Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-08-18 / 185. szám

2 BEKfiSMEffOX KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 augusztus 18 Harc a postatarifák leszállításáért A közeljövőben mérsékelni fogják a díjszabást ? Az egész nyilvánosság előtt ismeretes, hogy illetékes faktorok sohasem mulasztottak el egyetlen alkalmat sem akkor, amikor a postai díjtételek emeléséről volt szó. Ma már a helyzet az, hogy a magyar postai tarifa magasabb az összes külföldi államok díjszabásánál és jóval fölötte áll a békeparitásnak. Különösen sokat szenvedett a túlzottan magas postai díjszabás miatt az egész magyar kereskedelem és ipar, amely a legjobban veszi igénybe a postát- Nemrégiben mér energikus hangok hangzottak el a postai dijtetelek miatt, mig végre most a szegedi kereskedelmi és iparkamara határozott és energikus lépése után a többi kamara is megmozdult, hogy a magas postai tarifa leszállítása mielőbb megtörténjék. Terjedelmes beadvánnyal fordultak a kereskedelmi miniszterhez, melyben nyomós indokok kíséretében foglalnak állást a tarifaleszállitás mellett. A beadvány rámutat arra, hogy sehol nem oly drága a posta, mint Magyarországon s hogy a tarifamegállapitásnál az aranyértéket nem vették figyelembe. Kéri továbbá a beadvány, hogy a kormány végre, miként Németország Ausztriával Magyarország is közös dijterületet létesítsen a szomszédos államokkal. A szegedi kamara felterjesztésében még kifejtette, hogy a magas tarifa szinte megbénítja a magyar kereskedelmet és jóval magasabb az összes külföldi államok tarifáinál. Ezeket a magas tarifákat semmi sem indokolja és ezért ; a szegedi kereskedői és ipari érdekeltség a tarifa sürgős leszállítását kéri. A kereskedelmi miniszter ma hosszabb leiratban válaszolt ebben az ügyben a kamarának. A miniszter kijelentette, hogy közeljövőben Stockholmban összeül a nemzetközi postai kongresszus és az egyezmény alapján fölülvizsgálja az egyes államok tarifáit. Mér most valószínű az, hogy ahol azt a stockholmi egyezmény lehetővé teszi, a magyar postai díjtételeket megfelelően mérsékelni fogja. Az uj dijszabás megállapításánál a postaigazgatóság a koronának a ténylegesnek megfelelő aranyértékét fogja alapul venni. Minthogy ezeknek az uj dijaknak az életbeléptetesélől már nem választ el ntgy idő, az átmeneti időre a miniszter a jelenlegi díjtételek megbolygatásét szükségesnek nem látja. A belföldi táviródijtételek azonben a postai díjszabástól függetlenül revízió alatt állanak és ezek mérséklése már előbb be fog következni. Halálos elgázolás az Arany-uccában A gázoló kocsi a baleset után elvágtatott (A Közlöny eredeti tudósítása.) Pénteken este 7 óra tájban véres szerencsétlenség történt az Aranyuccában. Az ucca elején, a 14. számú ház előtt a kocsiút porában több apró gyermek játszadozott Közöttük volt Baukó Pál 14 hónapos kisfiú is, egy gazdálkodó gyermeke. A hancúrozó gyerekhad egy ideig baj és zavar nélkül űzte a kocsiút porában kisded játékait. A kisfiúk és kisleányok kezgetőztek, nótózgattak és a portengerben különféle építményeket emeltek. Közülök senki sem gondoit arra, hogy pár peic múlva véres, szörnyű szerencsétlenség szemtanuja lesz, egyikük pedig a szánandó áldozat, akinek kis testét durva lópaták gázolják bele az ut porába. Egyszerre az ucca vége felől szénával magasan megrakott parasztszekér közeledett. Már egészen közel ért a jóts-zó gyerekcsoporthoz, de a gyermekek nem is vetetlek ra ügyet, hanem a játék lázas izgalmában csak a mulatozásukra gondoltak. A szénásszekér egyszerre a gyermekekhez ért, mire a futkározó kis had hirtelen szétrebbent. A kis 14 hónepos Baukó Pál azonban már nem tudott elmenekülni, mert neki már félreugrásra sem maradt ideje. A kisfiú a kocsiút közepén maradt és a következő pillanatban a kocsi kerekei keresztülrobogtak a testén. A szénásszekér bal kerekei a hasén mentek keresztül és azonnali halált okoztak. A porba gázolt kis hulla aztán ott maradt a kocsiút közepén, a gyilkos szekér pedig szélsebesen tovább haladt és percek alatt eltűnt. A kis holttestet a kóiház hullaházéba tzáililotlák, ahol hétfőn délután a hatósági orvos fel fogja boncolni. Az elmenekült, gázoló ismeretien gazda felkutatáséra a rendőiseg a nyomozást megindította. Vadak egy mit szarvasi ctiak ellen Nem hamisított érettségi bizonyítványt, mégis megszökött (A Közlöny eredeti tudósitása.) Makó városánál vámtisztként működött egy Lózsa Dezső nevü fia takmber, akit most többen feljelentettek, többek közölt egy lelkész. A feJjelenlők ezzal vádolják Lózsát, hogy hamis érettségi bizonyítvánnyal jutott állásához és hogy megelőzően mint próbaidős rendőr és pincér teljesített szolgálatot s különböző visszaéléseket követett el. A feljelentések alapján nyomban megindították a vizsgálatot a számtiszt ellen, kérdést intéztek a szarvasi gimnáziumhoz, amelynek aláírása szerepel a Lózsa által felmutatott érettségi bizonyítványon, Szarvasról azonban ez a meglepő válasz érkezett, hogy Lózsa valóban ott végezte tanulmányait, ezzel szemben Lózsa kihallgatása alkalmaval ellentmondásokba keveiedett, sőt még azt sem tudta megmondani, hogy Szarvason melyik uccóban és kinél lakott diákkorában. Ilyen előzmények után a számvevőségi főnök Lózsa előéletének kinyomozása céljából áttette az ügyet a rendörséghez, Lózsa azonban, amidőn neszét vette a veszedelemnek, hirtelen kereket oldott, három napi szabadságot kért s azóta nyoma veszett. A nyomozás tovább folyik ellene. A főnöki vizsgálat olyan eredménnyel végződött, mint a Szarvasra intézett megkeresés. A Lózsa dolgai teljesen rendben vannak, mindent a legnagyobb hozzáértéssel és határozott szaktudóssal végzett, se a főnöki vizsgálat, se a rerdőrsegi nyomozás egyetlen terhelő momentumot se tudott a terhére róni, óm Lózsa ennek dacára megszökött, a feljelentők pedig, közöttük egy református lelkész is, igen nagy bűnökkel illetik. Ezidőszerint tehát rejtély borul Lózsa viselt dolgaira és a vizsgálat fogja majd kideríteni, hogy miért kellett Lózsónak megszöknie és hogyan jutott az érettségi bizonyítványhoz, egyenes uton e, vagy pedig hamissággal. Zürichben a magyar koron&? 72-50-el jegyezték. Koporsókat is adnak már — részletre A koporsógyártás se jó üzlet ma már i kevesen halnak . .. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csodálatos, hogy a koporsógyártók is, kiknek „üzeme" még mindig a régi keretek között mozog, (mert hiszen a halál kaszája éppenugy „működik", mint azelőtt éppúgy tele vannak panasszal, mini más, a rossz konjunktura sújtotta cikkek gyártói. Mivel az utóbbi időben mind sűrűbben hallatszott a panasz a koporsógyártók és a temetkezési vállalatok köréből az üzletmenet megcsappanása miatt, érdekesnek tartottuk megkérdezni errevonatkozóan egy nagyobb temetkezési vállalkozónkat a „halál-üzemek" mai konjunktúrája felől. A meglepő válasz a következő volt: — Ha a „koporsópiac" helyzetéről egyáltalában egy határozott és körvonalazott képet akarnék adni, akkor annak megállapításával kellene kezdenem, hogy az en.berek manapság már meghalni sem mernek ugy, mint azelőtt, mert a koporsó és a temetkezés igen nagy terhet jelent. Lehet, hogy ez tudományosan nem állja meg a helyét, mert hiszen az ember tudvalevőleg nem maga határozza meg halálának időpontját, de tény ez, hogy feltűnően kevés koporsó fogy, annak ellenéi e, hogy a népesség halálozási arányszáma nemhogy csökkenne, hanem még növekszik is. Ami koporsó fogy is, az teljesen egyszerű és olcsó fakoporsó. A falusiak például, ha egy egészen kisgyermek vegy csecsemő hal meg, maguk eszkábálják össze egy pár deszkaszálból a koporsót, mondván, hocy „szegénykének ugy is mindegy". Nem kell természetesen azt hinni, hegy díszes és drágább koporsó egyáltalában nem fogy, de olyan fizetési feltételek mellett vagyunk kénytelenek koporsókat szállítani, hogy ez gyárunk rentabilitása szempontjéból nem túlságosan örvendetes. A koporsókat 3 vagy több havi nyílt hitelre adjuk el. Ez magébenvéve nem lenne túlságosan hátrányos fizetési feltétel ránknézve, azonban nem szabad elfelejteni, hogy amikor vevőink koporsóért fordulnak hozzánk, mi a cél szentségét és főkép sürgősségét szem előtt tartván, nem tűzhetünk ki egy hosszabb határidőt, melynek leforgásán belül alapos tájékozódást nyerhetünk vevőink anyagi viszonyairól és bizony igen gyakran megtörténik, hogy vevőink közé gyenge kezek csúsznak be, akik nem tudják kifizetni a hitelezési idő leteltével a koporsó árát és az összeg be nem hajtható rajtuk. . . . Tehát rosszul megy a „halálüzem", mert az emberek — állítólag — nem halnak meg elegen és haboznak: éljenek-e, haljanak-e inkább. Micsoda világ, micsoda világ I Még a halál is besszről beszél ... — Uj gazdasági vasút Békésvármegyeben. Gróf Wenckheim László békési uradalmának a vizesháti részen vezető uton két összekötő-szárnyvonal kiépítését vette tervbe. — Áthelyezések. A pénzügyminiszter rendeletével a gyulai vámhivatal működése folyó hó 15-én Gyulán megszűnt. Ezzel kapcsolatban Krupitzer Kálmán vámszaki tiszt a Békéscsabán felállított fővémhivatalhoz, Kullik Márlon vámellenőr pedig a kétegyházi fővámhivatali kirendeltséghez áthelyeztetett. — Esperességi gyűlés. A békési ág. h. ev. egyházmegye aug.. 20-án Kondoroson rendes közgyűlést tart. A közgyűlés délelőtt 8 órakor kezdődik. Augusztus 19-én délelőtt 8 órakor az iskolai bizottság tart ülést, délután 2 órakor a számvevőszék ülésezik, 4 órakor előértekezlet lesz az egyház tanácstermében. 6 órakor pedig gyámintézeti istentisztelet. Az egyházmegyei közgyűlés tárgysorozata 40 pontból áll. A közgyűlésen Kovács Andor esperes és dr. Bikády Antal egyházmegyei felügyelő elnökölnek. — A forgalmi adó átalányozása. Ismeretes, hogy a pénzügyminiszter a közelmúltban megjelent rendeletével az általános forgalmi adó ótalányozását rendelte el, sőt ez alapvető rendeletét annak megjelenése óta mór módosította is. Az adózásnak e neme nemcsak a kereskedőket és iparosokat, hanem úgyszólván az összes keresőosztályokat igen köz-. vetlenül érinti, mert a jövőben az általános forgalmi adókötelesek túlnyomó része adóját átalányösszegben rójja le. Az adózás e nemének bevezetésén most dolgoznak a pénzügyi hatóságok. A. kereskedelmi- és iparkamarához igen sok kérdezősködés érkezik e tárgyban, ami arra indította a kamarát, hogy a jelenleg érvényben lévő rendeletek összeállításával legyen az adózók segítségére. E munkálatot a kamara Landesberg Jenő dr. titkárával végeztette el. A munkálat jelenleg kinyomatás alatt áll s az a közeli napokban meg is jelenik. Előjegyzéseket a. könyvre, darabonkint 25.000 kor. beküldése mellett, a szegedi kamara fogad el.