást. Végre is szavazással döntöttek, olyképpen, hogy a nyugdijasok kivételével az összes tisztviselők, javadalmi és forgalmiadóhivatali alkalmazottak, szülésznők, napibéres esküdtek, kórházi alkalmazottak és orvosok megkapják a segélyt. A létszámcsökkentés tárgyában érkezett belügyminiszteri leirat körül, amely tudvalevően nem engedi meg a népjóléti tanácsosi és az árvaszéki ülnöki állás megszüntetését, hosszabb vita kerekedett. Szalay Gyula azt kívánta, hogy a leiratot adják ki előbb a létszámcsökkentési bizottságnak s csak azután hozzák a közgyűlés elé. Linder Károly dr. javasolta, hogy Kolpaszky László dr. árvaszéki ülnököt bizzák meg ideiglenesen az elnöki teendők ellátásával. Berthóty polgármester kérelmére a közgyűlés ugy határozott, hogy az ügy végleges elintézésével vár a Zvaratkó-féle fegyelmi ügy befejezéséig. A járásbirósági épület Ugye A járásbirósági uj épület felszerelési költségeihez való hozzájárulást tárgyalták ezután. Az állandó választmány javaslata az igazságügyminiszterium 100 millió koronát jelző kérelmével szemben az volt, hogy majd akkor, ha a költségvetést ismeri, méltányos hozzájárulást hajlandó adni. Berényi Antal külömböző szempontokból vette védelembe a miniszteri leiratot és jellemezte az építkezés megindításának fontosságát. Tanka Lajos : Lakásokat építsenek ! Bíró Emil dr. a hozzájárulás megszavazása mellett szólt, mert az az építkezések megindulását és az államnak a várossal szemben való ellenszenve elmúlását eredményezi. Aradszki György ellenzi a segélyt, Hankó Mihály viszont — noha az állam eddig mostohán viszonozta a város előzékenységét — a támogatást javasolja. Berthóty polgármester felszólalása után Berényi dr. megmagyarázta, hogyha a kormánynak nincs is komoly szándéka építkezni, a segély megszavazásával a város erre lökést fog neki adni. A közgyűlés végül ugy határozott, hogy megadja a járásbirósági székház felépítéséhez a kért hozzájárulást, ha az állam garanciát vállal, hogy az épületet az 1926. évben befejezteti. A katonai robbantóanyagraktár építésének céljaira a közgyűlés 1600 négyszögölnyi területet engedett át az alsóvégi tehénlegelőn, gyulai vasútvonal mellett. A Máté-féle porták vizlevezetési ügye ismét hosszabb vitát eredményezett. Bohus Károly szóvátette, hogy megint meggyülemlettek ott a vadvizek, amelyeket le kellene vezetni a csatornába. Baukó András főmérnök megmagyarázta, hogy régen nem volna már ott egy csepp vadvíz sem, ha a vizzel borított földek tulajdonosai megengednék egy levezető árok ásását a földjeiken keresztül. Varga E. András az ilyen területeken kisajátítást javasolt. A közgyűlés végül is az állandó választmány javaslatát fogadta el, amely az érdekeltekkel való utolsó tárgyalást rendeli el. Az izr. hitközségnek megengedték, hogy a Lázár-uccai teleksarkot használatba vegye. Gabnai János vasutastelektulajdonosnak megengedték, hogy telkének terhelési tilalma feloldásával 20 millió kölcsönt vehessen fel. A kórházi bizottság előterjesztését a Réthy-ucca kórház előtti uttestének kiaszfaltozása ügyében elvetették. Ács János főszámvevő ideiglenes szolgálati idejének beszámítása iránti kérelmét teljesítették. Pollák Arnold itt javasolta, hogy hasonlóan járjanak el a többi tisztviselővel szemben is. A főjegyző épitkezése körül Medovarszky Mátyás dr- főjegyző kérelme körül hoszabb szócsata fejlődött ki. A főjegyző ugyanis kérte, hogy a vásártéri lakásához épített lakrészek épitési költségeit részben a város viselje. Kraszkó Mihály ezt ellenezte, mert félt a precedenstől, Lipták L. Pál viszont bizonyos kikötésekkel helveselte. Varga E, András és Pollák Arnold felszólalása ulán Adám Gusztáv javasolta, hogy a főjegyzőnek lakbérpótlék címén térítsék meg az építkezési kiadásait. Tóth László Pollák beállítása ellen tiltakozott, mivel az a képviselőtestület erkölcsi méltóságát veszélyezteti. Pollák viszont visszautasította Tóth leckéztetését: Nóvák György pártoló hozzászólása után Róna Gusztáv ajánlotta elfogadásra a javaslatot. Szavazás következett, amelynek során a közgyűlés az állandó választmány javaslatát nagy többséggel elfogadta. A Jókai-síremlékre a közgyűlés 2 millió koronát szavazott meg, a további gyűjtést azonban beszüntette. Kvasz Sándornak gyógykezeltetést segélyül 4 millió koronát szavaztak meg. A 10. honvédgyalogezred zenekarának fentartási költségül az 1926. évre havi 50 aranykoronát, a Rudolfreálgimnáziumnak 1926 ra évi 4000 aranykoronát szavaztak meg felemelt segély fejében. A Vacuum olajkereskedelmi rt. felebbezését a benzinkút ügyében hozott határozat ellen elutasították. A Faluszövetségbe' évi 30 aranykorona tagdíjjal belép a város. Chrisztián György népjóléti intézőnek szabadságát 3 hónappal meghosszabbították. Özv. Kovács Pálnénak temetkezési segélyül 2 millió koronát szavaztak meg. A közgyűlés déli negyed 1 órakor ért véget. Szabadlábra kerül Beniczky Budapest, aug. 17. Beniczky Ödön védői dr. Zbóray Miklós és dr. Vajda Ödön ma 300 millió korona óvadékot tettek le Beniczky szabadlábrahelyezése fejében. A biróság ma dönt a szabadlábra helyezés ügyében. 77z utolsó kommunistaszátlitmány Budapest, aug. 17. A főkapitányságra ma szállították át azt a 21 kommunistát, akiket családostól mint cserefoglyokat Oroszországba visznek. Ez az utolsó kommunista transzport, amely Magyarországot elhagyja. A kommunisták között 2 nő is van. A transzport 19-én indul útnak a cseh határ felé.