Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-30 / 170. szám

EGTE8 SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1925 jnlins 30 Csütörtök 52-ik évfolyam, 170-ik szám BEKESMEGTEI SOZLONT POLITIKAI NáPILAP Elöfiaetesl dijak : rielyben és vidékre postán küldve : negyedévre 6.000 korona. Egy hónapra 25000 korona, éldányonként 1000 korona; Főswkesztó ; Dr. Ctyöngyösi János. F*l«lő» iwrk«iatő i P.-Horváth Reaső. Telofonca&o. : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabái II. kei. Fsreccz József-tét 20. ti. — Hixdetfs díjszabás szerint. JTlagláj és Tez Mikor Bosznia okkupációját a monarkia elhatározta s mikor a hatalmak végzését a koronatanáccsal, persze Bécsben, a francia követ közölte, az osztrákkülügyminiszter, aki a miénk is volt egyúttal, nevetve vágta ki a nagy szót: — Egy katonabandával végig masírozok az egész Balkánon ! Ferencz József nem hitt egészen a külügyminiszternek, tehát leküldött néhány ezredet Boszniába. Persze, nem a cselák ment elől. Mert az egyáltalában nem ment sem elől, sem hátul, lévén a cseh évszázadok óta a legellenségesebb viszonyban mindennel, ami emberi erény. Tehát a vitézséggel is. Nem is a rác, még csak az oláh sem, hanem a magyar. A negyvenhatos. S a negyvenhatosok közt sok jó vásárhelyi magyar vitéz. A bandából azután az lett, hogy csak Maglájnál 150 magyar huszár lett véres áldozata az osztrák hadvezéri klasszikus butaságnak és egész hadtestnek kellett keresztülgázolnia ezen a szenynyes tűzfészken, mikorra rend lett. De az a nóta, hogy „Boszniának hegyein, a kősziklák tetején, ott lesz az én sirom!" nem volt tréfa s nem a masírozó katonák komisz életének virágos költészete, hanem komoly, véres valóság. Igen. De Bosznia az egész nem nagyobb, mint Marokkónak egyötödrés^e és most ilyen mértékben hatványozottan ott ismétlődik meg az a véres tömegdráma, mely az egész Franciaországot rázni kezdi s mely már rendszeres harctéri jelentésekben kér szót a világsajtóban. Először azt hitte mindenki, hogy egy kis parázs felkelésről van szó, melyet pár nap alatt rendbehoz egy francia zászlóalj vagy csak talán az idegenlégió. Hogy néhány vezért ágyú elé kötnek, mert ott divat ez az úgynevezett emberlöveg, néhány rifkabilnak pedig megnyújtják a nyakát s a többi egyszerűen kezetcsókol Painlevének. De nem ez történt, hanem az, hogy először visszanyomták a franciákat. Aztán mikor erősítés érkezett, akkor azokat is megverték. Majd egy nagy csoportot bekerítettek s azt az ujabb százezer embert is viszszanyomték, akik legutóbb erősítésként mentek a frontra. Frontra. S ebben a szóban jelentkezik a francia nemzet igazi katasztrófája. Hogy milyen lehet a méret, annak jellemzésére csak annyit, hogy a nagy háborúban nem volt ekkora frontja a franciának, mert most annyi embere áll tűzvonalban, hogy ha minden lépésre egy fegyverest tennének, Budapesten keresztül Bécsig elnyúlna a katonák vonala. És mégis kevés. A francia nemzetnek nem hazája Marokkó és mégis a vérével öntözi ilyen pazarul, mi lehet ennek az oka? Az, hogy gyarmata nélkül nem élhet. Most tehát általános mozgósításról beszélnek. De mi lesz akkor, ha a hadsereg Afrikába megy s a német egyszerre észretér ? Vagy hát még ezt is érdemes megreszkirozni egy gyarmati földért!... Istenem, ha csak egy kicsit is belátná uj szenvedései alatt a francia, hogy mi lehet nekünk a mi elszakított ősi földünk, ha neki az idegen is ilyen drága. Talán rájön erre. De talán kissé későn . .. Több munkát végzett a Ház az uj házszabályok bevezetése óta Budapest, julius 29. Érdekes összeállítás forog közkézen a politikusok között, a nemzetgyűlésnek az uj házszabályok életbeléptetése óta történt munkásságáról. Ezzel kapcsolatosan számos olyan képviselő, akik annak idején eleve elhibázottnak tartották a házszabályok szigorúságát, ma már a szomszéd államok parlamentjeinek munkateljesítményével való összehasonlítás után maguk is megállapítják, hogy a házszabályrevizió az ország egyetemes érdekei szempontjából kétségtelen előnnyel jár. A szóbanforgó öszszeállitás megállapítja, hogy az uj házszabályok érvénye alatt 60 törvényjavaslatot terjesztettek elő, amelyből 47 et le is tárgyaltak, Ez a szám megfelelt a benyújtott javaslatok 68 százalékának. Az ugyanott feltüntetett többi adatok szerint a cseh parlament ugyanezen idő alatt a benyújtott javaslatoknak csak 42 százalékával foglalkozik. Hasonló nivón mozog a szerb és román parlament munkássága, ha ugyan a rendelkezésre álló adatok megbízhatóan tüntetik fel a kisántánt-államok parlamenti viszonyait. A házszabályrevizió vitája során az egyik legsérelmesebb pontnak az interpellácios jog korlátozását tartotta az ellenzék. A valóban elmondott interpellációk száma olyan nagy volt, hogy azokra a miniszterek képtelenek voltak válaszolni, minek következménye viszont az volt, hogy a mult év végén az akkori adatok szerint mintegy 300 interpelláció maradt válasz nélkül. A régi házszabályok interpellácios lehetőségei között nem tartozott a ritka esetek közé, hogy egy-egy interpellácios napra 25— 30—35 képviselő jegyzett be interpellációt. Ezek elmondására ugyan nem igen került a sor Az uj házszabályok életbelépése óta 92 interpelláció hangzott el a nemzetgyűlésen és azok közül 73 interpellációra választ adtak az illető miniszterek. Az elhangzott interpellációnak tehát 79%-ára válaszoltak, ami az elmúlt viszonyokhoz képest szembeszökő haladás. Meg kell azonban jegyezni, hogy a válasz nélkül maradt interpellációk legnagyobb részére még nem is volt válasz adható, mert azokat a nemzetgyűlés legutolsó napjain terjesztették be. Magát a célt tartva szemelőtt, tehát meg kell állapítani, hogy bármennyire is sérelmesnek tartja az ellenzék az interpellácios jog korlátozását, lényegileg a házszabályrevizió a célját legjobban megközeliti, jobban mint a régi házszabály, mert az interpellácios jog célját senki sem foghatja fel ugy, hogy minél több interpellációt mondjanak el a képviselők, mely interpellációkra azok tömege miatt válaszolni szinte lehetetlen, azokkal foglalkozni is alig jut idő. Az interpelláció akkor éri el célját, ha legalább is nagyobb rétegeket érdekel és ha a miniszter foglalkozni tud vele és válaszolni is tud rá. Zürichben a magyar koronát 72*45.al jegyezték. 7J belgrádi csel) követ ünnepli Principet Berlin, julius 29. A Deutsch A1Igemeine Zeitung írja : Csak most vált ismeretessé, hogy Ján Seba belgrádi cseh követ junius 28-án, Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolásának évfordulóján a trónörökös gyilkosának, Principnek sírjára hatalmas koszorút tett le. Ján Seba, aki állandóan azon fáradozik, hogy a csehek és szerbek barátságát előmozdítsa, saját maga helyezte el a koszorút a sirra, amely kegyeletes aktus a legnagyobb csendben folyt le. Kíváncsiak vagyunk, mit mond prágai kormány belgrádi képviselőjének ezen eljárásához, annál is inkább, miután a legutóbbi leleplezések beigazolták, hogy a szerb kormány előzetesen tudott a merényletről. Az alispán a leventeoktatásért Nem szigorral, hanem tapintatos eljárással kell testedzésre szoktatni az ifjúságot (A Közlöny eredeti tudósítása.) Daimel Sándor dr. alispán ma terjedelmes leiratot intézett a vármegye területén működő testnevelési oktatókhoz. A leirat részletes, gondos és mindenre figyelemmel lévő utasításokat tartalmaz, olyan szeretetteljes érdeklődésről és hazafias aggodalomról téve bizonyságot, amely csak azok lelkében visszhangozhatik, akik a nemzeties irányú testnevelés messzefekvő céljait tökéletesen megértik és. átérzik. Az alispán leirata megállapítja, hogy az iskolánkivüli kötelező testnevelési oktatás nem mindig felel meg az egyes érdekeltségek (a mezőgazdaság, kereskedelem és ipar) érdekeinek. Ebben a tekintetben fontosnak tartja az alispán a, helyi viszonyok gondos és körültekintő figyelembevételét, mert az iskolánkivüli testnevelés egyébként is igen szűkre szabott keretei meg. nem rövídithetők, a testgyakorlás alól pedig egyéni felmentés egyáltalában nem adható. Megengedi az alispán, hogy az. érdekek kölcsönös összeegyeztetése céljából az időhöz kötött gazdasági foglalkozások, családfenntartók és egyéb indokolt kötelezettségek miatt a testgyakorlást ideiglenesen, legfeljebb 14 napraaz ifjúsági oktató felfüggesztheti. Az igy elmaradó órákat később okvetlenül pótolni kell. A kötelező foglalkozási időt feltétlenül be kell tartani, aminek maximuma évenként 84, minimuma 64 óra. Az egyes testgyakorlatokat tavasztól őszig a szabadban lehet