Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-30 / 170. szám

2 BfiKÉSMEGYEI KÖZLÖKI Békéscsaba 1925 julius 30 t megtartani. Igy a rendgyakorlato" kat, a terepjátékot, a buzogány­dobást, az atlétika egy részét, a labdarúgást stb. A többi müvele­tet fedett tornateremben kell meg­tartani, mint például a Iőkiképzést, a szuronyvivást, a svédtornát, a birkózást stb. A testgyakorlásra alkalmatlan téli időben felolvasásokat, előadá­sokat és mulatságokat kell tartani. Végül hangsúlyozza az alispán, hogy az érintkezés folytonos fenn­tartása legyen a fő feladat és az, hogy folyton hazafias szellemben neveljék az ifjúságot, fegyelmezett­ségre szoktassák és megakadá­lyozzák,a korcsmázást. Ami pe­dig a mulasztok megbüntetését il­leti, az alispán leszögezi, hogy sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy a testnevelés ügyét az ifjúsággal tulajdonképpen meg kell szerettetni. Ezért a mulasztók bün­tetésénél többet használ a türel­met mutató tapintatos eljárás, mint az oktalan szigorúság. Gyorsmoto rjáratok Békésre Sitt autót állit be a AEGV (A Közlöny eredeti tudósítása.) A nagyvasutak példájára az Al­földi Első Gazdasági Vasút igaz­gatósága is foglalkozik a legújabb vasúti közlekedési eszköznek, a sinautónak bevezetésével. A sín­autó rendkívül célszerű, gyors és olcsó közlekedési eszköz, amely csak egynéhány utas szállítására szolgál, mint ilyen azonban éppen természeténél fogva és csekély megterhelése miatt gyorsabb a legsebesebben futó vonatoknál is. Ezt az uj szállítóeszközt vezeti be a távolsági forgalomban az AEGV, amely a napokban már be is szerezte az első sinautóját. A praktikus autó most végzi a vontatótelepen az első próbajára­tokat, amikor is szakemberek vizs­gálják meg a kocsi teljesítőképes­ségét és teherbírásának, valamint gyorsaságának maximumát. Mihelyt a próbák igazolttá te­szik a sinautó beállítását a rendes utasforgalomba, a kisvasút azon­nal megindítja a járatokat. Érte­sülésünk szerint az AEGV első sinautója, amely négy személy befogadására alkalmas, nem egy­magában fog közlekedni, hanem külön erre a célra készített kis pótkocsival. A négy személy szál­lítása ugyanis semmiesetre sem fizetődnék ki, csupán a pótkocsi utasainak viteldíja biztosithat egy­egy menet deficitje ellen. A sinautójáratokat valószínűen már augusztus hónap elsején meg­valósítják. Kísérletképpen Békés és Békéscsaba között állítják be az uj vonatokat, amelyek gyors­motorjárat elnevezéssel fognak közlekedni annyiszor, ahányszor megfelelő számú utas jelentkezik. A nyitott, egészen autóformáju sinautó — amely fölé kedvezőtlen idő esetén vászonsátrat lehet ki­feszíteni — valószínűen élénk fel­tűnést és nagy érdeklődést fog kelteni, ha majd először jelenik meg a békéscsabai uccákon.' Ipari és kereskedelmi ügyek A szegedi kereskedelmi és iparkamara hivatalos közleményei Hagymában rekordtermésre szá­mítanak. Makói jelentések szerint az idén hagymában rendkívül nagy termésre számítanak. A mult esztendei termés 2500—3000 va­gonra rúgott, amellyel szemben az idei termést előzetes becslés sze­rint 7000—8000 vagonra becsülik. Ennek a nagy termésnek előjelei már az áralakulásban mutatkoz­nak, amennyiben a zöldhagyma ára vagononként 10-11,000.000 K-ra rug. Pillanatnyilag, mert ezidő­szerint még a nagy gazdasági munka folyik, kevés készáru van a piacon, néhány hét múlva azon­ban már a kampánynak teljes megindulására lehet számítani. A hagyma minősége az esőzés által némileg szenvedett ugyan, de a fejek nagyok és a termést az át­lagosnál még mindig jobb minő­ségűnek lehet tekinteni. * Ki lehet ipartestületi elnök? Egyik bácskai ipartestületnél gyakorlati­lag merült fel a kérdés, hogy meg­választható e az ipartestület elnö­kévé olyan idősebb iparos, aki iparának gyakorlásáról mér lemon­dott és nincsen iparigazolványá­nak birtokában. Azok, akik ennek az egyénnek megválasztását óhaj­tották, abból a máskülönben he­lyes felfogásból induliak ki, hogy épen az ilyen egyénnek van a legtöbb ideje, hogy az ipartestü­letnek az ügyeivel állandóan és rendszeresen foglalkozzék. A kér­dés döntés végett a szegedi ipar­kamara elé került, amely termé­szetesen a törvény alapján volt kénytelen véleményét kifejteni és az 1884-es ipartörvénynek abból az intézkedéséből indult ki, hogy az ipartestület kötelékébe mind­azok az iparosok beletarloznak, akik az illető község területén ké­pesítéshez kötött mesterséget űz­nek. A törvénynek ebből a ki­fejezéséből világos, hogy az ipar­testület az iparukat tényleg gya­korló iparosok intézménye és fel­fogás szelleméből folyik, hogy az ipartestület elnökévé csak tényleg működő iparos választható meg. * Cséplőgéptulajdonosok munka­vállalása idegen helyeken. Egyik tiszántúli főszolgabírói hivatal a mult héten rendelkezést bocsá­tott ki, mely szerint az idegen községekből való cséplőgéptulaj­donosokat a helybeli iparosok vé­delme cimén, a járása területén levő munka végzésétől eltiltja. A határozatot másodfokon az illető vármegyének ez alispáni hivatal az 1900. évi XXV. t.-c.-re való hivatkozással, melynek értelmében minden iparosnak joga van ahhoz, hogy a hozzáérkezett megiende­lést az ország bármely részére szabadon végezhesse, megsemmi­sítette. Az alispáni hivatalnak ezt a kétségtelenül helyes felfogását Perui levél* Délamerika, Peru: a Csendes­óceán mellett, az egyenlítő közvet­len szomszédságában. A térképen olyan kicsi, hogy fel sem tűnik, pedig ez a hatalmas ország négy­szer olyan nagy, mint a régi, a nagy, a volt magyar-osztrák mo­narchia. Nem sokat foglalkoztak és még ma sem igen foglalkoznak otthon vele, a világnak talán leg­gazdagabb országával, amely pe­dig sok magyarnak uj és jó ha­zája. 1921-ben több mint 30 ma­gyar család jött ide, akik itt a leg­nagyobb gazdasági krízis és mun­kanélküliség dacára elhelyezked­tek és ha pénzszerzésről még nem is számolhatnak be, de emberi módon megélnek és az otthoni sok-sok rongyosság után emberi­leg öltözködnek. A magyarokról más alkalommal bővebben irok, most szeretném ennek az ország­nak sok furcsaságát leírni. Bizony furcsák a népek, a szo­kások, az erkölcsök és furcsa itt még a levegő is. A peruánerek I „Yo soy peruano" ezt ő olyan di­csekvéssel, büszkeséggel mondja, hogy ez első időkben azon iöp­* Lapunk egyik Délamerikába vándorolt ba­rátjától, Limából. rengtem, mire büszke, miért ra­gyog a szeme ? Ma már tudom : az amerikai ember végtelen önér­zetét, hazaszeretetét, szabadság­szeretetét jelenti ez. És hogy ra­gyogy a szeme, ha a fővárosról Limáról beszél. „A fővárosok ki­rálya"! Pedig ez a „király" egy poros, egészségtelen, 180.000 em­ber által lakott város. Körülbelül olyan, mint Szeged, főtere: a „Plaza de Armas" mint a Szé­chenyi tér, azlón jönnek a poros, külvárosi uccák, a lipikus trópusi tetőnélküli, lapos házak, tereferélő, egész nap ráérő asszony- és férfi­néppel. Spanyolok, négerek és az itt sok ezer szám élő chinai és japán: szegény emberek. A bel­város elég rendezett, elég tiszta, európai embernek is hamar meg­szokható. Üzletek, irodák, mozik, korzó és autók ezrei. Mert autó annyi van, hogy csak a karneváli virágkorzón több mint 1200 ma­gánautó vett részt, hol van még a sok száz „Ford", amely itt job­ban használatos, mint valamikor otthon a 6 krajcáros villamos. Ipara Perunak alig van ; bányá­szattal, cukor- és pamuttermelés- I sel foglalkoznak. A világ arany-, ezüst- és rézszükségletének igen jelentékeny része innen kerül ki. A nagykereskedelem angol és né­met kezekben van, jelentős azon­ban az olasz és japán behozatal is. Talán az egész világon itt van az a furcsaság is egyedül, hogy a szellemi munkást aránytalanul jobban fizetik, mint a fizikai mun­kást. Ennek pedig az az oka, hogy a spanyol benszülöttek nem tudnak, nem szeretnek, de nem is akarnak dolgozni és nem is megbízható a munkájuk, európai tisztviselő pedig kevés van és ezek arannyal fizettetik magukat. 30—36 éves jobb európai tisztvi­selőnek az átlagos évi jövedelme 800—1000 font. Pénzük a font : „Libra de oro". Az angol fonttal egyenlő, a háború előtt azonban 8 — 10 °/o-kal többet ért a mi arany­fontunk. Ennek a mostani esés­nek az áldatlan politikai viszo­nyok az okai. Mert bizony a pe­ruáner urak politizálnak, nem dol­goznak, az ügyes európai pedig 10—12 év alatt megszedi magát és megy haza. A megélhetés elég olcsó, napi fél fontból már ugy meg lehet élni, mint otthon a bol­dog békebeli 1910-es években napi 5—6 koronából. Az európai háború itt is 100%-os drágaságot okozott, van is miatta elég panasz. Az öltözködés ellenben méreg­drága és drágítja még az is, hogy talpalt cipő, fordított ruha, vasalt támogatja a kereskedelmi minisz­ternek egy 1902 bői származó elvi határozata is, amely egyenesen ki­mondja, hogy a megfelelő ipar­igazolvánnyal rendelhező cséplő­géptulajdonosok az ország bár­mely részében vállalhatnak mun­kát. * A paprikatermés kilátásai. Sze­geden az idei paprikatermés jóval kisebb lesz az előző eszlendeinél. Minthogy sem Szeged város, sem a szegedi gazdasági felügyelőség a beültetett terület tekintetében felvételeket nem eszközölnek, e tekintetben pontos adatok hiá­nyoznak. Minden esetben kétség­telen azonban, hogy az idén be­ültetett terület jóval kisebb, mint tavaly és olyan megbízható egyé­neknek a véleménye szerint, akik a határban uralkodó viszonyokat nagyon jól ismerik, arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az idei beülte­tett terület a tavalyinak még a fe­lén is jóval alatta marad. Emellett az utolsó hetek folyamán igen erő­sen, sőt egyes helyeken szinte katasztrofálisan lépe t fel a por­bogár, amely mar is igen nagy pusztításokat okozott. Egyáltalán nem (arthatjuk túlzásnak, ha az idei várható termést egyesek a ta­valyinak egynegyedére, vagy egy­ötödére teszik. A termésnek ezt a nagy megcsappanását némileg csak a mult évről maradt nagy készletek fogják ellensúlyozni. Ha­sonlóan jóval kisebb terüleleket ültettek be az idén Kalocsán és vidékén is. A kisebb termésre való tekintettel a paprikap ac helyzete szilárd és szakértők ugy Ítélik meg a helyzetet, hogy a paprikaárak körülbetül a békebeli aranyparitá­son fognak stabilizálódni. — A CsAK mulatsága augusz­tus 1-én, szombaton lesz a Szé­chenyi-ligeti pavillonban.A CsAK vigalmi bizottsága fe.kéri mind­azokat, akik az augusztus 1-i bálra meghívót véletlenségből nem kaptak és reflektálnak rá, szíves­kedjenek azí Horváth Gyulánál (Kossuth-tér 8. sz) mielőbb be­jelenteni. kalap, pamut- és cérnaharisnya ismeretlen valami. Urak-hölgyek olyan luxust űznek, hogy bizony a mi országunk az ulolsó négy év alatt nem fogyasztott annyi cipőt, ruhát, kalapot, selyemharisnyát és parfümöket, mint ennek az ország­nak alig 4 milló lakosa hat hó­nap alatt. És ha az európai em­ber észszerűen nem akarja őket ebben a tobzódásban követni : „Pobre gringoval" (szegény ide­ges) sajnálkoznak és visszahúzód­nak tőle. A lakás : hát lakáshiány nin­csen, de az áruk olyan, hogy szinte széditő. Kis lakás alig van, ez pedig csak a cholok (parasz­tok) által lakható. Egy 6 szobás modern lakás akár Limában, akár a körülötte levő tengerparti villa­városokban legalább 10 font ha­vonta. A hat szobás pedig ritka, szerintük ez nagyon kicsi. 12—18 szobás az általánosan használt, az európaiak ezen az állapoton ugy segítenek, hogy ketten bérel­nek egy ilyen gabonaraktár nagy­ságú departementot. Az 1—3 szo­bás munkás- és choló-Iakások olyan kezdetlegesek, hogy a mi magyar munkásunk is csak nagy káromkodás és még nagyobb ta­karítás után foglalja el. Sz.J.-né. (Vége köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents