Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-08-13 / 182. szám

EOTE® SBAM AMA 1OO0 KOHOJKA Békéscsaba, 1925 ansrpzins 13 Gsfitörtök 52-ik évfolyam, 182-ik szám f & !• mtm ¥ BEKESME&YEI ZLÖNT POLITIKAI NAPILAP KtófÍjiet-öMS dijak "aiyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 2500C iiororia "íldáivonlténi 1 000 koron >1 Dr. öySngyösi Jánoa. FníslS* *»«rke»ató > P .-Horváth &«s»6. Tcíaíonosim : 7 SíarkesrtSség ís kiadóhivatal: Békésciabía ül. kar. Ferenci József-tét 20. sí. dlfsiabii xsarint. HirdeHi irigyelni való a helyzetük és hogy saját kárukon tapasztalták, miszerint keserves dolog az amerikázás. Igen hslyes és időszerű volt a kivándorlás korlátozása ugy az Egyesült Államok, mint hazánk kormánya részéről s talán sike rülni is fog lelohasztani az Óceánon túlra való igyekvés mániáját viszonyaink konszolidálódása és koronánk értékének stabilizálódása után. Szándékosan nem irtam azon amerikai testvéreink helyzetéről és életviszonyairól, akiket ott is balsors üldöz. vagy akik bajba keveredtek. Ezekről külön cikkben fogok megemlékezni és ismertetni fogom az ügyes-bajosok különböző eseteiben eljáró konzulátusi tisztviselőink tevékenységét is. (Vége) A magyarok helyzete Amerikában Irta : Dr. Zsilinszky bajos. V. A világháború előtt a bányamunkás keresett legjobban. 180— 250 dollárt kapott egy-egy bányamunkás. E mellett kerttel és szabad levegővel biró olcsó lakást élvezett, melyért 2—3 dollárt fizetett havonta, összes szükségleteit a telepen szerezhette be, malacokat, borjut, baromfit nevelhetett, tehenet, kecskét, sertéseket tarthatott. A háború tartama alatt a faés vasmunkások kerestek legjobban. A hadianyagok, hajók, automobilok, aeroplánok készítésével foglalkozó magyarok közül sok százan vettek háztelket, házat, birtokot. Ma a Ford gyárban Detroitban (Michigan) keres legbiztosabban és él legjobban a munkás. Még a munkás lakásának tisztaságát és életmódját is ellenőrizteti a gyár s 8 órai napi munkánál több ideig csak nagy ritkán dolgoztat munkásai által. Hosszadalmas volna, bár közérdekű, de mégsem e lapok hasábjaira való, ismertetni az órabérek összehasonlító táblázatát, a munkások társadalmi életét, szervezeteik jelentőségét, a munkanélküliek helyzetét stb. stb., ép ezért ezekről nem szólok. Iít még csak azt akarom megjegyezni, hogy gazdasági szakmunkás, vagy alkalmazott, például vincellér, dohánykertész, arató, csősz stb. egyáltalában nincs Amerikában. A gazdasági munkáról szólva áttérek most a kanadai magyarok helyzetének vázolására, akiknek legnagyobb része farmer. Itt nagy kerületeket vásárolnak a bevándorlók, 150—200 holdas birtokokat, ami az Egyesült Államok területén csak Texasban, a Hercegovinához és Albániához hasonló sziklavidékeken, őslegelőkön, őserdőkkel borított részeken szokásos, másutt legföllebb 50 vagy 100 acre on gazdálkodnak farmerek, Kanadában az ipar és kereskedelem még nincs, ugy kifejlődve, mint az Egyesült Államokban. Vasúti és autóhálózata is kisebb s a telepítés is ujabb keletű, de a magyarok száma már itt is fölülmúlja a fél milliót. Különösen az utóbbi két évben telepedtek le nagy számban alföldi magyarok (békésmegyeiek is), s Erdélyből és Csehszlovákiából menekült kisgazda családok Kanadában. A kormány bankvállalatok — és ezek között egy youngstowni (ohioi) magyar alapítású bank is — több ezer acre-nyi területeket telepitettek be tisztán magyarok, vagy nagyobb részben magyarországiak által. Ipari, kereskedelmi foglalkozást, avagy köztisztviselői állást még igen kevés magyar tölt be Kanadában. Egyébként Kanada klímája sokkal hidegebb, még a déli részeken, az Erié tó északi partján is, ahol — épen a világhírű niagarai vízesésnél — az Egyesült Államokkal határos. A tél hét hónapig tart, a nyár ötig. Tavasz és ősz alig néhány napig vagy hétig. A kereseti, megélhetési lehetőség is nehezebb. Mindezek dacára azonban Kanadában is találkozunk, különösen a 20 éves telepeken : Oithonban, Eszterházyn, Windsorban s Békeváron jól szituált, megelégedett magyarokkal. Délamerikában, Argentínában és Brazíliában, valamint a szigeteken : Cubán, Portorikóban stb. aránylag kevés a magyar s csak szórványokban található. Ezeken a helyeken nem jártam, de annyit megbízható kutforrásokból, hivatalos adatokból tudok, hogy nem r Építtessen Békéscsaba is bérházat/ Néhány tanács és figyelmeztetés a képviselőtestületi tagoknak a kölcsön felvétele alkalmából Hétfőn a város rendkívüli közgyűlést tart, amelyen — nem kétséges — egyhangú határozatként fogják kimondani, hogy a kormány által a városok szám ira szerzett amerikai kölcsönből két millió aranykoronát óhajt felvenni, az immár halaszthatatlan beruházások keresztülvitelére. Ez a pillanat kétségtelen sorsfordulat a város fejlődésében. Ez a két millió aranykorona módot nyújt majd arra, hogy a multak bűneit és mulasztásait kikorrigálva, a város nagy lépést tehessen a haladás és fejlődés utján és levetkőzve falusias külsejét, városiassá váljék az arculatjában. Ismerjük a polgármester nagyszerű terveit a városfejlesztés terén és igy bátran állithatjuk, hogy a program megvalósítása óriási haladást fog hozni a városra. A programban ut- és uccakövezések, járdaépítések, épülettatarozások, iskolaépítések és bővítések és beruházások szerepelnek, ezenkívül sok aprólékos befektetés, amely szintén a tovább nem halaszthatók sorába tartozik. Ezek között — csak ugy mellékesen emiitjük meg — két nyilvános, uccai illemhely is szerepel, félmilliárd épitési költséggel. Ellenben hiába keressük a programban azt az intézkedést, amellyel a város Békéscsaba rettentő átkát és gyógyíthatatlan betegségét: a lakásínséget megszüntetni vagy csökkenteni lehetne. Nem látjuk a tervek között azt, hogy a város azoknak a teherviselőinek, akik nem tudnak lakáshoz julni, a riika kölcsönalkalom idején valahogv a segítségére igyekeznék lenni. Röviden : a város egyelle t pzpirkoronát sem fordít lakásépítés céljaira. Megdöbbenve, csodálkozva és mélyen elszomorodva állapítjuk meg ezt. Ugyanebben az időben ugyanis más városok lázasan készülődnek arra, hogv az amerikai kölcsönből bérházakat is építsenek a sok más beruházás mellett, a lakásnélküliség leküzdésére. Pécs ketíő, Győr és Szombathely egyegy, Debrecen kettő, Nagykanizsa egy bérházat építtet, amelyek a két-háromemeletes terjedelem között váltakoznak. Ezekben a városokban is van lakásínség, a helyzet azonban az, hogy ezekben a városokban mindenütt fölös számmal vannak szőlőbeli villák és lakóházak, amelyekben sok-sok hajléktalant helyeztek el ideiglenesen. A lakásínség tehát nem érett annyira a körmére a hatóságnak, mint nálunk, ahol a helyzetet az is rontja, hogy 10—15 szobás házakból — ahol 2—3 személy lakik csak — semmi módon nem adnák oda a nem lakott helyiségeket. Olt kiadják legalább a szolőkbeli épületeke!. Fentebb — ugy mellékesen — megemlékeztünk az uccai illemhelyek építésének tervéről. Kétségtelen, hogy ezek az építmények is szükségesek, de — hogy is mondjuk csak — mi a csodának csinosítjuk magunkat kívülről, amikor belülről minden rossz, hiányos és elhanyagolt? Minek építsünk két díszes uccai illemhelyet, amikor tucatnyi családoknak nincsen saját otthonuk és nem is lehet ki tudja meddig, mert a magántőke építkezési lehetősége a jövő zenéje ? Minek építünk kényes-fényes, szinesüveges, villanyfényes, mozaikpadlóju illemhelyeket, amikor sok-sok embernek lakás kellene, nem mozaikos és nem szines üveges, csak egyszerű négy fal, amelyben emberi módon lakhatnék 1 ? Az uccakövezés, a járdaépítés és a többi más hasonló beruházás fontos és halaszthatatlan. De nem fontos és nem életbevágó az uccai diszházikók épitése. Erről a szükségletről sokkal olcsóbban és praktikusabban lehet gondoskodni. Fontos és életbevágó ellenben az, hogy a hajléktalanok lakáshoz juthassanak, hogy a város terheinek viselésében résztvevő, adófizető polgárok hajlékot kaphassanak. Építtessen tehát, mint a többi kölcsönt felvevő városok, bérházat, legalább egyet, abból a félmilliárd korona kölcsönből, amelyet a két kis uccai pavillon létesítésére szánt. A bérház mint üzlet is elsőrangúnak bizonyulna, amin csak nyerhetne a város, amint nyer ma mindenki, aki uj házat épit és ad bérbe. A lakásínség az építkezések teljes szünetelése miatt nem enyhül. sőt a fejlődés következtében folyton súlyosbodik. Ha más nem segít rajtunk — hiszen az állami lakásépítésekből mi sohasem kapunk — akkor nekünk kell segíteni azokon, akik önhibájukon kivül szenvedik a mai nyomorúságok legidegölőbbjét: a hajléktalanságot. A képviselőtestület tagjainak adunk egy kéretlen tanácsot: foglaljanak állást — ha valóban a köz érdekeit tartják szem előtt — hogy Békéscsaba is épittesen bérházat. Ezzel bizonyára életbevágóbb ügyet szolgálnak, mint a két illemhely építésének megszavazásával. Zürichben a magyar koronái 72 55 -el jegyezték. TTppont/i a népszövetség elé járul Budapest, aug. 12. A Magyar Hírlap értesülése szerint: a magyar kormány felkérte Apponyi Albertet, hogy a népszövetség szeptemberi ülésén ismét ő képviselje Magyarországot. Apponyi eleget tett a kormány kérésének és igy szeptemberben a népszövetság ülésén ő lesz a magyar kormány képviselője. Tlem valorizálták a tjadikölcsönkötvénijekef Budapest, augusztus 12. A MTI tegnap Az Est nyomán közölte, hogy a pénzügyi kormány az állami kötvényeket, igy elsősorban a hadikölcsönkötvényeket valorizálják. Illetékes helyen kijelentik, hogy mindezek a közlemények üres kitalálások, amelyek csak arra alkalmasak, hogy a spekuláció érdekeit szo'gálják.