Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-08-15 / 184. szám

E«YES AMA 1ÖOO KORONA. Bákéscsaba, 1925 ansusztus 15 Szombat 52-ik évfolyam, 184-ik szám i>ii«>iuin-y-irnivirvvvvvvinrtVLariAiWL\nAn BEKESMEGIEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP i^Tirn^rm^^viwiaiammiimmiaaimx

aoAatw EloflsetóBi dijak Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. péIdányonként 1000 krorons Fősseíkesítő ; Dr. Gyöngyöst János. Felelős t»erko»«í i P.-Horváth Jfcesaő. Telefonnám : 7 Sserkesstfiség és kiadóhivatal: Békéscsabái II. kec. Ferencc József-tér 20. sí. — Hlrdetér dijuabáx >Mrlnt A jobb jövő felé Békéscsaba város képviselőtestülete hétfőn — hogy ugy mondjuk — korszakos jelentőségű közgyűlést tart, amely egy forrongó zivataros évtized után hivatva van a boldog békés fejlődés és egy jobb jövő alapjait lefektetni. A kétmillió aranykorona kölcsön felvevéséhez egyhangú sóvárgással már hozzájárultak a városatyák, most azután arról van szó, hogy ez a mai viszonyok között tekintélyes összeg, mintegy 30 milliárd papírkorona, mire használtatnék fel a legelőnyösebben. Tehát a kesergő panaszok, a hangos sóvárgások után az első lépés a megvalósulás felé. Egy rettenetes évtized viharzott el felettünk, de a borzasztó földindulásból ez a város mindenekelőtt -duzzadó életerejénél, másrészt a íá nézve szerencsés körülményeknél fogva ugy került ki, mint egy anyagiakban és kulturában meggyarapodott uj gazdag. Nem taígadjuk, nincs mit szégyelni benne, -sőt büszkék lehetünk rá, hogy a ^városok előkelő gárdájában hoszszu történeti mult, városi hagyományok és lassú, történelmi fejlődés nélkül bizony erősen jövevények, parvenük vagyunk. Olyan, mint a szegény paraszti, vagy munkássorsból tehetségével és •szorgalmával nagyranövekedett ifjú, talán nincs egészen otthon a parketten, de friss erejével, duzzadó izomzatával, gyors eszejárásával túltesz bemohosodott kúriák lehanyatló alakjain. Az a gyors, amerikai tempójú 'fejlődés, amelyet a mi közönségünk két évszázad alatt befutott s amely tempót az országrengető 'évtized alatt csak meggyorsított, természetes, hogy sok hézagot, sok pótlásra váró hiányt hagyott hátra. Ma aziránt is megbocsátással vagyunk, hogy a múltban nem mindig mutatkozott megértés a fejlődés iránt s nem mindig volt meg a harmónia az atyafiak között. Azután az utolsó tiz évben sok mindent megakasztott a kényszerűség, a vihar és az erőknek másfelé való lekötöttsége. De ma a legutolsó, szegény kispolgárig át van hatva e városnek minden lakója a fejlődés szükségességétől és előnyétől s ót van hatva a gondolattól, hogy a fenmaradt hiányokat pólolni kell. Mert bizony egyelőre a kétmillió aranykoronából csak arra futja, hogy a hiányokat pótoljuk, még arra is csak nagyon részlegesen. Hogy egy igen parlagi megvilágítással éljünk, a puccosan nagyúri dámának öltözött szobalányt öltözékében csak elhanyagolt alsó ruhája külömbözteti meg az urinőtől. Békéscsaba városának a régi faluból nem egy ilyen takargatni való alsója van. Autóink szaladgálnak, de ha a jó Isten esőt zúdít ránk, ökörrel kell kivontatni az autót a sártengerből. Városias, mozgalmas éjszakai életünk^ van, de a perifériák egyikmásik uccáján még ma is lámpással kell botorkálni a borzalmas sötétben. Előkelő, nívós kulíurintézeteink vannak (még a lányaink is gimnáziumba járnak), de ezeknek a kulturintézeteknek egyik-másika ugy van elhelyezve, hogy tanyai iskolának is rossz volna. Bizony sok hiány van -s a legsürgősebb hiányokon igyekszik a lehetőséghez képest segíteni a polgármester gondos és régóta megszerkesztett kimerítő javaslata, amelyet lapunkban behatóan ismertetünk. Ezt a javaslatot felépítésében érdemileg megbolygatni vétek volna, mert hiszen az adott lehetőség szerint jobb ugy sem lehet és csak halogatást jelentene. Mi azonban egy részleges módosítás mellett törtünk lándzsát, ami a város fejlődésére mégis nagy jelentőséggel bir. Ha Békéscsaba város természetes és főleg a körülmények folytán előállott népszaporulatának nem lesz meg az a lehetősége, hogy fedél alá jusson, ugy a város további fejlődésében szükségszerűen visszaesés áll be. A város fejlődésével egy csomó intellektüel és munkás, köz- és magánalkalmazott, ipari és kereskedelmi foglalkozású egyén került hozzánk. Ezzel szemben az építkezés stagnált s amikor megindult, vájjon ki épített Csabán bérlakásokat? Azok a büszke és szép „sziklaházak" a szerzett és megdolgozott vagyontöbbletnek építményei, amelyek a természetszerűen megnövekedett igényeket kielégítve csukva maradnak és maradtak mások előtt. A polgári vagyonosodásnak ez az önkielégüIése nagyon örvendetes, ám mi lesz a nincstelen lakástalanokkal, akik kenyerüket itt keresik, de itt is költik el és itt viselik a közterheket? Cikkekben foglalkoztunk tanárokkal, akik hónapokon át nem tudtak Csabán lakást kapni, végre is itthagvták állásukat. Megkaptuk a vámhivatalt, de a vámtisztek nem tudnak fedélhez jutni. S mennyi ipari és kereskedelmi üzem veszti el szakavatott munkását, mert nem tudja őket lakásba helyezni? Végeredményében ki fogja ezt megsinyleni? Kérdések, amelyre feleletet kell adni. A bajokon a város egyedül nem segíthet, de az impulzust neki kell megadnia. Nem arról van szó, hogy a kölcsönt a város fordítsa építkezésre. Csupán arról, hogy annak jelentéktelen kis részével indítsa meg a bérlakások építését s a maga példájával, de ha kell, a maga eszközeivel is csináljon kedvet, egyengesse az utat az ilyen építkezéshez. Csak egy pár hajléktalanon segítsen és már sokat segített! men kivül hagyja, micsoda zűrzavar és háborúság fog itt beállani ? Vagy a magunk számára külön törvényt vindikálunk ? Ajánljuk ezt a kérdést a képviselőtestület figyelmébe, amelyet a hétfői nap sorsdöntő feladatok elé állit. A lakások felszabadítása jövőre aktuálissá válik. Nem hisszük, hogy sikerülni fog terminusra keresztül vinni, de ha a fővárosban s a vidéki nagy városokban a megkezdett építkezés előrehalad, hamarosan rákerül a sor. - És ha Csaba, ahol olyan nagyfokú a lakásínség, ezt a kérdést figyelMire fordítja a város az amerikai kölcsönt ? A polgármester nagyszabású városfejlesztési programja — Uccakövezés, betonjárda, iskola- és fürdoépités stb. — Életkérdés, hogy megkapjuk a kétmillió aranykoronát (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn rendkívüli közgyűlésre ül össze a városi képviselőtestület, hogy döntsön az amerikai kölcsön felvétele tekintetében és alapos indokokkal alátámasztott határozatot hozzon, hogy a város az igényelt összeget: a kétmillió aranykoronát megkaphassa. Berthóty István dr polgármester a kölcsön felhasználására rendkívül gazdag és nagyszabású beruházási programot készített, amelyet a kölcsönfelvétel küszöbén szükségesnek tartunk újra ismertet ni. Ha ezt a tervezetet vizsgáljuk, észrevesszük, hogy — amennyiben elegendő kölcsön esetén az elejétől-végig megvalósítható lenne — a város életében óriási fordulat állna be, mert minden vonalon fejlődés, haladás, városiasodás történnék. A város egész sereg uj létesítménnyel gazdagodnék, a köztisztaság pedig sok lépéssel jutna előbbre. Ha azonban csak a fele összeget kapjuk meg az igényelt kölcsönből, akkor az egész beruházási program felett még nem lehet határozni. Ezért a polgármesteri javaslat is, amely a hétfői közgyűlés elé kerül, csupán a haladéktalanul megindítandó munkálatokra terjed kí. Az uccák kövezése tekintetében tervezi a Luther- és Illésházy-uccának és a Horthy Miklós-ucca belső szakaszának, az Andrássyutnak a Petőfi-ligetig terjedő része azonnali kikövezését. Ezzel kapcsolatosan bejelenti a közgyűlésnek, hogy a szükséges kőmennyiséget nyilvános árlejtésen a legelőnyösebb ajánlattevőtől beszerezte és a szállítás megkezdődött. Kikövezteti a város az állami átkelési ul szakaszát (jókai-, Petőfi- és Horthy-u.) az állam által rendelkezésre bocsátott kővel. Az állami kőszállítás sürgős folytatása iránt az illetékeseket megkérték. A használt kővel kikövezik a Réthy-uccát a vágóhidig, majd meghosszabbítják a körgátig a Corvin uccát és a Berényi-utat a temetők megközelithetése végett. Iskolák építése tekintetében egy kültelki iskolát terveznek, a Szalay-kitérőnél, vállalatba adás által. Megbízást adnak a tanácsnak az erzsébethelyi óvóda terveinek elkészítésére, a polgári leányiskola és a leánygimnázium épületének programja tekintetében azonban csak akkor lehet határozni, ha a kölcsön nagysága nyilvánvaló lesz. Kellő nagyságú kölcsön esetén uj épületet emelnek a leánygimnázium számára, a polgári iskolát pedig ennek mai épületében helyezik el. A járdaépítés tervei szerint csak a Széchenyi-ucca északi és a Zsilinszky-ucca keleti oldalán építenek járdát, betonból. A fürdő megépítését is tervezik, még pedig haladéktalanul és ebben a kérdésben tárgyalásokat kezdenek majd a Fürdő r.-t.-vel. Az itt felsorolt beruházások mintegy 600—700 ezer aranykoronát fognak felemészteni ugy, hogy ha nem kapna a váro3 többet, mint egymillió aranykoronát, a fennmaradó összegből még telnék a városi bérház építésére is, amelyet társasház formájában, a leendő lakók hozzájárulásával lehetne megvalósítani. Lássuk azonban, milyen lenne a beruházási program akkor, ha a város megkapná az igényelt egész összeget, a kétmillió aranykoronát ? A szükséglet ebben az esetben a következő : Három tanyai iskola, két óvóda, a polgári leányiskola kibővi.tése, uj leánygimnázium építése. Ö jszes költség 250.000 aranykorona. Vámos utak építése (elvileg már többször elhatározták, az útépítési program keresztülvitele közel egymillió aranykoronát igényelne. A mostani építkezés csak a legforgalmasabb utvonalakra szorítkozik.) Járdák építésére 200.000 aranykorona. Az igényeket a való szükséglethez mérten ma éppen a felére szállították le. Középületek és bérházak helyreállítására 200.000 aranykorona. Közfürdő létesítésére 200.000 aranykorona. Hidak építésére és karbantartására 120.000 aranykorona. Vízzel való ellátásra, csatornák és uccák rendezésére 130.000 aranykorona. A kórháznak szülészeti oszlály-